DM-2 küldetés legénysége: Bob Behnken és Doug Hurley
Már tényleg nincs sok hátra, és elindul a Sárkány a Nemzetközi Űrállomásra. A blogon több napja igyekszünk minél több tartalmat megosztani veletek a nem mindennapi küldetéssel kapcsolatban. Azt hiszem, mi itt mindannyian jobban várjuk az esti órákat május 27-én, mint egy kisgyerek a Szentestét.
Az elmúlt napok során számos remek írás jelent meg az oldalon (a DM-2-ről szóló összes írásunkért katt ide). Elmondhatjuk, hogy most már ismerjük a különc látnok milliárdost, a céget, melyet megálmodott, és annak karizmatikus elnöknőjét. Sőt már magáról az űrhajóról is rengeteg mindent megtudtunk. Éppen itt az ideje, hogy a Crew Dragonnal utazó két asztronautával is megismerkedjünk. Név szerint Douglas G. Hurley-val és Robert L. Behnken-nel
Douglas G. Hurley
Robert L. Behnken
Douglas G. Hurley
A Demo Mission-2 küldetés parancsnoka (Spacecraft commander) Douglas G. Hurley, 1966. október 21-én született a New York állambeli Endicottban. 1988-ban a Tulane Universityn szerzett építőmérnöki diplomát, 1991-től rendelkezik képesítéssel repülőgép vezetésre. Három alkalommal teljesített szolgálatot a Csendes-óceán nyugati térségében. 1997-ben tesztpilóta kiképzésben részesült, ezt követően az F/A-18-as vadászrepülő különböző típusaival is repült. Egyik repülése alkalmával ragadt rá a „Chunky” becenév, melyet hívójelként a mai napig használ. Összesen több mint 5500 órát repült és több mint 25 géptípus kapcsán szerzett pilóta tapasztalatokat. A 2000-es években részesült űrhajós kiképzésben a houstoni Johnson Űrközpontban.
Hurley feleségével és kisfiával
Már kiképzett űrhajósként az STS-107, illetve STS-121 jelzésű küldetések során támogatói, tanácsadói szerepkörben szolgált. A NASA-nál töltött évek alatt volt alkalma az orosz Jurij Gagarin Űrhajóskiképző Központban is szolgálatot teljesíteni. Összesen 683 órát töltött a világűrben, két űrsikló küldetésen vett részt. Első alkalommal az Endeavour űrrepülőgéppel repült az STS-127 misszió során. Első űrszolgálata alatt összesen 15 napot, 16 órát és 44 percet töltött a világűrben. Ezalatt 248-szor kerülte meg a Földet.
Az STS-127 és STS-135 legénysége
2011. július 8-án az utolsó űrsikló pilótájaként Hurley részt vett az STS-135 küldetésen. A Raffaello modullal ellátmányt, kutatási anyagokat és eszközöket szállítottak a Nemzetközi Űrállomásra. A küldetés alatt 12 napot, 18 órát és 27 percet töltött a világűrben, 202-szer kerülve meg a Földet. Az űrsiklók nyugdíjazását követően a Johnson Űrközpont repülő személyzetért felelős osztály igazgatóhelyettese lett. 2014 augusztusában a kereskedelmi űrrepülések személyzeti osztályának igazgató helyettese lett, majd 2015-ben a NASA bejelentése szerint Hurley lett az Amerikai Egyesült Államok egyik első űrhajósa, akit kereskedelmi űrrepülésekre képeztek ki. A kinevezés után meg is kezdte a felkészülést a Boeingnél és a SpaceX-nél. 2018-ban a SpaceX bejelentette, hogy Douglas G. Hurley lesz a Crew Dragon Demo-2 küldetés parancsnoka. A Sárkány első utasa házas, felesége Karen Nyberg, aki szintén űrhajós. Egy kisfiuk van.
Hurley kisfiának rajza apja űrhajójáról
Dr. Robert Behnken
A SpaceX első emberes küldetésének második legénységi tagja dr. Robert Louis Behnken. 1970. július 28-án született a Missouri állambeli St. Ann-ben. 1992-ben a Washington Egyetemen gépészmérnöki oklevelet szerzett. Az Amerikai Légierő (United States Air Force) pilótája lett, szolgálatát az F-22-es nehézbombázóval látta el. A légierőnél 1997-ben műszaki ismeretekből doktorált. 1999-ben pedig tesztpilóta kiképzésben részesült. A légierő kötelékében több mint 780 órát repült, és több mint 25 különböző típusú gépen teljesített szolgálatot, illetve tesztelte azokat. 2000-ben a Johnson Űrközpontban részesült űrhajós kiképzésben. 2006-ban részt vett a NASA egy speciális tengeralatti missziójában a NEEMO 11-ben, melynek keretén belül hét napot töltött egy víz alatti kutatóbázison.
Az STS-123 és STS-130 legénysége
Az Endeavour űrsiklóval repült előszőr 2008. március 11-én. Itt küldetés felelősként vett részt a misszióban, melynek célja az volt, hogy a Japán Kibo első részét és a kanadai Dextre robotkart az űrállomásra szereljék. Az STS-123 jelű küldetés alatt 378 órát töltött a világűrben. Ezalatt háromszor végzett űrhajón kívüli tevékenységet (EVA, űrséta) és 19 órát töltött a világűrben szkafanderben. Küldetése során 250-szer kerülte meg a Földet. 2010. február 8-án ismét az Endeavour űrsikló küldetés specialistája volt. Az űreszköz 24. repülése az STS-130 jelzést kapta.
Bob Behnken űrséta közben
A küldetés feladata a Tranquility modul és a Cupola feljuttatása volt. Második űrszolgálata alatt Behnken 330 órát töltött a világűrben, mely során ismételten tett három űrsétát. A küldetés ideje alatt 217-szer kerülte meg a Földet. Az űrsikló korszak után 2012-ben Peggy Whitsont leváltva az Űrhajós Iroda vezetője lett. Egészen 2015-ig, amikor is felvételt nyert a kereskedelmi űrhajóskiképzésre jelölt asztronauták közé. 2018 augusztusában kapta meg kinevezését a Crew Dragon Demo-2 misszió műveleti parancsnok (Joint operations commander) feladatkörre. Dr. Behnken házas, felesége Katherine Megan McArthur, szintén űrhajós (egyszer járt az űrben, a 2009-es STS-125 küldetésen, a Hubble utolsó javító-misszión).
Bob Behnken és felesége
Elsőnek lenni mindig nagy feladat. Számos alkalommal bebizonyította már a történelem, hogy az elsőket megőrzi az emberiség emlékezete. Történelemkönyvek őrzik az első császár nevét, az első bátor hegymászóét, aki meghódította a Csomolungmát. De ugyanígy kiolvashatjuk annak a két feltalálónak a nevét, akik első alkalommal repültek saját maguk által készített gépezetükkel. Miután a Földön nem maradt más, az ember a csillagok közé vágyott. A világűr első utasának nevét az egész ember ismeri. Pont ahogyan az első női űrhajós neve is beíródott az egyetemes emlékezetbe. Három űrhajós különösen becses helyen szerepel a már sokat emlegetett lapokon. A Holdra eljutott űrhajó legénységének három tagja talán a leghíresebb űrhajósok maradnak, míg világ a világ. Azt túlzás lenne mondani, hogy a Dragon két bátor űrhajósát pár év múlva minden kisiskolás név szerint ismer majd, mint az Apollo-11 legénységét annak idején. De optimista módon azért annyira számítok, hogy a jövő űrtörténelmében, legalább egy tekintélyes bekezdést kap ez a két bátor férfi.
Jó utat fiúk! Gyertek haza épségben!
A SpaceX első űrhajósai útban a Crew Dragonhoz az egyik teszt során
Érthető módon ez a hét a jövő szerdai Demo-2 küldetésről és az arra való felkészülésről szólt leginkább, de azért volt más történés is.
A múlt vasárnapról keddre halasztott Starlink-7 küldetést végül ezen a héten sem sikerült elindítani, ugyanis a Falcon-9 landolási zónájában tomboló trópusi vihar veszélyeztette volna a leszállást és magát az Of Course I Still Love You drónhajót. Mivel a következő, kulcsfontosságú Demo-2 küldetés indításához már túl kevésnek bizonyult volna a visszatérési, majd újbóli kihajózási idő, a SpaceX úgy döntött, hogy mindenképp az első emberes indításuk után pótolják ezt a missziót. Mivel kb. 8-10 napot vesz igénybe, hogy az OCISLY visszatérjen a Demo-2 hordozórakétájával Cape Canaveral kikötőjébe, majd újból elfoglalja helyét a következő landolási területen, valószínűleg június elején hajtják végre az indítást.
Ahogy kedden mi is megírtuk, váratlanul bejelentette lemondását Doug Loverro, a NASA emberes küldetésekért felelős vezetője. Május 18-i hatállyal ért véget a hivatása, amit alig fél éve vett át. Saját elmondása szerint “egy év eleji jelentős döntéshozatali hiba” szólt lemondása mellett, amiért magát tette felelőssé és egyedül neki kell viselnie a következményeket. A 27-i Demo-2 küldetés előtt alig másfél héttel ez nem a legjobb időzítés volt, ám mint utólag kiderült, ez szerencsére nem veszélyezteti az utóbbi idők egyik legfontosabb indítását. Helyét Ken Boversox veszi át, aki öt alkalommal repült az űrsiklóval és a Nemzetközi Űrállomás parancsnoka is volt.
Kedden újabb statikus hajtóműtesztet hajtott végre a SpaceX a Starship SN-4 prototípussal és az SN-20 jelzésű Raptorral. A tankolás és a begyújtás a tervek szerint történt, ám a hajtómű leállítása után kisebb tüzek keletkeztek az űrhajó teste körül. lángok valószínűleg azért csaptak fel, mert néhány szelep meglazulhatott vagy leválhatott az SN-4 alján lévő illesztésekről, és így a metán a levegővel érintkezve belobbant. A beépített tűzoltó berendezés végül eloltotta a tüzet és biztonságosan megtörtént az üzemanyagtartályok leengedése, de elővigyázatosságból még másfél napig meghosszabbították a lezárásokat és a SpaceX alkalmazottak se mehettek a tesztpad közelébe. Végül csürtörtök reggel oldották fel a lezárásokat. Úgy tűnik, az SN-4 komolyabb sérülések nélkül vészelte át a nem várt tűzesetet, és néhány napi javítást követően újabb tesztekre készülnek vele a mérnökök, hiszen május 28-ra és 29-re, illetve június 1-jére újabb útlezárásokat írt ki a sheriff hivatal.
Szerdán megkezdődött a végső felkészülés a május 27-i Demo-2 indításra, mely 2011 júliusa óta az első emberes indítás lesz az Egyesült Államokból. A két űrhajós, Doug Hurley és Bob Behnken repülőgéppel érkezett meg a Johnson Űrközpontból a Kennedy Űrközpontba, ahol Jim Bridenstine, a NASA igazgatója, és Bob Cabana, az űrközpont vezetője fogadta őket – a Covid-19 vírus miatt előírt szigorú előírások betartása mellett. Egy rövid sajtótájékoztató után az asztronauták elfoglalták lakhelyüket, mely hagyományosan egy tengerparti ház az űrközpont területén.
A Demo-2 küldetéssel kapcsolatban naponta beszámoltunk és beszámolunk a legfrissebb történésekről, további híreket ezzel kapcsolatban az alábbi linkeken találtok: – a szerdai események és fotók az összeszerelt Falcon-9-ről és a Crew Dragon űrhajóról itt és itt – a csütörtöki ún. Flight Readiness Review (azaz az indítás készültségi helyzetének vizsgálatára irányuló értekezlet) eredménye – a pénteki statikus hajtóműteszt – a szombati utolsó főpróba a két űrhajóssal egészen a tankolási folyamat megkezdéséig
Szerdán sikeresen elindult az utolsó H-2B japán hordozórakéta a Tanegashima Űrközpontból, mely a szintén utoljára használt HTV teherűrhajót juttatta az űrbe. A teherűrhajó rakterébe mintegy 4 tonna utánpótlást és 2,2 tonna egyéb felszerelést pakoltak a Nemzetközi Űrállomás számára, melyet öt nap után ér majd el az automata vezérlésű űreszköz. Japán jelenleg legerősebb rakétáit, a H-2B-t és a H-2A-t az alacsonyabb üzemeltetési költségű és modernebb H3 rakéta váltja majd fel, ami a HTV-X teherhajót fogja a jövőben Földkörüli pályára juttatni.
Csütörtökön megérkezett a Kennedy Űrközpontba annak az Atlas-5 rakétának az első fokozata, mely a júliusban induló új marsjárót, a Perseverance-t juttatja majd az űrbe. Maga a rover és a speciális helikopter is a végső összeszerelési fázisban vannak, és amint a rakéta többi eleme is az űrközpontba ér, megkezdődhet a végső összeszerelés.
Az orosz űrhivatal, a Roszkoszmosz is végrehajtott egy sikeres indítást pénteken. Egy Szojuz-2.1b rakéta startolt el Bajkonurból moszkvai idő szerint délelőtt 10:31-kor egy Fregatt második fokozattal, rakterében egy katonai rakétamegfigyelő műholddal. Az orosz védelmi hivatal nem számolt be részletekről, mindössze az indítás sikerességét erősítették meg. Mindössze annyi ismert, hogy a műhold 1600 km és 39000 km közötti magasságú elliptikus pályán fog keringeni a Föld körül.
Bob Behnken és Doug Hurley az utolsó szombati Demo-2 főpróbán Foto: NASA
A Rocket Lab most ünnepli az első indításának a harmadik évfordulóját, az esemény kapcsán pedig az alábbi menő videót dobták össze.
We're celebrating three years since our first Electron launch!
Thanks to our incredible team for their relentless drive and dedication, and to our amazing customers for supporting us every step of the way. We're just getting started. pic.twitter.com/6RdWL0rC4o
Tegnap főpróbát tartottak a szerdai indításhoz, az ún. “Launch Dress Reharsal” alkalmával az űrhajósok a start napján esedékes teendőket próbálták el.
A misszió űrhajósai, Doug Hurley és Bob Behnken a főpróbát egy időjárási eligazítással kezdték, ez után került sor az űrruhák felvételére. Sajnos amúgy a jelenlegi állás szerint csak 40% esély van a kedvező időjárásra szerdán – reméljük ez nem romlik tovább, de Floridában nagyon gyorsan változik az időjárás. Ha szerdán amúgy nem tudnak indulni, akkor szombat este 19:00 óra körül, vagy vasárnap este kerülhet sor a startra. Érdkesség amúgy, hogy a mostani időjárás-előrejelzés hasonló, mint a 2011-es utolsó űrrepülőgép-útnál, az STS-135-nél volt. Akkor is 40% volt az esély a startra, de az Atlantis végül elsőre el tudott indulni – reméljük így alakul most is.
Doug Hurley és Bob BehnkenMenő autók, menő rendszámmal
A beöltözés után az asztronauták kiléptek a Neil Armstrong-ról elnevezett felkészítő épületből, és beszálltak a speciális Tesla Model X-be, mely aztán a 39A indítóállomásra vitte őket. Itt lifttel mentek fel a 80 méter magasan lévő hídhoz (Crew Access Arm), melyen keresztül az űrhajóhoz sétáltak és beszálltak. Az indítóállás személyzete segítségével bekötötték magukat, bezárták az ajtót, és egészen T-45 percig (ekkor dönt a SpaceX Repülésigazgatója az üzemanyag-feltöltés megkezdéséről) elpróbálták az indítási teendőket. A szimulált visszaszámlálás alatt a legénység folyamatos kapcsolatban volt az irányítóközponttal. A gyakorlat után az űrhajósok kiszálltak, és visszatértek a legénységi körletbe.
Elmaradhatatlan pózolás
NASA astronauts Doug Hurley and Bob Behnken strapped inside SpaceX’s Crew Dragon spacecraft Saturday at the Kennedy Space Center in their final dress rehearsal before launch set for May 27. WATCH MORE: https://t.co/xapc2kKTpcpic.twitter.com/fwYJIM11g5
A következő lépés a hétfői ún. “Launch Readiness Review” lesz, ami a start előtti utolsó biztonsági és logisztikai ellenőrzés lesz. Közben megtudtuk azt is, hogy az űrhajósok a start napján fogják bejelenteni a Crew Dragon becenevét is, nagyon kíváncsiak vagyunk milyen nevet találtak ki. 🙂
Zajlott a munka az irányítóközpontban is
Szintén új információ, hogy Donald Trump amerikai elnök is ellátogat majd az indításra, Mike Pence alelnök már korábban jelezte részvételét. Itt egy kis politikai megjegyzést tennék: Jim Bridestine NASA Adminisztrátor persze lelkesen éltette a Trump-kormányzatot a hír kapcsán, de azt ne feledjük el, Trumpnak, és a republikánus vezetésnek az égvilágon semmi köze nincs ehhez a sikerhez. A Commercial Crew Programot még Barack Obama elnök indította el, és a republikánus többségű Szenátus többször is próbálta azt elgáncsolni… Ahogy Trumpot ismerjük, ne csodálkozzunk ha egy kabarét csinál ebből is, és szenvtelenül a saját kormányának a vívmányaként fogja beállítani a küldetést… De hagyjuk is a politikát, inkább koncentráljunk május 27-re. Nem felejtettétek, hogy élőben közvetítünk majd, csatlakoztok Ti is, ugye? Kövessetek minket itt, Facebookon és Twitteren is!
Sok évnyi csúszás és várakozás után, végre elérkezett az idő. A NASA a Commercial Crew Program keretében újra űrhajóst küld a világűrbe, amerikai űrhajóval. Nézzük is a pontos részleteket mire készülhetünk szerda este.
Indítás ideje: 2020. május 27., magyar idő szerint 22:32. Helyi idő szerint az indítás délután 16:32-kor lesz, így nappali startot láthatunk. Ha valamiért nem tudnak időben elindulni, a misszió május 30-ra, szombatra tolódik. Indítás helye: Kennedy Űrközpont, Florida, LC-39A indítóállás. Megbízó: NASA, a CCP (Commercial Crew Program) keretében az első emberes küldetés a Nemzetközi Űrállomásra. Űrhajósok: Doug Hurley a NASA űrhajósa, a küldetés parancsnoka, ő felel az indítási és a landolási műveletekért. Bob Behnken, a NASA űrhajósa a küldetés „Joint Operations” (műveleti) parancsnok, ő felel az ISS-el való randevúért, manőverezésért és a dokkolási műveletekért. A két űrhajós a jelenleg fent tartózkodó 3 fős Expedíció-63 állandó személyzetéhez (Chris Cassidy a NASA, Ivan Vagner és Anatolij Ivanishin a Roszkoszmosz űrhajósai) csatlakoznak. A tervek szerint Bob Behnken űrsétát is végrehajt majd – ő korábbi két űrsikló küldetésén (STS-123 és STS-130) már 6 (!) űrsétát végzett el.
A Falcon-9 és Crew Dragon
Rakéta: SpaceX Falcon-9, Block 5 konfiguráció. Az első fokozat száma B1058.1, ez lesz az első indítása – személyzetes útra a SpaceX kizárólag új Falcon-9 rakétákat fog használni a NASA kérésére. Űrhajó: A C206 jelzésű Crew Dragon kapszula – szintén új űreszköz, emberes útra csak új kapszulát használnak majd, újrahasznosításuk majd teherszállító küldetés esetén várható, CRS-2 programban.
Indítás előtti előkészületek Indítás napján az űrhajósok reggelivel kezdik a napot a NASA legénységi szállásán (T-5 óra), ezután kezdődik az űrruhák felvétele. Beöltözés után az űrhajósok speciális Tesla Model X autóban teszik meg a 14 kilométeres utat a legendás 39A indítóállásra, melyről az Apollo-program űrhajósai is indultak. A startállást 2014-ben vette bérbe a NASA-tól a SpaceX (20 évre), és jelentős felújításokat végeztek rajta. Az asztronauták érkezése a rakétához kb. T-3 órakor várható.
Egy korábbi gyakorlat alkalmával
Az űrhajósok lifttel mennek fel a személyzeti hídhoz és szállnak be az űrhajóba (T-2 óra 15 perc). Érdekesség, hogy ez a személyzeti híd (melyet már a SpaceX épített, ezért a hipermodern dizájn) 21 méterrel magasabban van, mint az űrrepülőgépeknél volt. Beszállás után az indítólállás személyzete gondosan becsatolja az űrhajósokat az üléseikbe, mely után bezárják a Dragon ajtaját (T-1 óra 50 perc). A hátralévő időben az űrhajósok rendszer-ellenőrzéseket végeznek, a földi irányítás pedig az időjárást és a kiürítési zónát figyeli folyamatosan. Érdekesség, hogy ez lesz az első alkalom, hogy a rakéta üzemanyaggal való feltöltése az űrhajósok beszállása után kezdődik. Az eljáráshoz a SpaceX ragaszkodott, ugyanis a kerozint és a mélyhűtött oxigént biztonsági okokból közvetlenül indítás előtt töltik a rakétába. Minden más korábbi rakéta indításnál (az oroszoknál is) az űrhajósok már a feltöltött rakétába szálltak be. A NASA először hevesen ellenezte ezt a módszert, de végül engedett a SpaceX kérésének.
A Crew Access Arm
Óra/Perc/Mp
Start előtti események
-00:45:00
SpaceX Repülésigazgató (Launch Director) engedélyt ad az üzemanyag-töltés megkezdésére
-00:42:00
A személyzet híd (Crew Access Arm) visszahúzódik a rakétától
-00:37:00
Dragon vészhelyzeti rendszer aktiválása
-00:35:00
RP-1 (rakéta osztályú kerozin) töltés indul
-00:35:00
Első fokozat LOX (folyékony oxigén) töltés indul
-00:16:00
Második fokozat LOX (folyékony oxigén) töltés indul
Fedélzeti számítógép átveszi a visszaszámlálást / utolsó ellenőrzések
-00:01:00
Üzemanyagtartályok túlnyomás alá helyezése
-00:00:45
SpaceX Repülésigazgató engedélyt ad az indításra
-00:00:03
Hajtóművek indítása
-00:00:00
Falcon-9 start
Az indítás fázisai
Indítás után gyorsan zajlanak majd az események és fontos tudni, hogy az emelkedés (de már az üzemanyag betöltés) bármelyik fázisában lehetőség van a küldetés megszakítására. A Dragon-on lévő SuperDraco hajtóművek bármikor biztonságos távolságra tudják menekíteni az űrhajót. Érdekesség, hogy start után 7 megszakítási fázist jelöltek ki, ezek esetében az űrhajó az Atlanti-óceánra különböző helyeire érkezne vissza – a legtávolabbi esetben pl. Írország nyugati partjainál. Start után kb. 9 perccel az első fokozat az Atlanti-óceánon, a floridai partoktól 510 kilométerre állomásozó “Of Course I Still Love You” nevű drónhajóra fog leszállni.
Egy korábbi landolás
Óra/Perc/Mp
Események
+00:00:58
Max Q – Legnagyobb aerodinamikai erőhatás pillanata
+00:02:30
Első fokozat hajtómű-leállás (MECO)
+00:02:34
Első fokozat leválás (stage separation)
+00:02:36
Második fokozat hajtómű-indítás
+00:07:12
Első fokozat “entry burn”: légkörbe visszaérkező rakéta lelassítása 3 hajtóművel
+00:08:43
Második fokozat hajtómű-leállás (SECO)
+00:08:45
Első fokozat “landing burn”: landolás előtti hajtómű-begyújtás
+00:09:09
Első fokozat landolás a drónhajón
+00:12:02
Crew Dragon leválás a második fokozatról
+00:12:48
Dragon orrkúp kinyitás
Az ISS megközelítésének fázisai
Út az ISS-re, dokkolás A sikeres indítás és második fokozat leválása után a Crew Dragon egy 190 km x 205 km orbitális pályára áll, és megkezdi kb. 19 órás útját a Nemzetközi Űrállomásra. Földkörüli pályán az űrhajó automata üzemmódban fog repülni, azonban az űrhajósok többször is átveszik majd az irányítást, hogy teszteljék a Dragon hajtóműveit és manőverező képességeit. A 19 óra alatt az űrhajó folyamatosan emeli majd a pályáját, hogy elérje a Nemzetközi Űrállomás 400 kilométeres magasságát. Másnap, amikor a Dragon megérkezik az ISS-hez, először 200 méter távolságban megáll, és az űrállomás Harmony moduljának PMA-2 kikötési pontjához igazítja a helyzetét. Ezután nagyon lassú megközelítés kezdődik, és előreláthatólag 17:29-kor dokkol a Dragon a Nemzetközi Űrállomásra – egyúttal történelmet írva, a SpaceX lesz az első privát cég, aki űrhajósokat juttatott a világűrbe és az ISS-re. A tervek szerint 19:55-kor nyitják ki a zsilipajtókat, és az űrhajósok üdvözlik egymást.
Dokkol a Dragon
A küldetés időtartama Az eredeti tervek szerint a tesztküldetés 8 napig tartott volna, azonban mivel az ISS-en jelenleg csak egy amerikai űrhajós tartózkodik (Chris Cassidy), ezért a missziót meghosszabbították. Hurley és Behnken legkevesebb 30 napot, maximum 110 napot töltenek majd fent, a NASA később határozza meg a misszió pontos hosszát. A dátum nagyban függ a következő, már 4 űrhajóst szállító Crew-1 küldetés felkészülési státuszától, illetve a mostani Dragon kapszula dokkolás utáni kiértékelésétől. A Crew-1 már 220 napos misszió lesz, legkorábban ősszel indulhat.
Dragon az Nemzetközi Űrállomáson
Ledokkolás az ISS-ről, visszatérés A lecsatlakozás hasonlóan történik majd, mint a dokkolás, csak természetesen fordítva. Ledokkolás után a Dragon nagyon lassan eltávolodik az ISS-től, majd a 200 méteres körből kilépve megkezdi az ereszkedést – mindezt automata üzemmódban. Amint a Dragon egyre közelebb kerül a Földhoz, leválasztják a “trunk”-ot az űrhajó csomagtartóját, (amin vannak a napelemek és a radiátorok, illetve a nem túlnyomásos csomagtér), mely később elég a légkörben. Ezután kerül sor a “deorbit burn”-re, mely a 27000 km/h sebességgel légkörbe belépő űrhajót lelassítja.
Leválik a “trunk” és belépés a légkörbe
Az atmoszféra súrlódásából fakadó hőhatást (kb. 1700 Celsius-fok) a Dragon alján lévő hőpajzs fogja majd fel. Az út végén 4 db ejtőernyő nyílik majd ki (előtte még két lassítóernyő is, ún. drag chute), melyek teljesen lelassítják a kapszulát, ami az Atlanti-óceánba fog csobbanni, Florida partjaitól nem messze. A személyzetet és a kapszulát a SpaceX egyik hajója, a GO Navigator fogja majd az óceánból felvenni, és visszaszállítani Floridába.
Ereszkedés az ejtőernyőkkel
Hol tudom nézni az indítást? Youtube-on, amit Nagy Szabolccsal (Space Station Guys) élőben közvetítünk! Indítás előtt kezdünk 1 órával, kattintsatok a videón található kis harangra, és akkor a Youtube értesít, ha élőben vagyunk. 🙂 Gyertek, jó buli lesz együtt nézni ezt a történelmi eseményt!
A DM-2-ről az összes írásunkat a címke alatt találjátok, érdemes olvasgatni, mert rengeteget írtunk már a küldetésről.
A Commercial Crew Program jelvénye
A DM-2 küldetés jelvénye
Köszönjük Geoff Barrett-nek a lehetőséget, hogy használhatjuk a szuper illusztrációit. A honlapját itt találjátok, ha pedig van rá lehetőségetek, támogassátok Patreon-on is!
Még egy lépéssel kerültünk közelebb a szerdai indításhoz: a SpaceX hivatalosan is megerősítette, hogy sikeres volt a tegnapi esti static fire teszt. A SpaceX gyakorlata szerint minden indítás előtt pár nappal begyújtják a rakéta hajtóműveit, így ellenőrizve, hogy minden rendszer rendben van-e. A teszt pár másodpercig tart általában, de fontos mérföldkő minden indítás előtt. Fúúú, de izgalmas, már csak 4 nap van hátra…
Másfél napi tanácskozás és értekezlet után magyar idő szerint este 8 órakor adták ki a hivatalos közleményt, hogy a küldetés minden részterületét ellenőrizve és átbeszélve zöld utat adtak a történelmi indításnak május 27-én. Ezzel 40 év után újra emberes küldetésekre alkalmas űrhajót avat a NASA a Crew Dragon szerepében! Közben az űrhajó már a Falcon-9 hordozórakéta tetején várja az utolsó statikus hajtóműtesztet, amit még a mai napon végrehajtanak. Holnap pedig egy ún. dry dress rehearsal vár a két űrhajósra, Dougra és Bobra, amikor az indítóálláshoz szállítástól a kapszulába való beszállásig mindent ugyanúgy elgyakorolnak, mint ahogy az a küldetés napján is lesz. Ezek az utolsó mozzanatok a végső felkészülési folyamatban, tehát ha minden terv szerint megy, szerdán végre ismét amerikai űrhajós amerikai rakétán amerikai indítóállásról repülhet a Nemzetközi Űrállomásra.
A SpaceX amerikai magánűrcég 2020. május 27-én tervezi elindítani a Crew Dragon űrhajót a Nemzetközi Űrállomásra. Ez az Egyesült Államok emberes űrhajózásának egyik mérföldköve lesz, ugyanis 2011 óta nem indult űrhajós amerikai földről, az űrrepülőgép-program befejezése óta. Ebben az időszakban a NASA a Roszkozmosztól vásárolt Szojuz üléseket, hogy fel tudjanak jutni az ISS-re. Ezt a hosszú időszakot fogja most a SpaceX és NASA együttműködése megtörni a május 27-i starttal a legendás 39A indítóállomásról. Mai cikkünkben a Dragon űrhajók történetét mutatjuk be.
Cargo Dragon, a teherűrhajó
A Cargo Dragon (vagy Dragon 1.0) története 2006-ban kezdődik, amikor a NASA a Commercial Orbital Transportation Services (Kereskedelmi Orbitális Szállítási Szolgáltatás) programja keretében megbízta az Orbital ATK-t (ma Northrop Grumman) és a SpaceX-et a Nemzetközi Űrállomásra utánpótlást szállító, automata teherűrhajók kifejlesztésével. Ez a megbízás adta a löketet a SpaceX-nek, ugyanis ezzel együtt egy több milliárd dolláros pénzcsomagot is kaptak a Falcon-9 hordozórakéta és a teherűrhajó kifejlesztésére. A SpaceX ekkor vetette fel először a Cargo Dragon űrhajó terveit. Négy évvel a bejelentés után, 2010 júniusában a Falcon-9 első tesztrepülésén egy Dragon űrhajó prototípust vitt magával az űrbe. Ezen az űrhajón még nem volt repülési és irányítási szoftver, hőpajzs a visszatéréshez, illetve egyéb kulcsfontosságú elemek se, ugyanis még csak az űrhajó strukturális integritásának és aerodinamikai tesztjét végezték el élesben repülés közben. A teszt sikeresnek bizonyult, így folytatták a fejlesztést az első “rendes” tesztrepülésre. 2010 decemberében indult a Dragon C1 küldetés, ahol már automata repülést hajtott végre a Dragon, tesztelte a Draco hajtóműveit, illetve hőpajzs segítségével visszaereszkedett a Föld légkörébe és leszállt a Csendes-óceánra. Ez volt a második repülése a Falcon-9-nek, ami szintén sikerrel zárult. Ebben a misszióban a Falcon-9 második fokozatát újra beindították, és egy magas, elliptikus pályára állították tesztképpen. A misszión két darab CubeSatot is felvittek az űrbe, illetve Elon Musk poénból elrejtett egy korongnyi francia Bouére sajtot a rakomány közt. Mint ahogy a rakéta, úgy a Dragon is jól vizsgázott, így a NASA-tól zöld utat kapott a SpaceX az első tesztútra az ISS-hez.
A legelső Dragon prototípus
Érdemes megemlíteni, hogy mindkét repülésnél megpróbálták az első fokozatokat ejtőernyővel lelassítani, majd az óceánból elvontatni, de a fokozatok elégtek a légkörben. 2012 májusában indult a Dragon C2+ misszió, ahol már az ISS-hez kapcsolódott a teherűrhajó a Canadarm robotkar segítségével. Ezt a folyamatot nevezzük “berthing”-nek, mely nem egyenlő a dokkolással.
Falcon 9 v.1.0 első repülése a Dragon prototípussal 2010-ben
Dragon C1 misszió indítása, 2010
A Dragonról készült képeken jól látszik, hogy a hőpajzs teljesen más mint az űrrepülőgépeken. Itt nem kerámiacsempéket használtak, hanem ún. ablatív borítást. Ezt az anyagot a NASA fejlesztette ki, és PICA-ként ismeretes, a SpaceX pedig továbbfejlesztette a PICA-X verzióra. Ez egy könnyű és olcsó szénszálas borítás, ami tulajdonképpen plazma formájában leválik a kapszula aljáról, így elszállítva a hőt, ami a kinetikus energia átalakításából keletkezett. Ez a borítás többször felhasználható, minden egyes belépéskor csak egy töredéke veszik el.
A híres Dragon C1 a SpaceX Hawthorne-i központjának mennyezetén, élő közvetítések hátterében jól látszódik
A Dragon C2+ misszióval a SpaceX történelmet írt, és az első kereskedelmi vállalat által készített űrhajó, mely csatlakozott az ISS-hez. 2012 októberében a CRS-1 misszió keretében a SpaceX első kereskedelmi útját tette az űrállomásra a Dragonnal. Összesen 905 kg hasznos terhet vittek fel az ISS-re, amiben 66 új kísérleti elem is volt. Szintén 905 kg terhet hoztak vissza, többek közt értékes tudományos kutatások eredményeit. A CRS-programmal a SpaceX-nek egy stabil bevételforrása alakult ki, és ekkor indultak be a kereskedelmi műholdindításaik is. Így kellő mennyiségű pénzt tudtak fordítani a visszatérő-újrafelhasználható fokozatok kifejlesztésére. A CRS-program első felében a SpaceX-től 20 indítást vásárolt a NASA, az utolsó, CRS-20 idén márciusban indult. Összesen egy kudarc volt: a CRS-7-est elvesztették, amikor a rakéta emelkedés közben felrobbant. A CRS-12 misszió volt az utolsó, amikor újonnan épített kapszula ment az ISS-re, onnantól végig újrafelhasználták a korábban repült kapszulákat. A Cargo Dragon pályafutása alatt 43 438 kilogramm utánpótlást szállított az ISS-re, többek közt dokkolómodult, kamerákat, felfújható modult, tudományos kísérleteket, CubeSatokat, felszerelést, illetve alapvető szükségleti cikkeket. Több mint 33 tonna rakományt tudott visszahozni a Földre összesen.
Dragon C2+, az első út az ISS-re
Dragon C2+, először az ISS-nél
Cargo Dragon adatok:
Újrafelhasználhatóság: a kapszula rész, max. 3x használták újra Hordozórakéta: Falcon-9 Tömeg (rakomány nékül): 4200 kg Max. rakomány: 6000 kg az ISS-re (vákuumban/nyomás alatt) Max. rakomány visszahozatal: 3000 kg (nyomás alatt), 3500 kg (vákuum) Raktér térfogata: 10 m3 (kapszula), 14 m3 (vákuumban lévő raktér) Hosszúság: 6,1 m Szélesség: 3,7 m Áramforrás: napelemtáblák Hajtóművek: Draco gázdinamikai fúvókák, ezeket használják randevúkor, manőverezéshez és a visszatérő pályára álló manőverhez is (deorbit burn) Státusz: nincs használatban Első repülés: 2010. június 4. – Dragon prototípus, Falcon-9 első misszió Utolsó repülés: 2020. március 7. – CRS-20 utánpótlási misszió
Dragon CRS-18 indítás, a Falcon-9 Block 5 verziójával
Cargo Dragon XL
A Cargo Dragon holdutazásra képes változata. 2020 márciusában a NASA bejelentette, hogy a SpaceX a Gateway Logistics Services (Gateway Űrállomás Logisztikai Szolgáltatások) megállapodása keretében egy egyszer használatos Dragon űrhajót fejleszt ki, hogy az a Lunar Gateway Platform holdkörüli űrállomásra utánpótlást szállíthasson. Ezt a változatot Falcon Heavy-vel indítanák, és akár egy évig is a Gateway-nél tartózkodhat majd. 5 tonnásra tervezik a szállítóképességét, fontos szerepet fog játszani a Gateway ellátásánál.
Dragon XL a második fokozatról való leválás után, fantáziarajz
A Crew Dragon, az új űrtaxi
A legjobbat hagytuk utoljára, így elérkeztünk a Dragon 2-höz, vagy más néven Crew Dragon-hoz. Ennek a verziónak a fejlesztése 2011-re tehető, amikor a NASA 75 millió dollárt adott a SpaceX-nek a Commercial Crew Development 2 (Kereskedelmi Személyzet-indítás Fejlesztés 2) program keretében egy abort system (küldetésmegszakító-rendszer) kifejlesztésére. A CCDev-2 program követelménye volt, hogy egy űrkapszula prototípust kell építeni. 2011 októberében a NASA elfogadta a SpaceX javaslatát egy beépített küldetésmegszakító-rendszerre. Ez a Mercury/Szojuz/Apollo-féle mentőtorony célját szolgálja, de a torony helyett beépített hajtóművekkel húzzák el az űrhajót, a rakéta meghibásodása esetén. Ehhez a rendszerhez a SpaceX a Draco hajtóművek továbbfejlesztett változatát, a SuperDraco hajtóműveket használja.
SuperDraco hajtóműteszt McGregorban
Crew Dragon korai prototípus
2012-ben kezdték tesztelni ezt a hajtóművet a McGregorban lévő telephelyen, sikerekkel. A hajtómű hipergol hajtóanyagot használ a megbízható és gyors gyújtás érdekében, amire egy vészhelyzet esetén is nagy szükség van. Az űrhajót elejétől fogva 7 személyesre tervezték, illetve lehet növelni a rakomány tömegét a legénység csökkentésével, vagy teherűrhajóként lehet használni legénység nélkül. A CRS-program második fázisában már ezt az űrhajót fogják használni teherszállításra a Cargo Dragon helyett. 2012 nyarán 440 millió dollárt kapott a SpaceX a NASA-tól a további fejlesztésekre. 2013-ban kezdődtek az ejtőernyőtesztek, az első teszt alkalmával egy 5400 kilogrammos objektumot 2400 méteres magasságból ledobtak egy helikopterrel, direkt forgást előidézve. A fékezőernyők és főernyők is jól vizsgáztak, a tesztek folytatódtak.
Ejtőernyőteszt a Légierő közreműködésével
A SpaceX űrruhája
Teltek az évek, és a jármű egyre kifinomultabbá vált, a végsőhöz hasonló formáját 2015-ben vette fel, amikor egy Pad Abort Test-et hajtottak végre. Beindították a küldetésmegszakító-rendszert az indítóálláson, a teszt pedig sikerrel zárult. Időközben kifejlesztették az életfenntartó-rendszereket a Paragon Space Development Corporation segítségével, illetve a PICA-X hőpajzs harmadik verzióját is megalkották a járműhöz, az újrafelhasználhatóság növelése céljából. Ejtőernyők helyett eredetileg a SuperDraco hajtóművekkel szerettek volna leszállni egy betonpályán, de ezt a tervet végül a NASA kérésére elvetették, mert túl kockázatos volt – maradtak a klasszikus ejtőernyőknél. Ilyenkor már az űrruha fejlesztése is javában folyt: 2012-ben kereste meg a SpaceX az Orbital Outfitters céget az űrruhák tervezésével kapcsolatban, a dizájnhoz pedig a Disney jelmeztervezőjét, José Fernandezt kérték fel. A design után a SpaceX mérnökök “használhatóvá” építették a ruhát, hogy megfeleljen a NASA követelményeknek.
Crew Dragon az akusztikai teszthelységben
A Crew Dragon létfenntartó-rendszerének elemei
Pad Abort teszt, 2015-ben
2017-ben szerződtettek egy Hold körüli Crew Dragon utat Falcon Heavy-vel, de ezt később törölték a Starship-program javára. Ugyanebben az évben publikálták az űrruha-dizájnjukat. Fontos megjegyezni, ezek az űrruhák csak a kabinon belüli tartózkodásra vannak tervezve, nem űrsétára. Maga az űrhajó az univerzális NASA Docking Systemet használja. A Crew Dragon a Cargo Dragonnal ellentétben dokkol, saját Draco hajtóművek segítségével, nem használja a Canadarmot. 3300 kg terhet vagy legfeljebb 7 asztronautát tud szállítani (a NASA missziók csak 4 ülést igényelnek majd). A hajó teljesen automatizált az indítástól a dokkolásig, de a legénység bármikor be tud avatkozni. Egyszerű, tiszta belső tere van, és értintőképernyős paneleket használnak, de biztonsági okokból analóg gombok is találhatóak a panelek alatt. Az űrhajóban fülkés vákuum WC is található. A Cargo Dragonhoz hasonlóan van egy raktér a kapszula alatt, itt találhatóak a napelemek (hozzásimulnak a testhez, nem kihajthatóak, ez növeli a megbízhatóságot), illetve még itt találhatóak a radiátorok, amik elpárologtatják a felesleges hőt. 210 napot tölthet az űrben dokkolva az űrállomáshoz, mely a NASA követelménye volt.
Demo-1 Crew Dragon
SpaceX Demo-1 indítás az ISS-re
2019. március 2-án először indították a Crew Dragont a Demo-1 misszió keretében az ISS-hez egy személyzet nélküli küldetésre. Sikeren dokkolt az ISS-hez, majd Anne McClain amerikai űrhajósnő és David Saint-Jacques kanadai űrhajós kinyitották a Crew Dragon ajtaját és üdvözölték Ripley-t, az űrhajó “utasát”, aki egy szenzorokkal ellátott tesztbábu volt. Március 8-án ledokkolt az ISS-ről, majd visszatért a Földre. A misszió teljes siker volt.
Crew Dragon közelíti meg az ISS-t – talán a leghíresebb kép a küldetésről
Dragon az ajtónyitás után, Ripley ül a túlsó ülésben
Demo-1 kapszula visszatérés után a SpaceX Go Searcher hajóján
2020. január 19-én az In-Flight Abort Test került végrehajtásra, egy másik Dragonnal (az előző megsemmisült egy hajtóműteszt közben, mely hónapokkal vetette vissza a programot). A Falcon-9 hajtóműveit Max-Q (maximális aerodinamikai nyomás) után leállították (ekkor a jármű már átlépte a hangsebességet). A leállítás után pár pillanattal beindították a küldetésmegszakító rendszert, ami sikeresen elhúzta a kapszulát a felrobbanó rakétától. Várható volt, hogy felrobban a rakéta, ugyanis hatalmas nyomások érték elváláskor, a SpaceX nem tervezte a rakéta bármiféle további használatát. Mivel az összes eddig teszt sikeres volt, és az első kapszula robbanása miatti problémákat is elhárították, az űrhajó készen állt az emberes repülésre.
In-Flight-Abort teszt – pillanatokkal ezután szedték darabokra az aerodinamikai erők a Falcon 9-et.
Crew Dragon adatok
Újrafelhasználhatóság: A kapszulát igen, de csak teherűrhajóként. Emberes útra kizárólag új Dragont használnak majd. Hordozórakéta: Falcon-9 Tömeg (rakomány nékül): 9525 kg Max. rakomány: 6000 kg az ISS-re (vákuumban/nyomás alatt) Max. rakomány visszahozatal: 3000 kg (nyomás alatt), 3500 kg (vákuum) Személyzet: 7 fő (4-et igényel a NASA) Raktér térfogata: 9,3 m3 (kapszula), 12,1 m3 (vákuumban lévő raktér) Hosszúság: 8,1 m Szélesség: 4 m Áramforrás: napelemtáblák a raktér oldalán Hajtóművek: Draco gázdinamikai fúvókák, ezeket használják dokkoláskor, manőverezéshez és a visszatérő pályára álló manőverhez is (deorbit burn), Superdraco hajtóművek abort esetén Státusz: aktív Első repülés: 2019. március 2. – Demo -1 misszió az ISS-re
A Crew Dragon belső tere
2020. május 27-én indul el a Crew Dragon Bob Behnkennel és Doug Hurley-vel, a Demo-2 misszió keretében az ISS-re. A blogon még rengeteg sok infót találhattok majd a misszióról, űrhajósokról, és azokról a dolgokról és emberekről akik mögöttük állnak, klikk ide az összes írásunkért. Kövessetek bennünket Facebookon is, illetve május 27-én, ha minden a terv szerint halad, élőben fogjuk közvetíteni a történelmi indítást Nagy Szabolcs ISS-fotóssal. Tartsatok velünk!
Bob Behnken és Doug Hurley a Crew Dragon szimulátorban gyakorlatozás közben
