13 projektterv nyert el támogatást a NASA-tól a 2024-es NIAC-program első fázisában

Kapcsolódó

Nikon fényképezőgép utazik a Holdra

A NASA nemrégiben számolt be arról, hogy megállapodást kötöttek...

A nap képe #1396 – Ivanpahi naperőmű

A kaliforniai Mojave-sivatagban található ivanpahi naperőmű. Mindegyik torony egy...

Mivel foglalatoskodtak a Crew-7 űrhajósai a Nemzetközi Űrállomáson?

A Crew-7 küldetés tagjai hamarosan hazatérnek, de természetesen  nem...

Már tesztelik a Starship holdi verziójának dokkolórendszerét

A rendszer a Dragon 2 űrhajó aktív dokkolómechanizmusán alapul,...

A nap képe #1395 – A várakozó Buran

A várakozó Buran és az Antonov An-225 „Mrija” repülőgép.

Többek között a Vénuszra, a Marsra és egyéb, Naprendszerünkön kívüli objektumokra is irányuló terveknek szavaztak meg támogatásokat.

Az amerikai űrhivatal még 1998-ban hívta életre a NIAC (NASA Institute for Advanced Concepts) nevű programot „hosszú távú, fejlett koncepciók kidolgozásához, radikális tudományos áttörések eléréséhez, jobb vagy teljesen új űreszközök, járművek létrehozásához.” A program 2007-2011 között szünetelt, azóta viszont évről évre támogatásokat szavaznak meg újabb és újabb elképzeléseknek a további kidolgozási és fejlesztési fázisokhoz. 

Idén 13 innovatív tervnek szavazott meg támogatást a NASA, egyenként legfeljebb 175.000 dollár értékben. A díjazottak köre igencsak szerteágazó: a Hold hideg, sötét területeinek feltárására alkalmas trícium-meghajtású szondáktól a Vénuszon való minta visszahozatali küldetésen át egészen a legközelebbi csillagközi szomszédunk, a Proxima Centaurihoz induló űreszközig szinte minden megtalálható a tervek között. Természetesen ezek a koncepciók még nagyon kezdeti szakaszban járnak, ezért nem is emelték még hivatalos NASA-küldetési szintre egyiket sem, de az már jó visszajelzés a jelentkezők számára, hogy az űrhivatal felfigyelt rájuk és támogatja őket. 

Az egyik legérdekesebb terv a már előbb említett, Vénuszhoz köthető mintavételi- és visszahozatali küldetés. A Naprendszer egyik legkíméletlenebb és legellenségesebb bolygójának felszínéről egy innovatív, szén-monoxid meghajtású rakétatechnológia alkalmazásával juttatnának vissza a Földre mintát, a jármű a Vénusz perzselő légköréből állítaná elő a hajtóanyagát.
Egy másik koncepció, a Mars Aerial and Ground Intelligent Explorer (MAGGIE) célja, hogy minden korábbinál átfogóbb képet kapjanak a Vörös Bolygóról. A tervben szereplő merev szárnyú repülő jármű hajtaná végre az első globális méretű légköri küldetést a Marson, amely lehetővé tenné a bolygó szinte teljes felszínének feltérképezését.
További érdekes elképzelést jelent az a projekt, melynek keretében apró szondák sokasága indulna a Földünkhöz legközelebb található exobolygóhoz, a Proxima Centauri b-hez. Ez a sokaság több ezer szondát jelentene, amelyek összehangoltan működnének. Ez elég erős optikai jeleket generálna ahhoz, hogy azok a csillagközi tér hatalmas távolságán keresztül visszajussanak a Földre, lehetővé téve a potenciálisan lakható exobolygó közelebbi szemrevételezését.

Dark mode powered by Night Eye