15 éve indult India első missziója, mely a Holdat célozta

Kapcsolódó

Kettős elrepülésre készül a JUICE űrszonda

Az Európai Űrügynökség űrszondája egy 2023. november 17-én abszolvált...

A Maxar következő generációs műholdjainak felvételei magasra tették a mércét

A Maxar Intelligence legújabb, nagy felbontású, képalkotó műholdakból álló...

A nap képe #1536 – Hőpajzs tisztítás

A Mercury űrhajón használandó hőpajzs tisztítása. A felvétel 1963-ban...

55 éve lépett először ember a Hold felszínére

1969. július 20. minden szempontból történelmi nap az egész...

Ma 15 éve, hogy India elindította első Holddal kapcsolatos misszióját, a Csandraján-1-et, mely 2008. október 22-én kezdődött a PSLV hordozó startjával. A tudományos küldetés gondolata azonban jóval korábban, az Indiai Tudományos Akadémia 1999-es ülésén merült fel, melyet újabb megbeszélések követtek 2000-ben. Mindezek nem maradtak eredménytelenül, hiszen a résztvevő tudósok éreztek a projektben potenciált, így az általuk tett javaslatok alapján az Indiai Űrkutatási Szervezet (továbbiakban: ISRO) létrehozott egy erre irányuló munkacsoportot. Utóbbi tanácskozásain főleg vezető indiai tudósok és szakemberek vettek részt, akik fő feladatul a Hold-misszió megvalósíthatóságának kiértékelését kapták, de kitértek az esetleges célokra is.

És megszületett a döntés: India vállalja a Holdra irányuló missziót, mely mögött olyan fontos indokok álltak, mint a tudományos és mérnöki kutatások felrázása, az új kihívások, valamint a fiatalabb generáció érdeklődésének felkeltése. Így érkeztünk el 2003 novemberéhez, amikor is az indiai kormány jóváhagyta az ISRO javaslatát, és életre hívták a Csandraján-1 névre hallgató küldetést.

Földünk 70000 kilométerről a Csandraján szemével. Forrás: ISRO

A 1380 kilogrammos űreszköz november 8-án állt Hold körüli pályára. Az előbbi dátum és november 12. között a Csandraján-1 magassága fokozatosan csökkent, ami végül mintegy 100 kilométerrel a felszín felett stabilizálódott. Két nap elteltével a holdszonda munkához látott olyan tekintetben, hogy kibocsátotta útitársát, a 29 kilogrammos MIP-et (Moon Impact Probe), mely tulajdonképpen egy becsapódásra ítélt szonda volt, és ami zuhanás közben folyamatosan küldte vissza három műszerének mérési eredményeit; a 4 másodpercenként vizsgálódó, és a Shackleton-kráter közelében felszínt érő eszköz kis mennyiségű vizet fedezett fel a Hold légkörében.

A keringőegységgel kapcsolatban ezt követően, azaz november végén szokatlanul magas hőmérsékletet tapasztaltak, ami azt eredményezte, hogy egyszerre csak egy műszert tudott működtetni. Ennek orvoslására 2009 májusában egy magasabb, 200 kilométeres pályára állították. Kilenc hónapos üzemelését követően újabb probléma merült fel, amely a csillagkövető berendezését érintette. Nem sokkal később egy tartalék érzékelő is meghibásodott, aminek következtében a Csandraján-1 elsődleges helyzetszabályozó rendszere működésképtelenné vált. Az utolsó jelet 2009. augusztus 28-án fogták tőle, így ugyan az űrszonda nem érte el a két évre tervezett élettartamát, a küldetés célkitűzéseinek legalább 95%-a addigra már jócskán teljesült. Végső, legvalószínűbb okként a túlmelegedést jelölték meg, pontosabban annak kihatását az energiaellátásra.

A Csandraján-1 tudományos céljai között szerepelt a teljes holdfelszín kémiai és ásványtani tanulmányozása, ideértve a magnézium, alumínium, szilícium, kalcium, vas és titán, valamint a magas atomszámú elemek, mint például a radon, urán és tórium eloszlásának feltérképezése. A szonda mindehhez öt indiai műszert vett igénybe, de az Egyesült Államokból, az Egyesült Királyságból, Németországból, Svédországból és Bulgáriából származó berendezéseket is helyet kaptak a fedélzetén. Megvalósult továbbá az a cél is, mely a földi támogató rendszerekkel (pl.: Deep Space Network (DSN)) való összekapcsolódásra vonatkozott, ami szintén fontos mérföldkő volt a jövőbeli missziók megtervezésében. És még nem értünk a végére, hiszen ezeken felül olyan területeken is jól teljesített a projekt, mint például az űreszköz integrálása és tesztelése, a poláris Hold körüli pálya elérése, a kommunikáció és távvezérlés, a telemetriai adatok fogadása.

Az indítás pillanata. Forrás: ISRO
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye