Bill Nelson, a NASA nemrégiben kinevezett új vezetője tegnap megtartotta az első „State Of NASA” éves beszédjét, amiben az űrhivatal űrprogramjairól beszélt. Nelson szót ejtett a NASA leendő földmegfigyelő műholdrendszeréről (Earth Science Observatory), ami a klímaváltozás hatásait vizsgálja majd, illetve az Artemis-programról is: az űrhivatal továbbra is idénre tervezi az Artemis I küldetést.
A beszéd legérdekesebb része a NASA Discovery-programjának (a Naprendszert vizsgáló űreszközök) két új űrszondájáról szólt. A 4 pályázat közül két Vénusz-küldetést választottak ki megvalósításra: a DAVINCI+ és a VERITAS missziókat. A két űrszonda 2028 és 2030 között indulhat, a kifejlesztésükre 500-500 millió dollárt biztosít a NASA. A bejelentés nem meglepetés annak fényében, hogy tavaly foszfin nyomaira bukkantak a Vénusz légkörében, ami akár mikrobiológiai élet jelenlétére is utalhat.
DAVINCI+ (Deep Atmosphere Venus Investigation of Noble gases, Chemistry, and Imaging)
A DAVINCI+ a Vénusz atmoszféráját fogja vizsgálni, annak kialakulását és összetételét. A mérései segíségével megállapítható lesz, hogy a bolygón voltak-e valaha óceánok. Az űrszonda rendelkezik majd egy gömb alakú egységgel, ami a Vénusz légkörébe hatol be, és méréseket végez a légkörben található nemesgázokról, illetve nagyfelbontású képeket is készít majd a felszínről. A felvételek alapján azt próbálják majd kideríteni, hogy a Vénusz rendelkezik-e a Földhöz hasonló lemeztektonikai rendszerrel. A küldetést a NASA Goddard Űrközpontja bonyolítja majd le. A DAVINCI+ űrszonda egy újtípusú, ultraibolya és látható fény tartományokban működő spektrométert is visz magával.
VERITAS (Venus Emissivity, Radio Science, InSAR, Topography, and Spectroscopy)
A VERITAS misszió egy keringőegységből áll, ami a Vénusz felszínét térképezi majd fel részletesen egy radar segítségével, ami által az egész bolygó 3D-s topográfiája elkészíthető. A küldetés feladata, hogy jobban megértsék a Vénusz geológia történetét és hogy miért fejlődött annyira másképpen, mint a Föld. A szonda vizsgálni fogja az esetleges vulkanikus tevékenységeket is, illetve a bolygó felszínét adó, nagyrészt ismeretlen kőzetet és annak tulajdonságait is. A misszióban a német, francia és olasz űrügynökség is részt vesz: ők biztosítják az infravörös radart, illetve az űrszonda egyéb műszereit is. A küldetést a NASA JPL (Jet Propulsion Laboratory) űrközpontja irányítja majd.
