Űrtörténelem – Űrhivatalok 1. rész – NASA

Ma induló új sorozatunkban górcső alá vesszük a nagyobb űrügynökségeket, röviden megnézzük a történelmüket, és jelentősebb űrprogramjaikat. Az első részben az amerikai űrhivatalt, a NASA-t mutatjuk be.

A NASA (National Aeronautics and Space Administration), magyarul Nemzeti Repülési és Űrhajózási Hivatal egyértelműen a legnagyobb és legismertebb űrhivatal a világon. A Hivatal nevéhez fűződik többek között az emberiség egyik legnagyobb vívmánya, a Holdraszállás is.

A NASA alapítása, kezdeti évek

1957. október 4-én a szovjetek fellőtték az első mesterséges műholdat, a Szputnyik-1-et, ezzel pedig hivatalosan is kezdetét vette a hidegháborús űrverseny.
A Szputnyik hatására, Dwight D. Eisenhower elnök 1958. július 29-én kihirdette a Nemzeti Légügyi és Űrhajózási Törvényt (National Aeronautics and Space Act), mellyel létrehozta a NASA-t. A Hivatal 1958. október 1-jén meg is kezdte működését, elődjének, a NACA (National Advisory Committee for Aeronautics – Nemzeti Repülésügyi Tanácsadó Testület) alapjain. Így lehető vált, hogy a meglévő fejlesztési és kutatási tevékenységeket összehangolják, ezáltal mihamarabb utolérjék (és később beelőzzék) a szovjetek űrprogramját.

Dwight D. Eisenhower elnök, jobbján a NASA első vezetője, Dr. T. Keith Glennan
Forrás: NASA

A NACA meglévő 8000 dolgozójával, 100 millió dolláros költségvetéssel, és 2 kisebb, illetve 3 nagyobb már meglévő kutatási központtal (Langley Aeronautical Laboratory, Ames Aeronautical Laboratory, Lewis Flight Propulsion Laboratory) alakult meg a szervezet. Később további kutatási/fejlesztési központok kerültek a NASA fennhatósága alá: Naval Research Laboratory Marylandben, a kaliforniai Jet Propulsion Laboratory, és az alabamai Army Ballistic Missile Agency Huntsville-ben (itt fejlesztette később a Wernher von Braun-féle mérnöki csoport a későbbi Saturn-V rakétát és az F1 hajtóművet). Új űrkutatási központokat is létrehoztak szerte az országban, így összesen 10 űrközponttal rendezik ma is a Hivatal.

A NASA emberes űrprogramjai röviden

(Megjegyzés: az űrszondás küldetésekről, egyéb fejlesztésekről ebben a cikkben most nem értekezünk, ezek, illetve az emberes űrprogramok is későbbi cikkekben kerülnek majd részletesen bemutatásra)

  • Mercury-program (1 emberes küldetések 1961 és 1963 között)
  • Gemini-program (2 emberes küldetések 1965 és 1966 között
  • Apollo-program (3 emberes Hold-küldetések 1968 és 1972 között)
  • Skylab űrállomás és Apollo-Soyuz küldetés
  • Space Shuttle (Űrsikló-program 1972-2011 között)
  • Nemzetközi Űrállomás (ISS) 1993-
  • Kereskedelmi Űrprogram 2006-
  • Artemis-program: új (jelenlegi) űrprogram, cél 2024-ig újra embert juttatni a Holdra
Buzz Aldrin, az Apollo-11 űrhajósa a Holdon

Vezetőség és szervezet

A NASA vezetőjét Adminisztrátornak (NASA Administrator) hívják, őt a mindenkori Elnök nevezi ki, és neki is jelent közvetlenül. A jelenlegi vezető Jim Bridenstine, egykori republikánus szenátor. A kinevezéshez szükséges a Szenátus jóváhagyása is. Látható, hogy amennyiben új Elnököt választanak meg, új Adminisztrátor is várható a NASA élére. Kormányváltás esetén, az aktuális vezető beadja felmondását az új Elnöknek, aki pár esettől eltekintve, el is fogadja azt. Sajnos ennek köszönhetően a célok és tervek könnyen változhatnak, amire rengeteg példa is akad a NASA történetében..
A NASA főhadiszállása Washingtonban található, innen koordinálják az űrprogramokat és irányítják az ország különböző helyein található űrközpontokat. A NASA alkalmazottai kötelezően csak amerikai állampolgárok lehetnek. 2018-as adatok szerint, a NASA munkavállalóinak száma meghaladja a 17 ezret.

Jim Bridenstine,, a NASA jelenlegi vezetője
Forrás: NASA

A 10 NASA űrközpont

  • John F. Kennedy Space Center, Florida
  • Ames Research Center, Moffett Field, California
  • Armstrong Flight Research Center (korábbi nevén Hugh L. Dryden Flight Research Facility), Edwards, California
  • Goddard Space Flight Center, Greenbelt, Maryland
  • Jet Propulsion Laboratory, Pasadena közelében, California
  • Lyndon B. Johnson Space Center, Houston, Texas
  • Langley Research Center, Hampton, Virginia
  • John H. Glenn Research Center, Cleveland, Ohio
  • George C. Marshall Space Flight Center, Huntsville, Alabama
  • John C. Stennis Space Center, Bay St. Louis, Mississippi

A NASA költségvetése

Mint szövetségi kormányhivatal, a NASA költségvetését a központi szövetségi költségvetésből kapja évente, melyet az Egyesült Államok Kongresszusának kell jóváhagynia. A tagállamoktól nem kap támogatást a Hivatal. Az Ügynökség költségvetése híresen az Apollo-program idején volt a legmagasabb, 4-6%-a a központi költségvetésnek. Azóta átlagban 1% alatti a költségvetés, azonban az utóbbi években inkább a 0.5% körüli érték a jellemző. A NASA régi problémája, hogy a költségvetéséből kevés jut a konkrét programokra és fejlesztésekre, és túl sok költ a működésére. Régóta vannak tervek arra, hogy megreformálják a Hivatalt, csökkenteni a bürokratikus működést és egyszerűsíteni a felépítését – egyelőre kevesebb sikerrel valósulnak meg ezek az elgondolások. Szintén probléma, hogy a 10 űrközpont szétszórva helyezkedik el az országban, jelentős szállítási és logisztikai költséget okozva.

A NASA költségvetése, a szövetségi költségvetés arányában
Forrás: NASA

A NASA logója – a híres “húsgolyó”

Forrás: NASA

A NASA logóját szinte a világ bármely pontján egyből felismerik, egyike a legismertebb jelképeknek. Kerek formája miatt kapta a húsgolyó becenevet. A logó még 1959-ből származik, bár kisebb ráncfelvarrásokat folyamatosan kapott az évek során. A kör jelképezi a bolygót, a csillagok az űrt, a a piros “szárny” (mely hasonló az Androméda csillagkép formájához) pedig a repülést testesíti meg. A szárny körül pedig egy pályán lévő űreszköz is megtalálható.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük