Viszlát 2019!

Elérkezett az év utolsó napja, úgyhogy ideje egy rövid számvetésnek 2019-ről. A legjobb pillanatok, jelentős mérföldkövek egy spacejunkie szubjektív szemével.

2019 és az évtized számokban

2019-ben összesen 102 indítás volt orbitális pályára, ebből 5 volt sikertelen: 2 kínai, 2 iráni és 1 európai. A 102 start a következőképpen oszlik meg: 34 kínai, 22 orosz, 21 amerikai, 9 európai, 6 indiai, 6 új-zélandi (ide számoljuk a Rocket Lab indításait, habár a cég amerikai, de az indításaik mind Új-Zélandról történtek), 2 japán és 2 iráni.
3 emberes indítás volt 2019-ben, mindegyik a Nemzetközi Űrállomásra szállított új személyzetet és természetesen mindhármat orosz Szojuz űrhajóval hajtották végre – jelenleg ez az egyetlen űrhajó, mely képes űrhajósokat szállítani. Jövöre azonban több éves késés után nézhetjük a Crew Dragon és a Starliner első emberes küldetését (habár a Starlinernél valószínűleg további késések várhatóak a csak félig sikeres első tesztrepülése után). Az ISS-en összesen 11 űrsétát teljesített a személyzet 2019-ben.
Ha az egész évtizedet nézzük, akkor összesen 887 indítás volt, ebből 252 orosz, 217 amerikai, 216 kínai, 94 európai és 108 egyéb. A legtöbbet repült hordozók a kövekezők voltak: 186 Long March, 158 Szojuz, 80 Falcon-9/Falcon Heavy, 71 Proton és 62 Atlas-V.

Egy Szojuz indítás előtt
Forrás: Roszkoszmosz

Kínai, indiai sikerek

Kína januárban landolt a Holdon (első nemzetként a Hold túlsó oldalán) a Chang’e-4 űrszondával, illetve decemberben újból indították a legnagyobb rakétájukat, a Long March-5-öt.
India júliusban indította a Chandrayaan-2 holdszondáját, azonban a Vikram nevű leszálló egység a Holdba csapódott leszállás közben. A keringő egység továbbra is hibátlanul működik, és fontos méréseket végez.
Mindkét ország űrkutatására érdemes nagyon odafigyelni, ugyanis rengeteg izgalmas misszió áll előttük.

Rocket Lab

Nagyon rövid idő alatt, igen meghatározó szerepre tett szert az amerikai cég az Electron indításaiknak köszönhetően. Folyamatos innovációjuk (2 új indítóállomás, újrahasznosítási tervek) és elképesztő lelkesedésük szerintem kiemeli őket a mezőnyből. Elég sokat írtunk róluk (nem tagadom, nagy kedvencem Peter Beck vállalata), cikkeinket itt találjátok róluk.

Egy Electron indítás
Forrás: Rocket Lab / Trevor Mahlmann

Commercial Crew Program

Idén elindult végre mindkét résztvető az új űrhajókkal az első tesztküldetésre, ebből a Crew Dragon teljes siker volt, míg a Starliner idő előtt tért haza és az ISS-hez sem dokkolt. A márciusi Crew Dragon küldetés után azonban a kapszula egy földi teszt alatt felrobbant, így a SpaceX is jelentős csúszást könyvelhetett el. 2020 januárban azonban sor kerül az utolsó tesztre (in-flight abort test), mely után jöhet az első emberes indítás. Jelen sorok írása közben még nem tudjuk, hogy a Starliner indulhat-e már személyzettel, vagy a NASA további tesztrepülést kér.
Ami talán már biztosan kijelenthető, hogy 2020-ban újra indulhat emberes űrhajó amerikai földről, 2011 óta először.

A Crew Dragon érkezik a Nemzetközi Űrállomásra
Forrás: NASA

SLS/Artemis program

Az SLS is kezd végre összeállni, jövőre tesztelik az első összeszerelt első fokozatot, de véleményem szerint a program egy hatalmas pénztemető, melyet kizárólag a Szenátus republikánus része tart életben. Természetesen örülni fogunk, ha látjuk végre indulni az SLS-t, de milyen áron…
Az Artemis-program pedig 2024-ben szeretne újra asztronautát vinni a Holdra, ami nagyon ambíciózus (írtunk is róla sokszor), de véleményem szerint irreális és nincs megfelelő politikai és pénzügyi támogatottsága sem. Jövőre elnökválasztás lesz az USA-ban, egy esetleges kormányváltás esetén a program könnyen a kukában landolhat.

Az első összeszerelt SLS első fokozat a 4 db RS-25 hajtóművel
Forrás: NASA

SpaceX

A SpaceX nagyon sikeres évet tudhat maga mögött, összesen 13 indításuk volt 2019-ben. Ebből 2 Falcon Heavy küldetés volt, immáron az erősebb és végleges Block-5 konfigurációban. A Falcon-9 pedig továbbra is a cég igáslova, és ne feledjük hogy már negyedszerre is használtak újra egy első fokozatot. Elsőségük továbbra is megkérdőjelezhetetlen a piacon: fejlesztésben kb. 5-8 évvel vannak előrébb a versenytársaknál, plusz az egyik legolcsóbbak.

27 Merlin hajtómű a Falcon Heavy-n (STP-2 küldetés)
Forrás: SpaceX

Jelentős előrehaladást ért el a Starship program is idén. A Starhopper-rel megvolt az első éles teszt, teljesen összeszerelték az első prototípust (MK-1) és már zajlik az újabb tesztűrhajók építése Texasban és Floridában. Kíváncsian várjuk az újabb fejleményeket és nyugodtan mondhatjuk (bár ezt sokan vitatják – hibásan), hogy a SpaceX forradalmasítja az űrutazás. És mi ennek nagyon örülünk.

Starship MK-1
Forrás: SpaceX

A blogról / rólunk

Áprilisi indulásunk óta több mint 240 cikket írtunk, próbáltunk mindig naprakészek lenni, és minden fontos történést elhozni Nektek. Pár hónapja P. A. Doorman jelentkezett a felhívásunkra, azóta már hárman szerkesztjük/írjuk a blogot. Rengeteg visszajelzést kaptunk, ezeket nagyon köszönjük és igyekszünk továbbra is minél több és minőségibb írást, beszámolót megjelentetni.
Fura, de egyben nagyon jó érzés visszatekinteni, hogy a nulláról indulva hova jutottunk, és mennyi mindent tanultunk útközben. Reméljük jövőre is velünk tartotok, készülünk pár újdonsággal (pl. teljesen új kinézet), szóval érdemes lesz gyakran visszanézni a blogra!

Nagyon boldog új évet kívánunk minden olvasónknak!

Bonczók Zoltán
Tamási Dávid
Radics Péter

A Crew Dragonnal felvitt plüss Föld, azaz a “zero G indicator”
Forrás: Anna McCain

Űrhírek – 2019. december 29.

Bár Karácsony miatt kevesebb esemény történt a héten, néhány hírről azért most is be tudunk számolni Nektek az év utolsó összefoglalójában.

  • December 23-án jelentette be a SpaceX, hogy sikeresen lezajlottak a Crew Dragon továbbfejlesztett ejtőernyőinek tesztjei. A NASA előírása szerint 10 hibátlan tesztet kell végrehajtani egymás után, hogy az ernyők a későbbi tesztekhez és személyzettel repülésekhez megkapják a végső engedélyt.
  • December 24-én, magyar idő szerint 13 óra után indult el egy Proton-M rakéta a bajkonuri kozmodrómból Kazahsztánból. A rakéta az Elektro-L időjárás-vizsgáló műholdak harmadik egységét juttatta geostacionárius pályára. A 2094 kg-os műhold a legnagyobb a három eszköz közül, amik egyébként a Meteor nevű légkörkutató műholdak munkáját egészítik ki.
  • Szintén orosz indítás volt december 26-án is (magyar idő szerint 0:11-kor), a plesetski kozmodrómból. A Rokot/Briz-KM rakétának ez volt az utolsó missziója, ami az utolsó küldetésén három Gonets-M kommunikációs műholdat juttatott az űrbe, amik alacsony Föld körüli pályán fognak keringeni. A Rokot egy kis költségvetésű, könnyű rakéta volt, melyet egyre kevésbé tudtak kihasználni, ezért végül a nyugdíjazása mellett döntöttek.
  • December 27-én indult el újra a kínai Long March 5 rakéta, melyről ebben a cikkben számoltunk be.
  • Christina Koch amerikai asztronauta a héten megdöntötte az egyhuzamban legtovább űrben tartózkodó űrhajósnő rekordját. Az ISS-en 2019 áprilisa óta küldetést teljesítő mérnök Peggy Witson 289 napos rekordját adta át a múltnak. Mivel korábban 2020 februárig meghosszabbították a misszióját, végül 335 nap után fog visszatérni a Földre.
Kép
A Long March 5 indítása Hainanból, a Wenchang indítóközpontból
Forrás: CASC

Látogatók a Merkúrnál – 3. rész

Az előző írásomban a Merkúrnál járt legutóbbi űreszközt mutattam be. Sajnos a MESSENGER űrszondát leváltó következő látogató megérkezésére még pár évet várnunk kell, de az eddigiekkel ellentétben a 2026-ban érkező űrplatform egyszerre két látogatót is visz a Naphoz legközelebbi égitesthez.

A BepiColombo űrszonda az Európai Űrügynökség 1985-ben indított Horizon 2000 néven elnevezett program egyik alapküldetésének űreszköze. Az ESA a Japán Űrügynökséggel együttműködve a terveknek megfelelően két berendezést indított el a Merkúr felé. Igaz ugyan, hogy a tervek szerint egy leszálló egység is ment volna a különleges platformmal, de sajnos ezt a lehetőséget pénzhiány miatt elvetették. Így a Merkúron való landolás egyelőre várat magára. Csak remélni tudjuk, hogy még a mi életünkben sor kerül egy ilyen tudománytörténeti eseményre.

A BepiColombo egy Ariane-5 típusú rakéta fedélzetén
Forrás: ESA

Az olasz asztrofizikusról dr. Giuseppe “Bepi” Colomboról elnevezett űreszközt az eredeti tervek szerint 2016 júliusában indították volna egy Ariane-5 típusú rakéta fedélzetén. De több alkatrészt nem sikerült időre legyártani, így az indítás 2017-re tették át. Ismételt csúszások és hiányosságok miatt a tényleges indításra 2018. október 20-án került sor, magyar idő szerint 3:45-kor a Francia Guyana-i Kourouból. Szerencsére az előre nem tervezett csúszások nem befolyásolták a tervezett érkezést, mely továbbra is 2026-ban esedékes. A BepiColombo platformmal együtt a megérkezés dátumáig különleges pályájának köszönhetően hat alkalommal fogja megközelíteni a bolygót.

Forrás: ESA Science & Technology (YouTube)

A Merkúr felé száguldó űreszközöket az űrkutatásra jellemző módon mozaikszavakkal nevezték el. Az európai MPO (Mercury Planetary Orbiter) és a japán MMO (Mercury Magnetospheric Orbiter) eltérő feladatokra, eltérő pályamagasságra tervezett eszközök. Az ESA szondája a tervek szerint a felszínhez közel repül majd el, s fő feladata a kőzetréteg összetételének megállapítása lesz. Ellenben a japán szonda útitársánál magasabb pályára áll és a Mariner-10 által 1974-ben felfedezett mágneses teret vizsgálja, valamint méréseket végez a Merkúr ritka légkörében. Mindenesetre az első beérkező adatokra még várnunk kell, hiszen a platform első találkozása 2021. október 2-án esedékes.

BepiColombo
Forrás: ESA

A Mariner-10 és a MESSENGER űrszondák eredményei és sikeresége vitathatatlan, de biztos vagyok benne, hogy a jövő tartogat még számos érdekességet a Naphoz legközelebb eső bolygóról. Addig is a két sikeres küldetés során rögzített felvételek alapján készített térkép online változata mindenki számára elérhető. Természetesen, mint a világban bárhol a Merkúr bolygón is találkozhatunk magyar vonatkozásokkal. A MESSENGER nagyfelbontású képeinek hála a planéta felszínén számos kráter és egyéb képződmény kapott nevet. A felszínen hat kráter magyar névre lett elkeresztelve: név szerint a Bartók, Jókai, Liszt, Petőfi, Munkácsy és Kertész objektumokkal találkozhat az ember, ha a Google ingyenes online térképét böngészi.

A Merkúr magyarokról elnevezett kráterei. A sorrend fentről jobbra haladva: Jókai, Kertész, Liszt, Bartók, Munkácsy és Petőfi
Forrás: Nasa, Google Mercury map

Sikeres kínai Long March 5 indítás

Magyar idő szerint 13:47-kor elstartolt Kína nehézrakétája, a Long March 5. Az idei év utolsó indítását nagy várakozás előzte meg.

A Long March 5 rakétának kritikus indítása volt a mai, hiszen a 2017 júliusi hiba után ez volt a rakéta első útja. Az előző start során meghibásodott a hordozórakéta egyik YF-77 hajtóműve, ezért a jármű helytelen röppályára került, és a Shijian 18 műhold nem tudott megfelelő orbitális pályára állni, a küldetés kudarccal végződött. Viszont Kínának egyre nagyobb űripari tervei vannak 2020-ra és a későbbi évekre, amiket csak a Long March 5-tel valósíthat meg: misszió a Holdra és a Marsra, illetve egy új űrhajó tesztelése emberes küldetésekhez. A legnagyobb kínai rakéta kapacitása az Ariane 5, Delta IV Heavy, Falcon 9 és Proton-M járművekéhez hasonlítható, Alacsony Föld Körüli Pályára (LEO) 25 tonnát képes feljuttatni.

Az elmúlt hetekben mi is többször beszámoltunk már a várva várt indításról, itt, itt és itt olvashattok híreket, láthattok képeket a rakétáról.

A mai indítás a tervezett időben megtörtént a hainani Wenchang Indítóközpontból, és a rakéta rendben Föld körüli pályára állította a Shijian 20 kommunikációs műholdat. A küldetés sikerét kicsit több, mint fél óra múlva már meg is erősítette a Kínai Repülési és Űrtudományi és Technológiai Vállalat (CASC) egyik munkatársa.
A Shijan 20 azért is különleges, mivel ez az első olyan eszköz, melyet az új DFH-5 műhold-platformra erősítettek. Ez az új generációs platform jóval nagyobb, erősebb, így Kína a jövőben még nagyobb műholdakat is képes lesz az űrbe juttatni.

Kép
A rakéta elhagyja az indítóállást
Forrás: CASC
Kép
Impozáns látványt nyújt a négy hajtómű
Forrás: Chen Xiao