Űrhírek – 2020. február 2.

|
  • A hét elején rögtön egy érdekes hírt olvashattunk arról, hogy 2024-től kereskedelmi modullal bővülhet az ISS. További információkat ebben a cikkben találtok.
  • Január 29-én újabb 60 darab Starlink műholdat juttatott az űrbe a SpaceX. A küldetésen használt Falcon 9 hordozórakétának ez volt a harmadik útja, és ezúttal is sikeresen, bár a megszokotthoz képest egy kicsit keményebben landolt az Atlanti-óceánon várakozó drónhajón, de külső sérülés nem látszott a felvételeken.
  • Ha már SpaceX…nem telik el hét, hogy ne röppenne fel valami hír a Starship építésével, fejlesztésével kapcsolatban. A legutóbbi információk szerint a cég azt tervezi, hogy visszaköltözik az alig egy éve bezárt Los Angeles-i kikötőben felépített bázisra is. Ennek okát még nem ismerjük, lehet, hogy a Starship bizonyos részeit fogják csak itt gyártani, lehet egész űrhajókat állítanak majd össze később. De abból a szempontból nem meglepő ez a lépés, hogy a helyszín mindössze kb. 35 km-re van a SpaceX hawthorne-i főhadiszállásától.
  • Január 31-én került sor a Rocket Lab első idei küldetésére. A cég “Birds of a feather” névre keresztelt missziója keretében a National Reconnaissance Office (Nemzeti Felderítő Hivatal) műholdját állította orbitális pályára. A továbbra is 100%-os sikert magáénak mondható vállalat vezetője, Peter Beck a küldetés után nyilatkozta, hogy a légkörbe visszatérő hordozórakéta az előző misszióval teljesen megegyező, előre programozott röppályát követett, ami egy újabb lépést jelent az újrahasznosíthatóság felé vezető úton.
  • Sajnos nem csak örömteli eseményekről tudunk beszámolni. A héten ugyanis három korábbi tragédia évfordulója is volt: 1967. január 27-én vesztette életét az Apollo-1 háromtagú legénysége egy földi tesztelés során. 1986. január 28-án robbant fel a Challenger űrrepülőgép az indítás 73. másodpercében, hét űrhajós halálát okozva. 2003. február 1-jén pedig a Columbia űrsikló a visszatéréskor semmisült meg, a szintén hét tagú legénységnek esélye sem volt a túlélésre, a baleset azonban megelőzhető lett volna.
  • Tovább csúszhat a James Webb Űrteleszkóp indítása. A Government Accountability Office (Kormányzati Elszámoltathatósági Hivatal) szokásos éves jelentése szerint mindössze 12% az esélye, hogy 2021. márciusában útnak indíthatják a Hubble-t leváltandó teleszkópot. Az újabb csúszás veszélye azután merült fel, hogy az amúgy is rengeteg halasztás utáni, egyre szűkebb határidők miatt eleve nehéz tartani az ütemtervet, miközben tavaly márciusban és áprilisban is hibákat fedeztek fel az eszköz kommunikációs berendezéseiben. Az iroda mostani becslése szerint 2021 júliusára tolódhat az indítás.
  • A James Webb teleszkóp indítása mellett a NASA Artemis programja is további késést szenvedhet el. A jelenlegi tervek szerint 2024-ben lépne újra a Hold felszínére amerikai asztronauta, azonban a Fehér Ház által a héten kiadott jegyzékben már 2028-ra becsüli az első emberes küldetést égi kísérőnkre. A fő aggodalomként a holdkompot jelölik meg, melynek kifejlesztését a NASA kereskedelmi magáncégeknek adta ki. Ez azonban azt is jelenti, hogy a nyertes cég tulajdona marad az eszköz, ők lesznek felelősek az irányításért és a fenntartásért is, tehát nem egy helyen összpontosul a felelősség. A jegyzék egy másik dátumot is kijelöl: 2033-ig Mars körüli pályára kell állítani az első űrhajósokat. De ahogy a NASA nagyobb horderejű programjait elnézzük, valószínűleg ez a dátum se lesz tarható…
  • Kis híján összeütközött két műhold az űrben, Föld körüli pályájukon. Az IRAS (Infrared Astronomical Satellite) és a GGSE-4 amerikai űreszközöket mindössze 20 méter választotta el egymástól. A balesetet végül gyors pályakorrekciókkal sikerült elkerülni.
  • Január 30-án hagyta el az ISS-t az NG-12 Cygnus teherűrhajó, mely 2019 novemberében csatlakozott az Űrállomáshoz. Az űrhajónak azonban egy másodlagos küldetése is van. Még további egy hónapig orbitális pályán fog keringeni, ezalatt több kisebb eszközt fog pályára állítani, végül február 29-én a légkörbe visszatéréskor fog elégni. Az NG-12 egyébként az első, mely a NASA CRS-2 programjában, azaz a kereskedelmi utánpótlás szállítási program második fázisában részt vett.

Szólj hozzá!