Űrhírek – 2020. július 19.

|

Ez a hét ismét főleg a halasztásokról szólt, de azért pár indítás így is történt, illetve más hírekről is beszámolhatunk.

  • 14-én kedden két indítás is tervben volt, ám végül mindkét küldetést későbbre halasztották. Először a SpaceX jelentette be, hogy nem indítják aznap a dél-koreai hadsereg Anasis-2 nevű műholdját (a küldetés profilt itt találjátok), és egészen péntekig nem is volt hivatalos a következő dátum. Végül a jelenlegi helyzet szerint holnap, július 20-án indul a műhold. Ezzel még mindig van esélye a SpaceX-nek, hogy megdöntse az Atlantis űrsikló azon rekordját, ami az egymás utáni indítások között eltelt napok számára vonatkozik. 1985-ben ugyanis 54 nap különbséggel startolt el az Atlantis, a SpaceX B1058 Falcon-9 rakétája pedig május 29-én indult először, és ha holnap megtörténik a start, az 52 napos időintervallumot fog jelenteni.
    A másik 14-i indítás az Egyesült Arab Emirátusok első Mars-missziója lett volna, ám a rossz időjárás miatt ezt is halasztani kellett. Végül a következő indítást mára tűzték ki, és ha minden így marad, végre elindulhat a Marsszonda a JAXA Mitsubishi Heavy Industries H-IIA 202 rakétájának rakományaként a szomszédos bolygóra.
  • Szerdán sikeresen elindult a National Reconnaissance Office (Nemzeti Felderítő Hivatal) megbízásából egy Minotaur-IV rakéta (küldetés profil). A titkos műholdakat a Virginia állambeli Wallops Indítókomplexumból bocsátották fel.
  • Újabb űrsétát tett Chris Cassidy és Bob Behnken a Nemzetközi Űrállomáson július 16-án. A misszió ismét a tervek szerint zajlott, a két asztronauta jóval hamarabb végzett a kitűzött feladatokkal, így az utolsó, július 21-i űrséta egyes feladatait is előre elvégezték. Rövid beszámolónkat ezen a linken találjátok.
  • Sajnos nem túl jó hírek is érkeztek a NASA háza tájáról. Először az Orion űrhajóról jelent meg egy nem túl dicsérő hangvételű audit, melyben az elszálló költségekről és a csúszásokról számol be az OIG – Office of Inspector General, a NASA átláthatóságáért és felügyeletéért felelős szervezete.
  • A másik kellemetlen hír ismét a James Webb Űrteleszkóppal kapcsolatban érkezett. Csütörtökön ugyanis egy telekonferencia keretében a NASA szakemberei egy újabb, 7 hónapos csúszást jelentettek be. Így a JWST legkorábban 2021. október 31-én indulhat.
  • Július 16-án tette közzé az ESA (Európai Űrügynökség) a Solar Orbiter űrszonda első fotóit, melyet a Napról készített. A február 9-én indított űreszköz minden eddiginél közelebb jutott csillagunkhoz, és elképesztő felvételeket küldött át 77 millió km távolságból. A tudósok először nem akartak hinni a szemüknek, amikor az első fotók megérkeztek, ugyanis a nagy felbontású felvételek tanulmányozása után eddig nem ismert folyamatokra derült fény (szó szerint). Bár ezek még csak az első kísérleti fotók voltak a szondától, a tudósok az új folyamatoknak máris becenevet adtak: “fáklyák” és “tábortüzek”, amik a Nap felszínén bekövetkező folyamatok eredményei, és még a legkisebb méretűek is akkorák, mint egy kisebb európai ország. A következő hónapokban és években, ahogy az űrszonda a sorozatos elliptikus pályák teljesítése közben közelebb és közelebb jut a Naphoz, még inkább részletes fotókat fog készíteni a felszínről.
  • Pénteken Jim Bridenstine megerősítette, hogy a DM-2 küldetés augusztus 2-án érhet véget, miután 1-jén a Crew Dragon levált az ISS-ről Doug Hurley-vel és Bob Behnkennel a fedélzetén. Azonban a visszatérés időpontja még nem végleges, mert nagyban függ a leszállási zónában uralkodó időjárástól.
  • Szintén pénteken folytatódott a Starship SN-5 prototípus tesztsorozata. Korábban többször is törölték a lezárásokat, és újabb átvizsgálásokat végeztek a törzsön, illetve az indítópadon és az üzemanyag tankolási rendszeren. Végül pénteken egy nem látványos teszt keretében az üzemanyagtöltő pumpákat ellenőrizték a mérnökök, ám erről a tesztről sem érkezett hír azóta, mint ahogy az SN-5 kriogenikus nyomástesztjéről és az SN-7 teszttartály eredményéről sem. Azóta két nap útlezárásait is törölték, és ezen sorok írásáig úgy tűnik, hogy holnap folytatódhatnak az SN-5 tesztjei egy WDR-el (wet dress rehearsal, amikor az üzemanyagtartályokat feltöltik, és egészen a hajtómű begyújtásáig ellenőrzik az indítási folyamatot), és ha ez sikeresen lezajlik, a statikus hajtóműteszt következik. Ezután pedig talán végre sor kerülhet az első, 150 méteres ugrásra is.
Az ESA Solar Orbiter űrszondája által készített fotó a Napról
Forrás: ESA

Szólj hozzá!