Újabb információk a NASA és a SpaceX közös hajtóművizsgálatáról és a Crew-1-ről

Tegnap újabb telekonferenciát tartottak a NASA és a SpaceX vezetői, melyen a napokban lezárult a Falcon-9 rakéták Merlin 1D hajtóműveinek vizsgálatáról és a Crew-1 küldetésre való felkészülésről számoltak be.
Kathy Louderssel kezdődött a felszólalók sora, aki megerősítette, hogy továbbra is a november 14-re kitűzött indulási dátummal kalkulálnak a Crew-1 esetében, miután megtalálták és javították a hajtóműhibákat. Elégedetten számolt be a közös munkáról a SpaceX-el, végig szoros kapcsolatban zajlott az egész vizsgálati folyamat.
Ezután Steve Stich kereskedelmi utakért felelős program manager is dicsérte a közös vizsgálatot és az eredményeket is, illetve az indítási dátumon kívül egy érdekes információt is közzétett: ha november 14-én, keleti parti idő szerint 19:47-kor el tud indulni a Crew-1, akkor mindössze 8,5 óra múlva már dokkolhatnak is az ISS-en!
Ez a korábbi tervekkel, illetve a majdnem egy napos Demo-2 úttal ellentétben töredék időnek számít.

Hans Koenigsmann ezután rátért a műszaki részletekre: két Merlin hajtóművet szereltek ki a Crew-1 indítás alkalmával használandó B-1061 és a GPS III küldetés B-1062 első fokozatából. Ez utóbbi esetében az október 2-i indításmegszakítás után kiderült, hogy a T-2 másodpercnél a vészmegszakító-rendszer helyesen lépett működésbe, mivel az 1. és 2. hajtóműveknél hirtelen nyomásemelkedés történt, amiből a hajtóművek tervezettnél előbbi elindulására következtettek a szakemberek.
Koenigsmann megerősítette, hogy megtalálták a hiba forrását, amit egy eltömődött nyomáshatároló szelep eldugulása jelentett. A dugulást a korrózió ellen alkalmazott anyag okozta, melyet a hajtóművek összeszerelése közben és végén visznek fel a különböző felületekre, majd a fölösleget lemossák. Ebből a fölöslegből jutott egy kis mennyiség a hajtómű gázturbinájába a turbószivattyúhoz.

Mivel az 1061 és 1062 hordozórakétát nagyjából egy időben építették, ezért az 1061-ből is kiszereltek két hajtóművet, amit az előzetes vizsgálatok alapján hibásnak véltek. Mind a négy hajtóművet visszaszállították McGregorba, ahol a SpaceX hajtóműtesztelő központja található, és sikerült is reprodukálni a hibákat. Ezáltal biztosak lehettek benne a mérnökök, hogy a ez a korróziógátló anyag volt a probléma előidézője a GPS III indítás előtt.

Ahhoz azonban, hogy a Crew-1 valóban november 14-én elindulhasson, még két indítást sikerrel végre kell hajtania a SpaceX-nek. Egyik a GPS III pótlása, a másik pedig egy szintén NASA misszió, a Sentinel-6 küldetés hibátlan teljesítése. Ezeken fogják ugyanis ellenőrizni, hogy valóban sikeres volt-e a hajtóművek ellenőrzése és cseréje.

Az egyik Falcon-9 rakéta 9 db Merlin 1D hajtóműve
Fotó: SpaceX

OSIRIS-REx: A minták elhelyezve

Az OSIRIS-REx a múltkori sikeres mintavételi manőver után – amikor valószínűleg még jóval több anyagot is gyűjtött a Bennu kisbolygó felszínéből – elhelyezte a robotkarja végén lévő mintavételi tartályt a visszatérő kapszulába. A szonda a tervek szerint 2021. márciusában indul vissza a Föld felé, és 2023-ban érkezik meg a képeken látható visszatérő kapszula.
Bővebben itt tudtok olvasni a hírről.

Sikeres 15. Electron indítás

A Rocket Lab 15. küldetése, művésznevén az “In Focus” magyar idő szerint 22:21-kor indult el az új-zélandi Mahia-félszigeten található indítókomplexumból. Az Electron rakéta első és második fokozata rendellenességek nélkül működött, a végfokozatot és a tíz darab műholdat – kilenc darab Dove műhold a Planet Labsnek és a CE-SAT-2B a Canon Electronics-nak – alacsony Föld körüli pályára állította. A 13. küldetés (Pics or it didn’t happen) kudarcában elveszett műholdakat pótolták ezen a küldetésen.

A rakéta felemelkedése
Forrás: Rocket Lab
Az indítás teljes időtartama, magyar nyelvű kommentárral

Elindult a Starlink nyilvános béta tesztje

Egyelőre az Egyesült Államokban és Kanadában lehet igénybe venni a műholdas internet szolgáltatást.

A SpaceX hétfőn küldött e-mailt pár szolgáltatásra feliratkozott érdeklődöknek. A “Better Than Nothing Beta”-nak, vagyis a “Jobb a semminél bétának” hívott szolgáltatás havi díja 99 dollár, melyhez a vételi egyszéget és egy wifi routert tartalmazó csomagot is meg kell vásárolni, ennek díja 499 dollár. A SpaceX szerint amúgy a furcsa névvel a felhasználók magas elvárásait akarja csökkenteni, mert az elérhető internetsebesség jelenleg 50 és 150 Mb/s között van, a válaszidő (latency) pedig 20 és 40 ms között terjedhet. A SpaceX szerint előfordulhat az is, hogy alkalmanként nem lesz elérhető a szolgáltatás.

Starlink antenna

A Google Play és az iOS áruházban már letölthető a Starlink alkalmazás is (jelen sorok írása közben Magyarországon még nem elérhető az applikáció), mely az installáláshoz nyújt segítséget. Az alkamazás szerint 2020-ban csak az USA és Kanada területén folyik a béta tesztelés, melyet jövőre szeretnének globálissá tenni.

A SpaceX eddig kb. 900 Starlink műholdat juttatott fel, ebből azonban jópár (főleg az első indítás 0.9 verziójú) műholdjai már visszatértek a légkörbe és megsemmisültek. Elon Musk korábbi elmondása szerint kb. 800 műhold szükséges egy alap szolgáltatáshoz (amivel már rendelkezik a cég), a teljes globális lefedettséghez pedig kb. 12 000 Starlinkre lesz szükség alacsony Föld körüli pályán.

A Starlink alkalmazás

A SpaceX szerint a teljes Starlink-projekt összköltsége 10 milliárd dollár felett lesz, azonban ha az egész hálózat kiépül és használható lesz, akkor évente 30 milliárd dollár bevételt várnak a szolgáltatástól – mely kb. a tízszerese a rakétaindításokból származó éves bevételnek.
A cég nemrégiben 12 országban leányvállalatot hozott létre a Starlink szolgáltatás nyújtására. Érdekesség, hogy több cég neve is “TIBRO” lett, ami az “orbit” (keringés) szó visszafelé. Az országok a következőek: Egyesült Királyság, Kanada, Hollandia, Ausztrália, Ausztria, Chile, Kolumbia, Franciaország, Japán, Mexikó, Új-Zéland, Dél-Afrika.

60 db Starlink műhold indítás előtt

Pár hete a Microsoft és a SpaceX bejelentette, hogy együttműködési megállapodást kötöttek: a Microsoft Azure Orbital-nak nevezett új műholdas felhőszolgáltatásához a Starlink műholdakat is igénybe veszik majd, és együtt fogják értékesíteni a szolgáltatást. A partnerséggel a két cég az Amazon és a Blue Origin (mindkettő Jeff Bezos érdekeltsége) leendő Kuiper műholdhálózatának vetélytársa lehet – mely azonban még messze van a megvalósulástól.
Az korábbi írásainkat a Starlink műholdakról, indításokról a címke alatt találjátok.

Visszatér az ISRO

November 7-én egy PSLV rakétaindítással tér vissza az ISRO.

Az Indiai Űrügynökség tavaly december óta nem indított rakétát, miután idén márciusban a koronavírus miatt teljesen leállt az ügynökség.

November 7-én a Satish Dhawan Űrközpontból indítanak egy PSLV rakétát, a fő hasznos teher az EOS-01 földmegfigyelő műhold lesz és másik 8 megrendelő valószínűleg mikroműholdja. Ez lesz amúgy a PSLV rakéta 51. küldetése, a misszióról az ISRO oldalán olvashattok bővebben, illetve majd a magyar nyelvű küldetés profilunkban.

Blue Origin: Megoldották a BE-4 hajtómű hibáját

Tory Bruno, a ULA cég vezetője pár napja azt nyilatkozta, hogy a Blue Origin szakemberei megoldották a BE-4 hajtómű szivattyújának a pár hónapja felmerülő problémáját. A BE-4 metán hajtóanyagú hajtóművet a ULA leendő Vulcan rakétáján, és a Blue Origin New Glenn hordozóján használják majd.

Tory szerint így vége a fejlesztési fázisnak, és a Blue Origin mostantól a gyártásra tud fókuszálni, és hamarosan sor kerülhet az első hajtóművek leszállítására is a ULA-nek. A Vulcan rakéta a tervek szerint 2021-ben mutatkozik majd be, azonban kérdéses, hogy a most megoldott probléma mennyivel veti vissza a programot.
Tory Bruno nem mondott időpontot arra a kérdésre, hogy mikortól tervezik a Vulcan első fokozatának a hajtóműveit visszahozni és újrahasználni. Ez az ún. SMART rendszer, amikor is a 2 db BE-4 hajtóművet tartalmazó rakétarészt ejtőernyővel hoznák vissza, melyet egy helikopter kapna majd el.
A Blue Originről itt írtunk részletesen.

Egy BE-4 tesztelés közben

A Black Arrow rakéta

49 évvel ezelőtt a mai napon, 1971. október 28-án az Egyesült Királyság sikeresen Föld körüli pályára állította a Prospero műholdat a Black Arrow rakétával. A saját fejlesztésű, “Rúzs rakétának” is becézett hordozónak ez volt az első, és egyetlen sikeres orbitális küldetése, ugyanis pénzügyi okok miatt a Black Arrow-programot már a start előtt leállították.

A startra az Ausztráliában található Woomera bázis LA–5B indítóállásáról került sor