Jövőre 4 db Progressz indul az ISS-re

Idén “csak” 2 Progressz teherhajót indítottak az oroszok a Nemzetközi Űrállomásra, jövőre azonban 3 “sima” teherszállító indul, 1 pedig az új Prichal modult viszi majd fel. A több ellátmányra azért is van szükség, mert az ISS személyzete jelentősen bővült a Crew-1 küldetés óta, és várhatóan folyamatosan 7 űrhajós fogja lakni az űrállomást: a Crew-2 és Crew-3 biztosan indul jövőre, illetve a következő Szojuz úton (MSz-18, 2021. április) hosszú idő óta előszőr 3 orosz űrhajós fog repülni a Nemzetközi Űrállomásra.

A tervek szerint így alakulnak majd az indítások:
– Progressz MSz-16: 2021. február 15.
– Progressz MSz-17: 2021. június 30.
– Progressz MSz-18: 2021. október 28.

A Prichalt szállító “Progressz M-UM” nevű út dátuma egyelőre nem ismert, de mindenképpen a Nauka tudományos modul érkezése után várható, melynek jelenlegi indítása 2021. április. A Prichal 6 db dokkolóporttal rendelkezik, melyet a Nauka nadír (Föld felé néző) portjára helyeznek majd el, és orosz Progressz és Szojuz űrhajók csatlakozhatnak majd rá.

A Prichal egy makettje

Gyorshír: új információk a Csang’e-5 leszállásáról

@Cosmic_Penguin kínai űrhajózás-szakértő a Twitteren egy kiszivárogtatott képet osztott meg, ami tartalmazza a Csang’e-5 küldetés fontosabb eseményeit időrendi sorrendben. Ezeket most összegyűjtöttük nektek hogy holnap ne maradjatok le a leszállásról, amit itt a blogon is tudósítani fogunk. Korábbi írásainkat a misszióról a Csang’e-5 címke alatt találhatjátok meg.

Események – a Holdi átviteli pályára állástól (TLI)
egészen a két jármű dokkolásáig
Dátum/Idő – magyar idő szerint
TLI-pályakorrekciós manőverek1. Nov. 24. – 15:06
2. Nov. 25. – 15:06
3. Nov. 27. – 14:06
Lunar Orbit Insertion –
Holdi pályára fékező manőver
Nov. 27. – 14:06
Körpályára fékező manőverNov. 29. – 13:14
Leszállóegység leválásaNov. 29. – 21:40
Leszállóegység pályacsökkentő manőverek 1. Nov. 30. – 15:23
2. Nov. 30. – 19:22
A hajtóműves leszállási szekvencia megkezdéseDec. 1. – 15:58
Sima leszállás a Hold felszínén a Mons Rümker területen Dec. 1. – 16:13
Holdi kőzetminták fúrása Dec. 1. – 18:15 ~ 20:45
Holdi talajminták begyűjtése Dec. 1. – 22:14 ~ Dec. 2. – 20:35
Felszállóegység elindítása Hold körüli pályáraDec. 3. – 16:10
Felszállóegység napelemtábláinak kihajtásaDec. 3. – 16:27
Felszállóegység pályakorrekciós manőverei 1. Dec. 3. – 23:05
2. Dec. 4. – 09:04
3. Dec. 4. – 20:46
4. Dec. 5. – 12:54
Felszállóegység – keringőegység űrrandevú Dec. 5. – 19:14
Felszállóegység – keringőegység dokkolás Dec. 5. – 22:40
Minták áthelyezésének a befejezése Dec. 5. – 23:01

Disclaimer: ezeket nem a CNSA vagy egyéb hivatalos kínai szerv publikálta, tehát óvatosan kell az időpontokat kezelni, lehetséges hogy lesznek eltérések a jövőbeli eseményeknél (bár az eddigiek stimmeltek).

Gyorshír: sikeresen levált a Csang’e-5 leszállóegysége

Tegnap magyar idő szerint 21:40-kor levált a Csang’e-5 kínai holdszonda leszállóegysége a keringőegységről, és már önállóan kering egy körülbelül 220 kilométer magas Hold körüli pályán. A szeparáció azután történt meg, hogy az űreszköz a 400km x 5558km-es pályáról több fázisban lefékezte magát egy közel 220 kilométer magas körpályára. A leszállás várhatóan holnap fog megtörténni, de hivatalos információt nem adott ki a Kínai Nemzeti Űrügynökség.

A felszállóegység tartalmazza a talajmintatároló-kapszulát. Ez a sikeres mintavételezés után újra Hold körüli pályára áll, dokkol a pályán lévő keringőegységgel, áthelyezi a mintatárolót a visszatétő kabinba (ez a keringőegységen található), és az elindul a Föld felé. Mivel visszatéréskor a sebesség akár 11 km/s it lehet, ezért nem hagyományos módon fog belépni a légkörbe a kabin, hanem először csak leereszkedik, és egy ún. direkt “visszapattanást” idéznek elő, amivel megint kijut a kapszula a világűrbe. Ekkor (mivel még mindig a Föld felé száguld), megtörténik a második belépés, ami már végleges. A visszatérő kabin (ami a Sencsou/Szojuz űrhajók kabinjának kicsinyített változatára emlékeztet) várhatóan Belső-Mongólia tartományban fog landolni 2 kg kőzetmintával. Szorítunk a CNSA-nak, mert egy nagyon izgalmas küldetésről van szó, kövessétek a blogon a fejleményeket – itt a legfrisebb hírekről beszámolunk majd.

A leválás pillanatai

Űrhírek – 2020. november 29.

  • November 24-én sikeresen elindult Kína új Holdmissziója, a Csang’e-5 küldetés. Az űreszköz 4,5 napos utazás után pénteken ért a Holdhoz, és tegnap sikeresen Hold körüli pályára állt, majd várhatóan ma este fog sor kerülni a leszállásra.
  • A SpaceX ismét nem elhanyagolható héten van túl. Több fontos esemény is történt a különböző projektek kapcsán:
    – első alkalommal használtak hetedjére is egy Falcon-9 rakétát. A B-1049 sorozatszámú hordozórakéta a Starlink-15 küldetés keretében újabb 60 db műholdat juttatott Föld körüli pályára, majd tért vissza minden probléma nélkül az Of Course I still Love You drónhajóra
    – Végrehajtották az utolsó, negyed statikus hajtóműtesztet is a Starship SN8 prototípussal, melyet az újabb mérföldkövet jelentő 15 km-es tesztrepülésre készítenek fel Boca Chicaban. A történelmi repülésre jövő héten kerülhet sor, egyelőre november 30. és december 2. áll rendelkezésre útlezárási lehetőség, azonban a légtérzárra még nem érkezett meg az engedély.
    – Eközben a következő prototípus, az SN9 is elkészült! Az orrkúpot a hét közepén szerelték fel az alsó törzs részre, így ha esetleg az SN8-at elveszíti a SpaceX a teszt közben, már a következő tesztalany is rendelkezésre állhat szinte napokon belül.
  • November 25-én hajtott végre sikeres statikus hajtóműtesztet az Astra Space a Rocket 3.2 nevű rakétájukkal. A cég arról is beszámolt, hogy december 7-én próbáljkoznak meg újra indítással a szeptemberi sikertelen indítás után.
  • Sajnos problémákról is kaptunk hírt a héten: úgy tűnik, hogy nem a tervek szerint halad Japán új rakétájának, a H-III-nak az építése. Bővebben ebben a cikkben tudtok erről olvasni.
  • A rossz hírt azonban a JAXA egy sikeres indítással igyekezett kompenzálni. Ma reggel ugyanis elindult egy H-2A rakéta a JDRS-1 küldetés keretében, mely egy titkos katonai műholdat állított sikeresen pályára.
Kép
A Starlink-15 indítása

Arianespace 🇪🇺 | Falcon Eye-2 küldetésprofil

Hétfő hajnalban indul egy Arianespace által startolt Szojuz rakéta Guyanából, az Egyesült Arab Emírségek Falcon Eye-2 műholdjával. Lássuk is a részleteket.

← Mitsubishi H. I. – JRDS-II 🇯🇵 | SpaceX 🇺🇸 – CRS-21 →

Indítás ideje, helye: 2020. dec. 1. magyar idő szerint 02:33 – , Guyana Űrközpont – Soyuz Launch Complex, Kourou, Francia Guyana 🇫🇷
Megbízó: az Egyesült Arab Emírségek hadereje
Rakomány: Falcon Eye-2 optikai felderítő műhold
Rakomány össztömege: ~1200 kg
Hordozórakéta: Szojuz-STA
Pálya: napszinkron pálya (SSO) 611 x 611 km
Élő közvetítés: hivatalos élő közvetítés az Arianespace YouTube csatornáján
Indítás kimenetele: –

Szojuz rakéta… Guyanából? Igen!
Az Arianespace orosz Szojuz rakéták vásárlásával oldja meg az európai közepes teherbírású rakéta hiányát. Az Arianespace-Szojuz projektet 2002-ben jelentette be először az ESA (Európai Űrügynökség). Két területen kezdődött el együttműködés Oroszországgal: először kellett építeni egy Szojuz startállást a Guyana Űrközpontban, ezután pedig pár változást kellett véghez vinni a Szojuz rakétán, hogy összeszerelhető és indítható legyen Guyanából. A felek 2003-ban írták alá a kooperációs szerződést, 2005-ben kapták meg a pénzügyi támogatást a projekthez. Az Ensemble de Lancement Soyouz (ELS; Szojuz Indítókomplexum) első tereprendezési munkálatai még ebben az évben elkezdődtek, de a tényleges építkezés csak 2007-ben vehette kezdetét. A startállás az kiszolgálótoronnyal 2011-re készült el teljesen. Ezzel megkezdhették az Arianespace által kínált Szojuz-STB és Szojuz-STA rakéták indítását Francia Guyanából. Ezeknek az indításoknak az érdekessége, hogy a rakétákat itt függőlegesen szerelik össze az oroszországi vízszintes megoldáshoz képest. Másik érdekesség: a guyanai küldetésirányítók mellett Oroszországban is figyelik a startot az orosz szakemberek, mintha onnan indítanák a rakétát. Eddig 23 Szojuzt startoltak el a Guyana Űrközpontból, 22 siker és 1 félsiker.

A 13. Szojuz küldetés (VS13 misszió)
Forrás: Arianespace

Falcon Eye-2
A Falcon Eye műholdakat a francia Pléiades-HR civil/katonai optikai földmegfigyelő műholdak fejlesztett változata alapján építették. Egy ún. High-Resolution Imager-rel vannak ellátva, melyek 70 centiméteres felbontást tudnak elérni, 20 kilométeres sávokban. A 2013-ban megkötött szerződés szerint az Egyesült Arab Emírségek hadereje két Falcon Eye műholdat indított volna két Vega starton, de a tavaly júliusban elveszett Falcon Eye-1 pótlására szánták a sorozat második tagját. Az eredeti szerződést is módosították, ugyanis már inkább egy Szojuzzal indítják a második szatelitet. Az Egyesült Arab Emírségek hadereje katonai, pontosabban felderítési célokra fogja használni a Falcon Eye-2 optikai kémműholdat. Mindkét űreszközt a Thales Alenia Space gyártotta. A műhold elektronikus eszközeit három darab kihajtható napelemtábla fogja kiszolgálni. A meghajtást és pozicionálást négy darab hidrazin hajtóanyagú fúvóka biztosítja.
Az űreszköz tervezett élettartama 5 év.

Az identikus Falcon Eye-1 a végszereldében
A műhold Föld körüli pályán – illusztáció
Forrás: GSP

Elstartolt a japán H-2A rakéta

Elindult a Mitsubishi Heavy Industries H-2A 202 rakétája, 43. küldetésén egy geostacionárius lézeres adattovábbító műholddal a fedélzeten. Magyar idő szerint 08:25-kor történt meg a start, és pár percig láthattuk repülni a rakétát, mielőtt eltűnt a sűrű felhőrétegben. Ez volt a 98. indítás 2020-ban világszinten. A küldetésről itt olvashattok bővebben.

Update (09:27): hivatalosan megerősítették a műhold leválását a H-2A rakéta második fokozatáról, az indítás sikeres volt.

Képek forrásai: @kasa_ga_nai és @mageshiman

Mitsubishi H. I. 🇯🇵 | JDRS-1 küldetésprofil

Holnap reggel fog elstartolni a Mitsubishi Heavy Industries H-2A nehézrakétája a JDRS-1 geostacionárius műholddal. Összeszedtük a legfontosabb információkat.

← SpaceX 🇺🇸 – Starlink-15 | Arianespace 🇪🇺 – Falcon Eye-2

Indítás ideje, helye: 2020. november 29. magyar idő szerint 08:25 – , Tanegasima Űrközpont – Yoshinobu Indítókomplexum, Kagosima-prefektúra, Japán 🇯🇵
Megbízó: JAXA (Japán Űrkutatási Hivatal)
Rakomány: Japanese Data Relay Satellite-1 geostacionárius adattovábbító műhold
Rakomány össztömege: ismeretlen, max 4100 kg
Hordozórakéta: a Mitsubishi Heavy Industries H-2A 202-es hordozórakétája
Pálya: geostacionárius pálya (GEO)
Élő közvetítés: több elérhető élő közvetítés a YouTube-on, egyet belinkeltünk
Indítás kimenetele: sikeres indítás (beszámoló)

A H-2A rakéta
A H-2A (H-IIA) nehézrakéta a Mitsubishi Heavy Industries által gyártott hordozórakéta, főleg a JAXA és egyéb japán cégek/programok számára. Híres rakományai közé tartozik az Akacuki Vénusz-orbiter és az Egyesült Arab Emírségek Hope Mars-szondája is. A Tanegasima Űrkötpontban található a H-2A rakéták startállása. Először 2001-ben repült, a mai napig 42-szer használták. Ebből 41-szer sikeres volt az indítás. Az első és második fokozata is hidrolox hajtóanyagkeveréket használ. Az első fokozaton található LE-7A hajtómű 1098 kN tolóerőt fejt ki, 390 másodpercig van működésben. Az első fokozatra lehet 2 vagy 4 darab SRB-A szilárd hajtóanyagű segédrakétát is szerelni, a hasznos teher tömegétől és pályájától függően. A második fokozatot egy LE-5B hajtómű gyorsítja, 137 kN tolóerőt biztosítva.
A rakéta teherbírása:
2 segérdakétával – 10 tonna alacsony pályára, 4,1 tonna geostacionárius
4 segérdakétával – 15 tonna alacsony pályára, 6 tonna geostacionárius

Japanese Data Relay Satellite-1
A Japán Adattovábbító Műhold-1 egy űrbéli “átjátszóállomásként” fog szolgáni geostacionárius pályán. Katonai célokból a japán IGS-Optical és IGS-Radar felderítő műholdak számára, tudományos célokból pedig a JAXA alacsonypályás műholdjainak fog adatátjátszó szolgáltatásokat nyújtani. Az adatokat egy Ka-sávú transzponderrel sugározzák le a japán földi állomásra, az űrben pedig optikai módon vannak a műholdak összekötve.

A JDRS műhold illusztrációja
Forrás: JAXA
A JDRS rendszer működése

Gyorshír: Hold körüli pályán a Csang’e-5!

A kínai Xinhua tudósítása szerint sikeresen elliptikus Hold körüli pályára állt a Csang’e-5 holdszonda. Magyar idő szerint 13:58-kor, 400 kilométeres magasságban működésbe lépett a 3000 Newton tolóerőt nyújtó hajtómű, és 17 percen keresztül lassította a szondát. Jelenleg egy elnyújtott pályán van az űreszköz, melynek legalacsonyabb pontja 400 kilométeres magasság körül van, a legmagasabb pontja akár több ezer kilométert is elérheti – a következő keringések során ezt fokozatosan csökkenteni fogják, hogy egy 200×200 kilométeres, közel-körpályára álljon a Csang’e-5. Ezután kezdődhet meg a szétválás és a leszállási szekvencia. Fokozatosan jönni fogunk a Csang’e-5 útjáról szóló hírekkel, cikkünket frissítjük ha bármiféle újabb információt tudunk meg a LOI (Lunar Orbit Insertion) manőverrél és a szonda állapotáról.

01:57-től látható a fékezőmanőver, amivel a szonda Hold körüli pályára áll
A szonda pályájának vizualizációja a LOI manőver után