Nagyon izgalmas év áll mögöttünk, így összeszedtük az idei legemlékezetesebb történéseket. A lista nem teljes körű, és a sorrend sem jelzi az események fontosságát, de szerintünk ezek voltak a legjelentősebb történések 2021-ben. Kommentben írjátok meg, ha szerintetek kihagytunk valamit, illetve ha holnap szívesen olvasnátok egy „2021 legnagyobb űrbakijai” összefoglalót is.
A legfontosabb események előtt következzen egy kis statisztika.
2021-ben 143 orbitális rakétaindítás történt (tavaly 114), ebből 133 volt sikeres. 55 alkalommal Kína, 45-ször az USA, 25-ször pedig orosz rakéta indult a világűrbe. 48 alkalommal startolt a kínai Hosszú Menetelés rakétacsalád egyik tagja, 31-szer a SpaceX Falcon-9 hordozója (ebből 29 alkalommal újrahasznált első fokozattal) és 22-szer indult orosz Szojuz-2-es rakéta.
Ami az emberes űrutazásokat illeti, az idei év szintén kiemelkedő volt a világűrt megjárt emberek számában, köszönhetően az űrturizmus fellendülésének (Inspiration4, Szojuz MSz-19, Szojuz MSz-20), illetve a szuborbitális űrugrásokat kínáló járművek (a Virgin Galactic USS Unity-je és a Blue Origin-féle New Shepard) bemutakozásának.
2021-ben összesen 48-an jártak a világűrben: 27-en keringtek a Föld körül, és 21-en hajtottak végre űrugrást. A különböző nemzetek űrhajósai 15 űrsétát hajtottak végre: 11-et a Nemzetközi Űrállomáson és 4-et a Kínai Űrállomáson.
A december 11-i Blue Origin NS-19 küldetése közben pedig egy új rekord is született: a New Shepard kabinjának űrben való lebegésével néhány percig összesen 19 ember tartózkodott egyszerre a világűrben.
Elindult a James Webb űrteleszkóp
A lista talán legegyértelműbb tagja a több évtizede készülő James Webb űrtávcső december 25-i startja. A valaha épített legdrágább és legkomplexebb űrteleszkóp indítása rendben lezajlott, és a JWST jelenleg is úton van Nap-Föld rendszer L2 pontjára. A startról itt írtunk, a távcső utazásának eseményeit pedig ebben a hírfolyamban követjük végig.
Kereskedelmi űrutazás és űrturizmus
A tavalyi bemutatkozás (DM-2) után a SpaceX idén már menetrendszerűen indította az újabb állandó személyzeteket (Crew-2, Crew-3) a Nemzetközi Űrállomásra a NASA Emberes Kereskedelmi Űrprogramjának (CCP) keretében. Ezen felül sor került az első, teljesen privát űrhajósokból álló küldetésre is a Crew Dragon űrhajóval: az Inspiration4 tagjai 3 napig keringtek a Föld körül. Jelenlegi állás szerint pedig 2022 februárjában indul az első kereskedelmi misszió az ISS-re, az Ax-1. Az orosz űrhivatal (Roszkoszmosz) idén a kieső bevételt a NASA űrhajósok hiánya miatt szintén űrturistákkal pótolta: októberben a Szojuz MSz-19-en az első űrfilmet forgató stáb két tagja utazott, decemberben a Szojuz MSz-20 fedélzetén pedig két japán űrturista látogatta meg a Nemzetközi Űrállomást.
2021-ben végre elindultak a szuborbitális űrugrásokat kínáló járművek is: a Virgin Galactic 2, a Blue Origin 3 emberes küldetést hajtott végre. Emlékezetes volt, hogy, júliusban mindkét cég vezetője (Sir Richard Branson, Jeff Bezos) részt vett az első bemutatkozó küldetésen (Unity-22, NS-16), a New Shepard fedélzetén pedig később William Shatner is eljutott a világűrbe.
Mars-küldetések
Februárban három Mars szonda is megérkezett a Vörös Bolygóhoz: az Egyesült Arab Emírségek HOPE (Al-Amal) szondája, a kínai Tienven-2 szonda és Csuzsung nevű marsjárója, illetve a NASA eddigi legfejlettebb marsjárója, a Perseverance. Mindhárom szonda azóta is jó egészségnek örvend, és fontos tudományos munkát végez a Marsról.
A HOPE szonda felvétele a Vörös Bolygóról
A Perseverance marsjáró ereszkedése a bolygó felszínére
Helikopter a Marson
Az Ingenuity a Perseverance marsjáróval együtt érkezett a vörös bolygóra február 18-án. A helikopterrel 5 repülést terveztek, azonban annyira sikeresnek bizonyult, hogy már 18 küldetést hajtott végre. Kezdeti demonstrációs feladatait a felderítés és a Perseverance munkájának segítése váltotta fel, repülése során pedig páratlan képeket készített a Mars felszínéről. Az eltelt időszakban összesen több mint 30 percet töltött repüléssel, ez idő alatt 3,8 km-t tett meg. Legnagyobb távolságú repülése 625 m volt, 5 m/s-os sebességgel. Az Ingenuity a leszállása óta megbirkózott az évszakváltozás miatti légkör ritkulásának jelenségével, és szerencsére a komolyabb problémák is elkerülték. Eddig mindössze néhány szoftverfrissítés, egy kisebb, rezonancia miatti probléma, és egy kommunikációs kapcsolatvesztés jelentette számára a legnagyobb kihívásokat.
Balra a kínai Csuzsung marsjáró, jobbra az Ingenuity helikopter és a Perseverance marsjáró
Az Ingenuity a történelmi első repülése közben
SpaceX – Starship, Falcon-9 rekord
Az idén még mindig csak 19 éves cég elképesztő évet tudhat maga mögött. Legújabb nagyprojektjük, a Starship/Super Heavy óriásrakéta fejlesztése és tesztelése is új fázisba lépett idén. Az SN15 második fokozati prototípus sikeres szuborbitális repülése és a teszt túlélése mindenképp egy nagy mérföldkövet jelentett a programban, ezután le is állt a cég az ilyen fajta repülésekkel, és már az orbitális tesztrepülésekre való felkészülésre helyezte a hangsúlyt. A Starbase komplexum arculata merőben új lett az új földi kiszolgáló infrastruktúra építésével és legnagyobb részének befejezésével (felépült a 143 méteres kiszolgáló szerviztorony, az új tartálypark, az orbitális indítópad és az üzemanyagtankoló rendszer is). A folyamatosan változó és épülő komplexum mindennapjairól a folyamatosan frissülő hírfolyamban találhattok meg minden részletet.
A SpaceX igáslovának számító Falcon-9 rakéta is hihetetlen teljesítményt nyújtott és rengeteg siker és rekorddöntés fűződik hozzá: minden eddiginél több, 31 sikeres indítást és 30 sikeres visszatérést hajtottak végre a hordozórakéták, melyből három emberes küldetés volt (kettő a Nemzetközi Űrállomásra a NASA megbízásából – a Crew-2, és Crew-3, illetve az Inspiration4, az első, kizárólag civilekből álló személyzettel végrehajtott misszió), megannyi Starlink-indítás, és több fontos műhold, űrszonda sikeres felbocsátása is a Falcon-9-nek köszönhető. A SpaceX idén érte el a 100. sikeres első fokozat visszahozatalt is, ez is egy óriási eredmény, mely még pár éve is elképzelhetetlennek tűnt. Jövőre pedig még magasabbra helyezheti a lécet a cég, még több tervezett küldetéssel, melyekből akár öt Falcon Heavy indítás lehet! Ezen kívül sor kerülhet a Starship első orbitális tesztrepülésére is, úgyhogy mindenképp izgalmas év vár a SpaceX-re jövőre is!
Öregedik, de bővült és megújult a Nemzetközi Űrállomás
Több mint 20 éve kering a Föld körül a Nemzetközi Űrállomás, de idén több új modullal gazdagodott az állandó problémák ellenére. Júliusban kalandos körülmények között, majd később az állomást is megpörgetve, de végül sikeresen dokkolt az új orosz tudományos laboratórium, a Nauka. November végén pedig az új Pricsal kikötőmodullal bővült az ISS orosz szegmense, ami később akár amerikai űrhajók kikötőhelye is lehet. Idén januárban a NASA bejelentette, hogy új napelemekkel bővítik a Nemzetközi Űrállomást, aminek az első darabját már júniusban fel is helyezték. A két új pár napelemet várhatóan jövőre szállítják az ISS-re.
A Nemzetközi Űrállomás 2021 decemberében
Kína új űrállomása
Az idei egy vízválasztó év volt a kínai emberes űrprogram számára: 5 évvel a Tienkung-2 űrlaboratórium felbocsátása után az ázsiai ország megkezdte az első, több modulból álló űrállomásának megépítését. A Tienho (Tianhe) központi modul áprilisban az eddigi legnagyobb kínai rakéta, a Hosszú Menetelés-5B segítségével jutott fel a világűrbe, és azóta is kifogástalanul üzemel. Mindeközben az emberes repülések is új lendületet vettek: a Sencsou-12 háromfős személyzete nyáron hajtotta végre 3 hónapos misszióját, a Sencsou-13 küldetés tagjai pedig ősszel kezdték meg fél éves fenntartózkodásukat. Az űrállomást ezek mellett két Tiencsou teherűrhajó is meglátogatta, 2022-ben pedig két új tudományos modullal bővülhet a Mennyei Palota – Kínában ugyanis így hivatkoznak az új űrállomásra.
Vang Japing a Kínai Űrállomáson
Kereskedelmi űrtervek
Bár megfelelő költségvetési kerete még nincs az amerikai űrhivatalnak az új kereskedelmi űrállomások támogatására (ún. Commercial Low-Earth Orbit Destination program), de a NASA már kiválasztott 3 partner az új űrállomások megtervezésére és megépítésére az ISS-t kiegészítő Axiom Station mellé. A lépés egy fontos mérföldkő az ISS-program utáni időszak tervezésében, és jó látni, hogy egyre több helyen kereskedelmi megoldásokkal kívánják megoldani az űrprogramot – például az Artemis-program holdraszálló egységének (Human Landing System, HLS) és az új szkafander kifejlesztését és megépítését is kereskedelmi alapon, fix áras szerződésekkel valósítanák meg.
