2022 az űrutazás szempontjából rengeteg mérföldkővel büszkélkedhet – űrszondák érték el a céljukat, a személyzetes űrrepülések és űrállomások terén is nagy fejlődésnek lehettünk szemtanúi, valamint az űrcsillagászat is egy teljesen új szintre lépett a James Webb űrtávcső beüzemelésével. Ebben a cikkünkben összegyűjtöttük a legérdekesebb történéseket és a leglátványosabb eseményeket.
A fontosabb események előtt indítsunk egy kis statisztikai összefoglalóval.
Az idei év orbitális indítások terén gyümölcsözőnek számított – összesen 178 indítás történt, ebből 170 sikerrel végződött (tavaly 143 volt). Ezzel a számmal már másodjára dönt rekordot az emberiség, hiszen eddig még sosem indult ennyi rakéta a világűrbe. A toplistán a vezetést átvette az Egyesült Államok 87 indítással, a második helyre csúszott vissza Kína 64 küldetéssel. A harmadik helyen Oroszország végzett 22 starttal.
Ha rakétatípusokra bontjuk a számokat, akkor a SpaceX Falcon-9 rakétája kerül ki győztesként összesen 61 indítással, ami mind sikeres volt. A második leggyakrabban indított hordozó az orosz Szojuz volt 22 repüléssel. Utána a kínai Hosszú Menetelés-2 típus következett, összesen 11 indítással. A leggyakrabban használt űrkikötő a floridai Cape Canaveral volt 38 küldetéssel, a második helyre csúszott vissza a kínai Csiücsüan Űrközpont 25 indított hordozórakétával.
2022-ben négy országnak került ki az első műholdja a világűrbe:
- Moldova – TUMnanoSat
- Örményország – ARMSAT_1
- Uganda – PearlAfricaSat-1
- Zimbabwe – ZIMSAT-1
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: TUMnanoSat-1, ARMSAT_1, ZIMSAT-1, PearlAfricaSat-1
A föld körüli pályára induló emberes űrutazás tekintetében nem döntöttünk rekordot, de így is szép eredménnyel ért véget az év: összesen 24 űrhajós ért pályára 7 küldetés során. Ebből a hét küldetésből három az Egyesült Államokból (Axiom-1, Crew-4/5) kettő Kazahsztánból (Szojuz MSz-21/22) és kettő a Kínai Népköztársaság területéről (Sencsou-14/15) indult útnak. Ebből a 24 űrhajósból 18-an a Nemzetközi Űrállomáson, 6-an pedig a kínai Tienkungon tartózkodtak küldetésük során. Idén egyetlen szabadrepülés sem történt alacsony Föld körüli pályán.
- Március 18. – Szojuz MSz-22 – Bajkonur Űrközpont – Oleg Artyemjev (Oroszo.), Denisz Matyvejev (Oroszo.), Szergej Korszakov (Oroszo.)
- Április 8. – Axiom Mission-1 – Kennedy Űrközpont – Michael López-Alegría (USA), Larry Connor (USA), Mark Pathy (Kanada), Eytan Stibbe (Izrael)
- Április 27. – Crew-4 – Kennedy Űrközpont – Kjell Lindgren (USA), Robert Hines (USA), Samantha Cristoforetti (Olaszo.), Jessica Watkins (USA)
- Június 5. – Sencsou-14 – Csiücsüan Űrközpont – Caj Hszücso (Kína), Csen Tung (Kína), Liu Jang (Kína)
- Szeptember 21. – Szojuz MSz-22 – Bajkonur Űrközpont – Szergej Prokopjev (Oroszo.), Dmitrij Petyelin (Oroszo.), Frank Rubio (USA)
- Október 5. – Crew-5 – Kennedy Űrközpont – Nicole Mann (USA), Josh Cassada (USA), Vakata Kóicsi (Japán), Anna Kikina (Oroszo.)
- November 29. – Sencsou-15 – Csiücsüan Űrközpont – Csang Lu (Kína), Fej Csün-lung (Kína), Teng Csingming (Kína)
Bal oszlop fentről: Szojuz MSz-21, Crew-4, Szojuz MSz-22, Sencsou-15. Jobb oszlop fentről: Axiom Mission-1, Sencsou-14, Crew-5
Űrséták terén is egy jó évet zárhattunk. A jelenleg működő két orbitális állomáson tavaly összesen 15 űrsétát hajtottak végre. Ebből 12 űrséta az ISS-en, három pedig a Tienkungon valósult meg.
- Amerikai űrsététák (ISS) – 5 űrséta, összesen 38 óra 12 perc
- Orosz űrséták (ISS) – 7 űrséta, összesen 46 óra 48 perc
- Kínai űrséták (Tienkung) – 3 űrséta, összesen 15 óra 53 perc
Az amerikai és orosz űrsétákon 1-1 alkalommal európai űrhajósok is részt vettek (Samantha Cristoforetti orosz űrsétán, Matthias Maurer amerikain). Az orosz tevékenységek között főként az újonnan érkezett Nauka és Pricsal modulok beüzemelése volt, valamint az Európai Robotkart (ESA) is megfelelően fel kellett készíteni az operatív működésre. Az amerikai űrséták főleg az új típusú iROSA napelemszárnyak installációjáról szólt, valamint az ISS konstrukciójának karbantartása is egy fontos feladat volt az amerikai szegmensen. A kínai tajkonauták leginkább az újonnan érkezett Ventien és Mengtien modulokat készítették fel jövőbeli küldetésekre, és különböző külső tárolókat helyeztek el rajtuk. Több panorámakamera felszerelését is elvégezték, valamint egy vészhelyzeti űrséta-megszakítást is begyakoroltak a kínaiak.
Űrséta a kínai űrállomás fedélzetén. Kép forrása: CTV News
Most, hogy végére értünk a statisztikának, vessünk egy pillantást az év legfontosabb eseményeire. A lista hiányos, ugyanis csak a legnagyobb eseményeket foglaltuk össze (de az oldalon a keresőben bátran tudtok böngészni a kisebb történésekről szóló cikkeink között is).
Megérkeztek a James Webb űrtávcső első felvételei
Szerintem ezt az eseményt nagyon nem is kell bemutatni, hiszen mindenki emlékszik az első felvételekre. Ahogyan azt a tavalyi összefoglalóban is leírtuk, egy tökéletes indítás és pályára állás után a teleszkópon dolgozó szakemberek egy hosszú és annál kockázatosabb folyamat során beüzemelték az emberiség eddigi legmodernebb kozmikus felfedezőjét. Az emberiség ilyen részletesen még sosem látta a minket körülölelő univerzumot, és egyszerűen hihetetlen belegondolni, hogy a Webb munkássága egy teljesen új ajtót nyitott ki számunkra az űrcsillagászatban. Történelmi pillanatot élhettünk át.
Részletes beszámolókat egyébként évközben nem csak írásos formában hoztunk nektek, hanem Detre Örs Hunor, a Max Planck Csillagászati Intézet szakembere is többször volt vendég adásainkban, és folyamatosan friss hírekkel szolgált.
Képek forrása: NASA
Elkezdődött az Artemis-program, egy lépéssel közelebb kerültünk a visszatéréshez a Holdra
A Webb képei után egy újabb történelmi eseményt követhettünk végig tavaly – az Artemis-1 küldetés sikeres repülésével hivatalosan is elindult az Artemis-program, aminek a célja, hogy 2025-ben újra ember léphessen égi kísérőnk felszínére.
A 25 napos holdmisszió során az Orion űrhajó fő rendszerei lettek próbára téve, szerencsére az amerikai parancsnoki kabin és az európai gyártású szervizmodul is jól vizsgázott. Amellett, hogy sikeresen letesztelték a NASA mérnökei a legújabb holdi űrtaxit, rengeteg látványos felvétel készült a Holdról, a Földről, valamint az űrhajóról magáról szelfik során.
A történelmi küldetés folytatása jövőre jöhet, amikor a következő SLS rakéta tetején már egy űrhajósokkal teli Orion fog újra a Hold felé indulni. További részleteket a küldetésprofilunkban, az összefoglalóban, hírfolyamban és a képgalériában olvashattok. Az indítást és a leszállást is élőben közvetítettük.
Az SLS rakéta történelmi első repülése az LC-39B indítóállásról. Kép forrása: NASA
A már nyolc milliárd embernek otthont adó Föld. Kép forrása: NASA
Az Orion a Hold mellett. Kép forrása: NASA
Megérkezett a Starliner a Nemzetközi Űrállomásra
Az amerikai emberes űrprogram is egy nagy mérföldkövet ért el tavaly: a sok halasztás, csúszás, kudarc és bizonytalanság után végre megérkezett a Boeing CST-100 Starliner személyszállító űrhajója a Nemzetközi Űrállomásra. Az Orbital Flight Test-2 (OFT-2) küldetés keretében egy hibátlan Atlas-V rakéta indítás után 5 napot töltött a vadiúj űrhajó az űrállomáshoz csatlakozva, majd visszatért a Földre. Az OFT-2 misszió célja a 2019-ben kudarcba fulladt OFT-1 misszió megismétlése volt, szerencsére ezúttal nagyobb problémák nélkül.
A repülés eredménye zöldutat adott a Starliner első emberes repülésének, amire leghamarabb 2023 áprilisában kerülhet sor. A személyzet két űrhajósból fog állni: a Boeing Crewed Flight Test (Boe-CFT) űrrepülés parancsnoka Barry Wilmore lesz, az űrhajó pilótájának szerepét pedig Sunita Williams fogja betölteni.
A Starliner automata üzemmódban közelíti meg az ISS amerikai szegmensét. Kép forrása: Bob Hines/NASA
Gyors tempóban haladt a munka a texasi Starbase telepen is
A rekordszámú Falcon-indítás mellett a Super Heavy/Starship-rakétarendszer fejlesztése sem lassult le. 2022-ben orbitális prototípusok tucatját láthattuk tesztek közben, a „Stage Zero” néven futó infrastruktúra is hihetetlen gyorsan fejlődött a gyártási és indítási területeken is. Kétszer it láthattunk Starship full stack-et, azaz két alkalommal helyeztek rá egy Starship második fokozatot egy Super Heavy rakétára.
A Raptor hajtómű folyamatosan fejlesztése is látható eredményekkel büszkélkedhet: a Raptor 2-es hajtómű tesztjei jól haladtak 2022-ben, és már Starshipen is kipróbálták őket statikus tesztek során. Bár keveset olvashattunk a HLS-program fejlesztéseiről, a gyakori NASA-látogatások arra utalhatnak, hogy valamin biztos nagyon dolgoznak a SpaceX és a NASA mérnökei a színfalak mögött.
Folyamatosan frissülő Starship hírfolyamunkért katt ide.
Starship-Super Heavy full stack a texasi Starbase-en. Kép forrása: SpaceX
Megnyertük a kozmikus darts-versenyt, kiesett a Dimorphos
Az orbitális bolygóvédelem eddig sci-finek hangzott, azonban mára már csaknem valósággá vált. Tavaly szeptemberben a NASA DART küldetésre sikeresen orbitális sebességgel becsapódott a Didymos kisbolygó holdjába, a Dimorphosba. A SpaceX által felbocsátott űrszonda célja az volt, hogy letesztelje a potenciálisan veszélyes objektumok eltérítésének lehetségességét. Az űrszonda kvázi élőben (!) közvetítette a becsapódást, és egészen az utolsó képkocákig láthattuk, ahogy egyre közelebb és közelebb kerül az égitest felszíne.
A látványos esemény után felvetődött a kérdés, hogy vajon mennyire sikerült megváltoztatni az Dimorphos pályáját, és meglepő eredmény született: a tudósok becslései szerint nagyjából 73 másodperccel lesz képes a DART becsapódása lerövidíteni a hold keringési idejét, de valójában 32 perccel lett rövidebb az égitest periódusideje.
A történelmi eseményt Rezsabek Nándor szakkommentátorral élőben közvetítettük.
Egy mozgókép a DARTS becsapódási felvételeiből. Képek forrása: NASA
Befejeződött a Mennyei palota építése
2022 végére elmondhattuk, hogy már két teljesen kiépített űrállomás kering a Föld körül, ugyanis a kínai űrprogram keretén belül befejeződött az első moduláris űrlabor, a Tienkung (magyarul Mennyei palota) kiépítése. A három modulból álló, T-alakú állomást az építés kezdete óta már 4 személyzet látogatta meg Sencsou-típusú űrhajókkal. A rendszeres utánpótlást Tiencsou teherhajókkal biztosítják, a Tienho, Ventien és Mengtien lakó- és tudományos egységeket pedig Hosszú Menetelés-5B nehézrakétákkal állították pályára.
Az első modult 2021. április 29-én indították útnak, az első fázisban pedig az utolsó modulnak számító Mengtient pedig 2022. október 31-én, összesen 550 nap telt el a két esemény között. A Sencsou-program első hossztávú repülése is az állomás fedélzetén valósult meg: a Sencsou-13 összesen 182 napot töltött a Tienkung fedélzetén 2021 októberétől 2022 áprilisáig.
A jövőben további modulok bővítését is fontolgatja a kínai emberes repülésekért felelős űrhivatal, ugyanis már most több mint 1000 különféle tudományos kísérlet van betervezve az űrállomás munkaprogramjába, melyeknek egy része az ENSZ Világűrirodáján keresztül valósul meg nemzetközi kooperációként.
Idén történt meg először a kínai űrtörténelemben, hogy egyszerre 6 tajkonauta tartózkodott az űrben: a Sencsou-14 és Sencsou-15 küldetések legénységei a Tienkung fedélzetén köszöntötték egymást, és az ázsiai ország űrtörténelmében megvalósult az első űrbéli parancsnokváltás is.
A Tienkung építése Föld körüli pályán. A képen egy modul áthelyezését láthatjuk. Kép forrása: CMS
Kis rakétával nagy távolságra – Hold körüli pályán a CAPSTONE
2022-t nevezhetnénk a Hold évének is, még akkor is, ha egyetlen egy szonda sem szállt le a felszínre. Június 28-án a Rocket Lab Electron rakétán útnak indult a CAPSTONE kisműhold, hogy az Artemis-program előfutárjaként egy ún. near-rectilinear halo orbit pályára álljon égi kísérőnk köré. A mikrohullámú sütő méretű űreszköz fő feladata a pálya stabilitásának ellenőrzése – a következő időszakban folyamatosan ellenőrizni fogják a NASA mérnökei a CAPSTONE keringési pályáját, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy a megfelelő helyet választottak a jövőbeli Gateway űrállomásnak.
Az NRHO pálya előnye, hogy folyamatos „kilátása” lesz a Hold déli pólusára, így majd a felszínen tartózkodó űrhajósokkal folyamatosan kapcsolatot tudnak tartani az űrállomásról.
A CAPSTONE indulásra a világ egyik legkisebb orbitális rakétájával, az Electronnal. Kép forrása: Rocket Lab
Újra láthattunk Falcon Heavy indítást
Közel három év szünet után ismét láthattuk a SpaceX legnagyobb rakétáját indulni. Az USSF-44 misszió keretében a rakéta első titkosított rakományát állította pályára az Amerikai Űrhaderő számára. A nagyjából 3700 kilogramm tömegű hasznos terhet a SpaceX egyenesen egy 36 ezer kilométer magasan húzódó geoszinkron pályára helyezte a második fokozattal, ilyen hosszú ideig még nem használták a Falcon Heavy második fokozatát.
A nagy energiaigényű pálya miatt a középső fokozat összes üzemanyagát felhasználták a rakomány gyorsítására, azonban a két oldalsó rakétát sikeresen leválasztották a rakétáról, és azok látványosan visszatértek Cape Canaveral-be.
A küldetést élőben közvetítettük, amit itt tudtok visszanézni.
Az USSF-44 repülése. Kép forrása: SpaceX
A két oldalsó segédrakéta leszállása az 1-es és 2-es leszállási területeken. Kép forrása: SpaceX
Új rekordok a Marson, a minták már a spájzban
December 21-én sikeresen elhelyezte az első marsi kőzetmintát tartalmazó tubust a Perseverance a Vörös bolygón. A februárig tartó folyamat során várhatóan további kilenc mintatároló tubust fog meg elhagyni a marsjáró a felszínen, amiket majd a jövőben megvalósuló Mars Sample Return kampány keretén belül szeretnének a Földre visszahozni. Egyszerűen hihetetlen belegondolni, hogy azok a minták, amik egy nap majd a Földre visszatérhetnek, már a felszínen csücsülnek, biztonságosan bezárva, várva az űreszközökre, amik majd egy nap hazahozzák őket.
Az első mintatároló tubus a Mars felszínén. Kép forrása: NASA
Az év végére 37. alkalommal is magasba emelkedett az eredetileg 5 (!) repülésre tervezett Ingenuity marsi drónhelikopter. A Jet Propulsion Laboratory találmánya minden várakozást felülmúló karriert élt meg eddig, hiszen minden viszontagság, anomália és az idő vasfoga ellenére is tökéletesen működik, és a mai napig felderítő küldetésének repül a Perseverance rover támogatásaként. 2022 során összesen 19-szer repült a kis helikopter, amely alatt 3,8 kilométer távolságot repült be a Mars felszínén. Az immár új repülési szoftverrel rendelkező drón újult erővel vág neki a 2023-as évnek.
A 37. repülés során készített képek egyike. Kép forrása: NASA
Az Europa holdat is közelebbről szemügyre vettük tavaly
Szeptember 29-én a NASA Juno névre hallgató, Jupiter körül keringő űrszondája megközelítette a Galilei-holdak egyikét, az Europát. A jeges égitesttől mintegy 352 kilométerre haladt el az űreszköz, és két órán keresztül folyamatosan dolgoztak a tudományos műszerei és űrfelvételekből sem volt hiány.
Az elrepülés során nagy felbontású (pixelenként 1 kilométer) képeket gyűjtöttek, és értékes adatokat szereztek az Europa jégpáncéljának szerkezetéről, belsejéről, felszíni összetételéről és ionoszférájáról, valamint a holdnak a Jupiter magnetoszférájával való kölcsönhatásáról. „A tudományos csapat a Juno által készített teljes képsorozatot összehasonlítja a korábbi küldetések felvételeivel, hogy megállapítsák, változtak-e az Europa felszíni jellemzői az elmúlt két évtizedben” – mondta Candy Hansen, a Juno -program társkutatója.
Az Europa a legújabb felvételek egyikén. Kép forrása: NASA
Egy sor új rakéta mutatkozott be
Bár a várva-várt nehézrakéták (Starship, Vulcan, Ariane-6) nagy bemutatkozásai sorra elmaradtak az SLS-t kivéve, a kis és közepes rakéták piaca sok új szereplővel bővült. Az alábbi bekezdésben röviden bemutatjuk ezeket az új járműveket :(származási ország/szervezet – rakéta típusa – hasznos teher alacsony pályára)
- Kína – Hosszú Menetelés-6A – 4,5 tonna
- Oroszország – Angara-1.2 – 3,8 tonna
- ESA – Vega-C – 2,5 tonna (kudarcba fulladt a második indítása)
- Kína – Licsien-1 – 1,5 tonna
- India – SSLV – 0,5 tonna
- Egyesült Államok – SLS – 95 tonna
- Kína – Csielung-3 – 1,5 tonna
- Kína – Csucsüe-2 – 4 tonna (sikertelen első repülés)
Az év űrbakijai
Természetesen az űrutazás nem mindig csak a sikeres küldetésekről szól, akármennyire is egyszerűnek tűnhet, az űrrepülés a mai napig egy nehéz műfaj. Összeszedtük az év kudarcba fulladt indításait, sikertelen küldetéseit, valamint az egyéb űrbéli bakikat. Szerencsére személyzetes űrrepülésen nem történt baleset, azonban a Nemzetközi űrállomáson tartózkodó Szojuz MSz-22 űrhajó érdekes zárta az évet, ugyanis a feltételezések szerint vagy egy mikrometeorit, vagy gyártási hiba miatt repedés keletkezett az űrhajó hűtési rendszerén, és szivárogni kezdett a hűtőfolyadék.
A legnagyobb problémát a fedélzeti számítógépek túlmelegedési jelentheti, a személyzet testi épsége és egészsége nincs veszélyben. Még egyelőre nem döntöttek az űrhajó sorsáról, de elképzelhető, ha minden kötél szakad, akkor Crew Dragonnal kell majd a kozmonautákat lehozni. Részletes írás a témával kapcsolatban.
A Szojuz MSz-22 szivárgása. Kép forrása: NASA TV
A Blue Origin szeptemberi NS-22-es személyzet nélküli küldetése sem haladt a tervek szerint. A tudományos rakományokat szállító, 100 km magas űrugrásra készülő New Shepard rakéta a repülés közben 9 km magasan gondba ütközött. Az élő adás során láthattuk, hogy a fokozaton lévő BE-3-as rakétahajtómű lángjának színe megváltozik, ami a turbószivattyú katasztrofális meghibásodását jelenthette, bár a Blue Origin azóta nem hozta nyilvánosságra a kudarc okát. A rakéta tetején lévő kabinban elhelyezett mentőrendszer azonnal életbe lépett, egy egy szilárd hajtóanyagú rakéta lerántotta a kapszulát az instabillá vált gyorsítórakétáról.
Az októberi japán Epsilon rakéta küldetése sem zajlott zökkenőmentesen. A nyolc műholdat szállító rakéta harmadik fokozata irányíthatatlanná vált repülés közben a tájolási rendszer meghibásodása miatt – a küldetésirányítók megsemmisítették a rakétát még a levegőben.
Az Astra Space hatalmasat bukott idén: a NASA az amerikai céget bízta meg a TROPICS-konstelláció pályára állításával, azonban az első küldetésen a második fokozat idő előtt leállt és irányíthatatlanná vált, így elveszett a rakomány. A cég sokadik sikertelen repülése után a NASA felmondta a szerződést, és a Rocket Lab-et, az Astra versenytársát bízták meg a műholdak felbocsátásával.
A cég részvényeinek tőzsdei ára már a kudarc előtt is mélyrepülésben voltak, de a kudarc után ténylegesen a padlóra kerültek, és fennál a veszélye, hogy hamarosan le kell húzni a rolót, ha elfogy a cég összes tőkéje.
Az indiai SSLV első repülése sem ért el orbitális pályára. Az új fejlesztésű indiai rakéta negyedik fokozata mondta fel a szolgálatot a bemutatkozó repülésen, aminek az lett az eredménye, hogy egy a vártnál alacsonyabb pályára kerültek a műholdak, amik így egy keringést sem voltak képesek megtenni, mielőtt elégtek a Föld sűrűbb légköri rétegében. Ennek ellenére a rakéta első három fokozata tökéletesen működött, és várhatóan idén már menetrendszerűen fog repülni az SSLV.
Hasonló sorsra jutott a Firefly Aerospace is, akik a második repülésükön sem tudtak a kijelölt pályára állni, ugyanis a rakéta felső fokozata másodjára már nem volt képes megemelni a műholdak pályáját, ami ennek eredményeképpen beléptek a Föld atmoszférájába.
Sajnos lassan már elmondhatjuk, hogy nem telhet el év Vega kudarc nélkül. Az európai könnyűrakéta Vega-C változata második repülésén egy nyomáscsökkenés miatt nem tudta elérni a kívánt röppályát. Az Arianespace közleménye szerint a Zefiro-23 fokozatban történt hiba okának feltárására egy független vizsgálóbizottságot állítanak fel, hogy minél hamarabb újra operatív működésbe léphessen a Vega-C. A küldetésen egyébként az Airbus többszázmillió eurós Pléiades Neo műholdjai vesztek oda.
A kínai ispace sem volt túl szerencsés. Eleinte úgy tűnt, hogy sikeresnek bizonyult a májusi Hyperbola-1 küldetés, azonban a start utáni csendből érezhető volt, hogy valami nem úgy alakult, ahogy tervezték. Később a cég bejelentette, hogy a rakéta felett elvesztették a kontrollt, így kiadták az utasítást az önmegsemmisítésre.
Még mindig Kína, ezúttal a Landspace Csucsüe-2 rakétájának bemutatkozó repüléséról lesz szó. A világ első metán-meghajtású rakétájának indulása történelmi pillanatnak bizonyult, azonban pályára sajnos nem jutott el a jármű. A jármű második fokozatának ismeretlen anomáliája miatt a fedélzeten lévő 14 műhold a Csendes-óceán felett érte el a légkört.
Az orosz-ukrán háború hatásai
Sajnos egy olyan esemény is felrázta az űripart, amire nagyon senki sem számított: Oroszország katonai agresszió során megtámadta Ukrajnát, így fokozva a nemzetközi helyzetet. A politikai és gazdasági következmények az egész világon érezhetőek, és a nyugati világ által kivetett szankciók az űripart sem kímélték. A részletes következményekről a hírfolyamunkban olvashattok.
A szétbombázott Antonov An-225 „Mrija” Kijevtől nem messze.