2023 legjobb űrpillanatai

Kapcsolódó

A Starlink-hálózat tizedik rétege után gyorsan bővült a kilencedik is

Mondhatni hamar sor került az újabb Starlink küldetésre, ugyanis...

A nap képe #1509 – Légzsilip teszt

A Langley Kutatóközpont tudósai egy légzsilip modelljén tesztelik, hogy...

Egy rakétacsere után került sor a hét utolsó Starlink indítására

A Starlink 10-2 küldetés másfél hét csúszás után indulhatott...

Kína első alkalommal hajtott végre 12 km-es függőleges fel- és leszállást egy rakétafokozattal

Ez újabb jelentős lépés az újrahasználható rakétakoncepció fejlesztésében! Meglepetésszerűen végzett...

Földünk az űrből: Ádám hídja

A Sentinel-2 felvételén szemügyre vehetjük Dél-India egyik csúcsát Srí...

Ismét eltelt egy év, úgyhogy a hagyomány szerint 2023 egyik utolsó cikkében visszatekintünk az elmúlt 365 nap történéseire, és megpróbáljuk összefoglalni, hogy valójában mi is történt idén a világűrben, és mi várható jövőre. 

2023 sok szempontból az áttörés és a változás éve volt. A nyugati féltekén az Egyesült Államok vezetésével, kereskedelmi vállalatok bevonásával zajlott a felkészülés a következő holdraszállásra. Európa űripari kapacitása megcsappant, általában a késő programok és alulfinanszírozott projektet voltak a jellemzők. India megcélozta és el is érte a Holdat, Kína pedig tonnaszámra küldte pályára a saját űreszközeit, tovább bővítve a polgári és katonai űr-infrastruktúráját. Kisebb nemzetek is megtették első nagyobb lépéseiket a világűr felé, ezért kezdjünk is először egy általános statisztikával. (a részletes statisztikai összefoglaló egy későbbi cikkünkben érkezik!)

A tavalyi évhez hasonlóan idén is megdöntötte az emberiség a saját rekordját, ugyanis idén 223 orbitális startnak lehettünk szemtanúi (tavaly 178 volt ez a szám). Ezekből az indításokból 211 sikerrel is járt, ami 94,6%-os sikerességi rátát eredményez. Az indítási nagy fölénnyel az Egyesült Államok vezeti 116 küldetéssel, második helyen Kína szerepel 67 starttal, harmadik helyen pedig az oroszok vannak 19 rakétaindítással. 

Ha rakétatípusokra bontjuk a missziókat akkor két nagy tábor alakul ki: a missziók döntő többségét a SpaceX Falcon-rakétái vitték véghez, összesen 96 indítással. A másik nagy forgalmat lebonyolító járműcsalád a kínai Hosszú Menetelés volt, ebből a típusból 47 rakéta indult.

A két nagy rakétacsalád. Bal oldalon a kínai Hosszú Menetelés típusai, jobb oldalon pedig a SpaceX Falcon-rakétái láthatók.

2023-ban öt országnak sikerült először műholdat küldenie a világűrbe:

  • Albánia: Albania-1/2
  • Dzsibuti: Djibouti-1A
  • Írország: Eirsat-1
  • Omán: Aman-1
  • Vatikán: SpeiSat

Igen, ez nem elírás, 2023-tól már a Vatikáni Szentszék, a katolikus egyház központja is rendelkezik saját űreszközzel. A 3U méretű SpeiSat CubeSat-ot a Torinói Műszaki Egyetem hallgatói és oktatói fejlesztették, a projektet a Pápa irányítása alatt álló vatikáni Kommunikációs Dikasztérium támogatta. A műhold 525 kilométeres magasságból Ferenc pápa reményről szóló üzenetét sugározza a Földre, valamint a fedélzeten több vallási könyv és írás is megtalálható. A kisműholdat a SpaceX Transporter-8 repülésén állították pályára egy Falcon-9 rakétával, de a start előtt a Pápa a Szent Péter téren személyesen is áldását adta az űreszközre.

Ferenc pápa éppen megáldja a SpeiSat CubeSat-ot a Szent Péter téren. Kép forrása: CNS Photo/Vatikán

Emberes repülések terén nem éltünk meg nagyobb ugrást idén: 21 űrhajós indult útnak 6 különböző misszión. A küldetések többsége a Nemzetközi Űrállomást vette célba, de két Sencsou-személyzet is meglátogatta a Tienkung űrállomást. A közel-keleti országok közül az Egyesült Arab Emírségek és Szaúd-Arábia komolyabban is elkezdett foglalkozni az űrtechnológiával és űrkutatással, idén 3 arab származású asztronauta is elérte az űrállomást.

  • Március 2. – SpaceX Crew-6Stephen Bowen (USA), Warren Hoburg (USA), Szultan Al-Nejadi (Egyesült Arab Emírségek), Andrej Fegyajev (Oroszo.)
  • Május 21. – Axiom Mission-2Peggy Whitson (USA), John Shoffner (USA), Ali Al-Karni (Szaúd A.), Radzsana Barnavi (Szaúd A.) 
  • Május 30. – Sencsou-16Csing Hajpeng (Kína), Csu Jangcsu (Kína), Kuj Hajcsao (Kína)
  • Augusztus 26. – SpaceX Crew-7 – Jasmin Moghbeli (USA), Andreas Mogensen (Dánia/ESA), Furukava Szatosi (Japán), Konsztantyin Szergejevics Boriszov (Roszkoszmosz)
  • Szeptember 15. – Szojuz MSz-24Oleg Kononyenko (Oroszo.), Nyikolaj Csub (Oroszo.), Loral O’Hara (USA)
  • Október 26. – Sencsou-17Tang Hungbo (Kína), Tang Sengcsie (Kína), Csiang Hszinlin (Kína)
Balról jobbra haladva (felső sor): Crew-6, Axiom-2, Sencsou-16, (alsó sor): Crew-7. Szojuz MSz-24, Sencsou-17

Gőzerővel haladt tovább a Naprendszer robotikus felfedezése

Április 14-én útnak indult a várva-várt Jupiter Icy Moons Explorer (JUICE) küldetés. Az Európai Űrügynökség bolygóközi szondája a Jupitert és annak fagyos holdjait veszi majd célba, és várhatóan 2031-ben éri el a gázóriást. A másfél milliárd eurós küldetéssel nem csak az ESA egyik legnagyobb űreszköze indult útnak, hanem a legendás Ariane-5 hordozórakéta is nyugdíjba vonult.

Szeptemberben a NASA Psyche küldetése is elindult, melynek fő célja a 16 Psyche fémes aszteroida tudományos vizsgálata lesz. A SpaceX Falcon Heavy rakétájával startoló űreszköz (amit élőben közvetítettünk is) nemcsak a tudományos szerepe miatt kiemelten fontos, ugyanis a fedélzetén lévő lézeres kommunikációs berendezéssel elsőként tudott adatokat a Földre sugározni a Deep Space Optical Communications technológia segítségével. A mérnökök szerint legalább 10-szer, de akár 100-szor hatékonyabb űrbéli kommunikációt is eredményezhet a technológia kiforrása a jövőben.

November elsején a már egy ideje szolgáló Lucy űrszonda is érdekes felfedezést tett: a 152830 Dinkinesh aszteroida elrepülés közben egy másik objektumot is felfedezett az űreszköz, amiről később kiderült hogy az aszteroida bináris párja, tehát az űrben száguldva együtt, egy közös tömegközéppont körül keringenek.

Bal felül a Dinkinesh bináris aszteroida, jobb oldalon a JUICE startja, lent pedig a Psyche indulása a Falcon Heavy rakétával.


India mozgalmas évet zárt

Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szakemberei joggal mondhatják el, hogy egy mozgalmas és még annál is sikeresebb évet zártak. Az év egyik legfontosabb eseménye a Csandraján-3 küldetés sikeresen holdraszállása volt, amivel India lett a negyedik nemzet a Földön az Egyesült Államok, Oroszország és Kína után, amely sikeresen űreszközt juttatott a felszínre. A bravúros leszállást követően a Pragjan nevet viselő, hatkerekű rover is legurult a leszállóegység rámpájáról, és felfedezte a leszállási területet. Élő közvetítésünket ezen a linken nézhetitek vissza!

A Csandraján-3 leszállóegysége a Hold felszínén. A leszállási területet azóta Shiv Shakti-nak nevezik. A hindu mitológiában gyökerező „Shiv” és „Shakti” szanszkritul a Siva és az erő szavakat jelenti. Siva a hinduizmus legfőbb istene, a Shakti pedig ebben az esetben többek között a női tudósok kitartására utal – ismertette Narendra Modi indiai miniszterelnök.

A Pragjan rover első kerkéknyomai a felszínen.

Emellett sikeresen felbocsátották az Aditja-L1 napkutató űrszondát is, ami ezen sorok írása közben is még úton van a Nap-Föld L1 Lagrange-pont felé, ami nagyjából 1,5 millió kilométerre van bolygónktól. Az új űrszonda ebből a pozícióból fogja majd górcső alá venni központi csillagunk viselkedését, továbbá a különböző űridőjárási jelenségek megértése is fontos célja a missziónak.

Az áttörés éve a Starship-programban

Talán a SpaceX háza táján történtek idén a legnagyobb durranások, különösképpen a texasi Starbase telephelyen. Az építési és indítási infrastruktúra folyamatos és látványos fejlődése mellett idén először a magasba emelkedett a cég Starship rakéta-rendszere (élő közvetítésünk itt található). A történelmi Starship Integrated Flight Test-1 (IFT-1) próbarepülés keretében április 20-án megtankolták és el is indították első útjára a többezer tonnás, 120 méter magas gigantikus űrrakétát. A Booster 7/Ship 24 páros 3 perc 57 másodpercig volt működésben, és nagyjából 35 kilométer magasra jutott. A rakéta már a kezdetekben pár hiányzó hajtómű miatt letért az optimális röppályáról, és a fokozatok szétválasztása helyett pár szuperszonikus bukfenc után felrobbant. Az indítópad jelentős károsodást szenvedett, ezért a SpaceX-nek át kellett építenie azt a következő start előtt. 

Az IFT-1 repülés. Kép forrása: SpaceX

A novemberi IFT-2 próbarepülés mérföldekkel jobb eredményeket hozott (akár a szó szoros értelmében is vehetjük ezt). Az átépített indítóállás túlélte a Raptor hajtóművek földi poklát, valamint a Starship is sorozatosan robbanó hajtóművek nélkül hagyta el az indítóállást. A Booster 9 tökéletesen végezte a dolgát, és a hotstaging módszerrel zajló szétválás is megtörtént. A Booster ekkor megpróbált visszatérni a texasi partokhoz, azonban a boostback burn során felrobbant a rakéta. Ekkor még a Ship 25 tartotta az irányt, és egészen 24 ezer km/h sebességre gyorsult, mielőtt egy automata rendszer megszakította volna a repülést. Természetesen ezt a tesztet is élőben követtük figyelemmel!

Ilyen sebességű fejlődést látva nincsenek kétségeink afelől, hogy 2024-ben a Starship már hivatalosan is egy orbitális pályára jutásra képes jármű lesz.

A második tesztrepülés. Kép forrása: SpaceX

Sok új rakéta, megannyi új lehetőség

Az elmúlt évben több vadiúj rakétarendszert is próbára tettek első repülésük alkalmával. Volt amelyiknek sikerrel zárult a küldetése, és volt amelyiknek kevésbé, de ami biztos, hogy a világ minden tájáról láthattuk új típusú hordozókat repülni. Egy listába összegyűjtöttük azokat a járműveket, amelyek idén indultak először útjukra:

  • SpaceX – Starship (USA): sikertelen első próbarepülés a dél-texasi Starbase telephelyről. Rengeteg adatot gyűjtöttek a mérnökök és látványos fejlődést láthattunk a második start alkalmával.
  • Chollima-1 (Észak-Korea): harcászati ballisztikus rakétából kifejlesztett hordozóeszköz, sikeresen pályára juttatta az első észak-koreai felderítő műholdat.
  • Mitsubishi – H-3 (Japán): a rakéta első fokozata és segédrakétái rendeltetésszerűen működtek, azonban a második fokozat hajtóműve nem indult be, így megszakították a missziót. A három tonnás ALOS-3 földmegfigyelő műhold odaveszett.
  • IRGC – Qaem-100 (Irán): az Iszlám Forradalmi Gárda által működtett hordozórakéta célja a Nahid-1 alacsony pályás távközlési kisműhold felbocsátása volt, azonban ez nem sikerült. Mindhárom fokozat szilárd hajtóanyagú, a rakéta nagyjából 80 kilogrammot tud alacsony pályára állítani.
Balról jobbra: Chollima-1, H-3 és a Qaem-100.
  • ABL Space Systems – RS-1 (USA): a próbarepülés során T+11 mp időpillanatban leálltak a rakéta motorjai, így az visszazuhant az alaszkai startállásra komoly károkat okozva. A két VariSat-1 típusú mikroműhold odaveszett a balesetben.
  • Relativity Space – Terran-1 (USA): az első többnyire 3D nyomtatással készült hordozórakéta. Első indítása során a rakéta túlélte a max Q (legnagyobb aerodinamikai nyomás) pontot is, és a két fokozat is szétvált. A második fokozat hajtóműve azonban nem indult be, így idő előtt befejeződött a küldetés. A Terran-1 többet nem fog indulni, ugyanis a cég az újrahasznosítható Terran-R járműre szeretne koncentrálni.
  • Space Pioneer – Tienlung-2 (Kína): a 2 tonna kapacitású rakéta első repülésén pályára állította az Ai Tajkong CubeSat-ot.
Balról jobbra: RS-1, Terran-1 és Tianglong-2.

Két új űrteleszkóp az égen

Az Európai Űrügynökség Euclid űrtávcsöve is sikeresen kijutott a világűrbe. A misszió során az űreszköz műszerei távoli galaxisokat fognak vizsgálni, annak érdekében hogy jobban megértsük a sötét anyag és sötét energia jelenségeit. A misszió az ókori görög matematikusról, Euklidészról kapta a nevét, és egy Falcon-9 rakétával vette kezdetét.

A másik jelentős misszió az XRISM, vagyis az X-Ray Imaging and Spectroscopy Mission volt. A Japán Űrügynökség (JAXA) legújabb szondája az eddigi legmodernebb röntgenteleszkóp, és képességeit a Webbéhez lehetne hasonlítani (természetesen a röntgent tartományban). A felbocsátást egy H-2 rakétával oldották meg, egyszerre SLIM holdraszálló egységgel, ami még most is úton van égi kísérőnk felé.

Az Euclid felbocsátása. Kép forrása: ESA/SpaceX

Ezzel véget is érne az idei összefoglalónk, de még nincs mindennek vége! Hamarosan érkezik a részletesebb statisztikai áttekintő cikkünk, ahol a számok kapják majd a főszerepet, és alaposan kielemezzük, ki mit mikor mennyiért és miért küldött az űrbe.

Addig az egész csapatunk meg szeretné minden kedves olvasónknak és nézőnknek köszönni, hogy itt voltatok velünk 2023-ban. Boldog Új Évet mindenkinek, és készüljetek még egy ennél is izgalmasabb 2024-re!

A spacejunkie csapat

Per Aspera, Ad Astra

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye