1998. november 20-án indult útjára a Nemzetközi Űrállomás első modulját, a Zarját szállító Proton-K rakéta Bajkonurból. A modul az egykori TKSZ szovjet teherszállító űrhajók legyártott, de fel nem használt elemeiből került megépítésre 1994 decembere és 1998 februárja között, a költségeit az Amerikai Egyesült Államok finanszírozta. Feladata az űrállomás kezdeti időszakában az energiaellátás, a manőverezés és a tárolás volt. Az energiaellátásról 2 db, összesen 24 m fesztávolságú napelem és 6 db akkumulátor gondoskodott. A manőverezést 4 db nagyobb és 12 db kisebb fúvóka segítette, pályáját 2 db hajtóműve segítségével tudták megemelni. Kezdetben ugyanis egy 185 x 354 km-es pályára állt, melyet később, a modul 2 hétig tartó tesztelése után 390 km magasra emeltek. A Zarja 12,99 m hosszú, 4,1 m széles, nyomás alatt lévő térfogata 71,5 m3.
A Zarja modult szállító Proton-K rakéta indulása. Forrás: Roszkoszmosz
A Zarja modul az Endeavour űrsiklóról fényképezve. Forrás: NASA
Az ISS létrehozásáról szóló megállapodás ugyanúgy mint az első modul indítása, csaknem 24 éves. 1998. január 29-én Washingtonban, Oroszország, az USA, Kanada, Japán és további 10 ország képviselői aláírták a Nemzetközi Űrállomás létrehozásáról szóló megállapodást. A dokumentum az űrosztályok csaknem hat éves munkájának eredménye.
A következő mérföldkő után, a Zarjához december 4-én csatlakozott az első amerikai modul, a Unity, melyet az Endeavour űrrepülőgép szállított. Két évvel később az állomás új szervizmodulja, a Zvezda érkezett. 2000. november 2-án érkezett meg az űrállomásra az első legénység, William Shepherd (USA), Jurij Gidzenko és Szergej Krikaljov (Oroszország) személyében. Azóta töretlen és folyamatos az emberi jelenlét az űrállomáson.
Az Endeavour űrrepülőgép épp „befogja” a Zarja modult, hogy dokkolni tudjon az amerikai Unity modullal.
Az összedokkolt Zarja és Unity. A képet az Endeavour űrrepülőgép fedélzetéről készítették, mielőtt az visszatért volna a Földre.
A Nemzetközi Űrállomás 24 éve a legambiciózusabb ember alkotta objektum a Föld körüli pályán. A napelemeket figyelembe véve a mérete 109×73 m. A Nauka és Pricsal modulok dokkolása után a tömege meghaladta a 400 tonnát.
Maga az ISS a nemzetközi együttműködés, a támogatás és a kölcsönös segítségnyújtás, valamint az egész emberiség jövője szempontjából kiemelkedő jelentőségű, nagy mérnöki szerkezet felépítésének és pályára állításának egyedülálló tapasztalata.
Amennyiben szívesen olvasnál többet a Nemzetközi Űrállomás építéséről, akkor itt megtalálod a témában írt cikksorozatunkat.
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) informatikája
A Nemzetközi Űrállomás építése – 1. rész
A Nemzetközi Űrállomás építése – 2. rész
A Nemzetközi Űrállomás építése – 3. rész
A Nemzetközi Űrállomás építése – 4. rész