Maga az ISS a nemzetközi együttműködés, a támogatás és a kölcsönös segítségnyújtás szimbóluma, immáron 25 éve.
1998. november 20-án indították útjára a Nemzetközi Űrállomás első modulját, a Zarját szállító Proton-K rakétát Bajkonurból. A modul az egykori TKSZ szovjet teherszállító űrhajók legyártott, de fel nem használt elemeiből került megépítésre 1994 decembere és 1998 februárja között, a költségeit az Amerikai Egyesült Államok finanszírozta. Feladata az űrállomás kezdeti időszakában az energiaellátás, a manőverezés és a tárolás volt. Az energiaellátásról 2 db, összesen 24 m fesztávolságú napelem és 6 db akkumulátor gondoskodott. A manőverezést 4 db nagyobb és 12 db kisebb fúvóka segítette, pályáját 2 db hajtóműve segítségével tudták megemelni. Kezdetben ugyanis egy 185 x 354 km-es pályára állt, melyet később, a modul 2 hétig tartó tesztelése után 390 km magasra emeltek. A Zarja 12,99 m hosszú, 4,1 m széles, nyomás alatt lévő térfogata 71,5 m3.
Az ISS létrehozásáról szóló megállapodás ugyanúgy mint az első modul indítása, csaknem 25 éves. 1998. január 29-én Washingtonban, Oroszország, az USA, Kanada, Japán és további 10 ország képviselői aláírták a Nemzetközi Űrállomás létrehozásáról szóló megállapodást. A dokumentum az űrosztályok csaknem hat éves munkájának eredménye.
A következő mérföldkő után, a Zarjához december 4-én csatlakozott az első amerikai modul, a Unity, melyet az Endeavour űrsikló szállított. Két évvel később az állomás új szervizmodulja, a Zvezda is megérkezett. 2000. november 2-án érkezett meg az űrállomásra az első személyzet, William Shepherd (USA), Jurij Gidzenko és Szergej Krikaljov (Oroszország) személyében. Azóta töretlen és folyamatos az emberi jelenlét az űrállomáson.
A Nemzetközi Űrállomás 25 éve a legambiciózusabb ember alkotta objektum a Föld körüli pályán. A napelemeket figyelembe véve a mérete 109×73 m. A Nauka és Pricsal modulok dokkolása után a tömege meghaladta a 400 tonnát. Maga az ISS a nemzetközi együttműködés, a támogatás és a kölcsönös segítségnyújtás, valamint az egész emberiség jövője szempontjából kiemelkedő jelentőségű, nagy mérnöki szerkezet felépítésének és pályára állításának egyedülálló tapasztalata.
2000 óta a hosszútávú expedíciók személyzetei folyamatosan dolgoznak az állomáson. Jelenleg Oleg Kononyenko, Nyikolaj Csub, Konsztantyin Boriszov orosz űrhajósok, valamint Jasmin Moghbeli, Loral O’Hara, Andreas Mogensen és Furukava Szatosi űrhajósok végeznek tudományos kutatásokat és kísérleteket az állomáson.
Rövid statisztika:
- Az ISS építése és üzemeltetése során 275 indítást hajtottak végre;
- 21 országból 273-an jártak az állomáson;
- A leghosszabb repülés az állomáson 370 nap 21 óra 22 perc 16 másodpercig tartott;
- Az ISS lakói 269 űrsétát hajtottak végre;
- 154-en vettek részt az űrsétákban;
- 337 űrhajó és modul dokkolása és újradokkolása valósult meg;
- 349 pályakorrekciót hajtottak végre.
Az ISS fedélzetén zajló változásokról és űrsétákról, vagy arról, hogy a jövőben kik indulnak az állomásra, összesen három adatbázisban is olvashattok:
Űrállomások adatbázis
A Nemzetközi Űrállomáson végrehajtott űrséták adatbázisa
Jövőbeli emberes űrutazások listája
Amennyiben szívesen olvasnál többet a Nemzetközi Űrállomás építéséről, akkor itt megtalálod a témában írt cikksorozatunkat:
A Nemzetközi Űrállomás (ISS) informatikája
A Nemzetközi Űrállomás építése – 1. rész
A Nemzetközi Űrállomás építése – 2. rész
A Nemzetközi Űrállomás építése – 3. rész
A Nemzetközi Űrállomás építése – 4. rész