Ez volt az első alkalom, hogy egy jármű is a küldetés részét képezte.
Július 4-e nem csak a Függetlenség napja miatt fontos az Egyesült Államok, illetve a NASA számára: 26 éve ezen a napon szállt le a Mars Pathfinder űrszonda 7 hónapnyi utazás után a Vörös Bolygó felszínére. Bár nem ez volt az amerikai űrhivatal első Mars-missziója, ami felszíni landolást is megkísérelt, de ez volt az első olyan alkalom, hogy egy mozgó űreszköz kezdhette meg tevékenységét a Marson (1976 szeptemberében már leszállt a Viking-1 és 2 űrszonda, de azok egy helyben maradva hajtották végre küldetésüket).
A Pathfinder küldetés egyik célkitűzése volt bebizonyítani, hogy lehetséges jóval összetettebb tudományos missziót is gyorsabban, olcsóbban és jobban a Marsra küldeni és biztonságosan leszállítani, mint a fent említett ikerszondák esetében, ugyanis a program teljes költsége mindössze az 1/15-e volt a Viking-küldetésnek a leszállóegység 150 millió, illetve a rover 25 millió dolláros árával.
Tudományos szempontból a Mars légkörének, időjárásának tanulmányozása volt, de ezt kiegészítette a kis Sojourner marsjáró is. A mindössze 10,6 kg-os, egy mikrohullámú sütő méretének megfelelő, kerekekkel ellátott jármű főleg kőzettani és geológiai vizsgálatokat folytatott, sztereoszkopikus kamerájával képes volt feltérképezni az elé táruló felszínt, hogy biztonságos területre tudják navigálni.
A küldetés időtartamát eredetileg egy hét és egy hónap közé becsülték, de a Sojourner majdnem három hónapig működőképes maradt, és csak október 7-én szakadt meg vele végleg a kapcsolat. A Pathfinder utoljára szeptember 27-én küldött adatokat, és bár a NASA több hónapon keresztül igyekezett visszaszerezni a kommunikációt az űreszközzel, végül 1998. március 10-én hivatalosan is befejezettnek nyilvánították a küldetést.