37 éve következett be a Challenger űrsikló katasztrófája

Kapcsolódó

A Tienkung Űrállomás védelmében hajtottak végre űrsétát

Rekordhosszú, 8 és fél órás űrsétát hajtott végre a...

Elhagyta a Nemzetközi Űrállomást a Progressz MSz-25

A teherűrhajó december óta tartózkodott az Nemzetközi Űrállomáson. Csaknem fél...

A nap képe #1482 – A Hold és a Canadarm2

A Hold társaságában láthatjuk a Nemzetközi Űrállomás Canadarm2 robotkarját,...

Kiválasztották az európai Vigil űrszonda építőjét

Az Európai Űrügynökség május 22-én tartotta Brüsszelben azt az...

A mai napon az amerikai űrtörténelem második tragikus eseményére emlékezünk: 1986. január 28-án az STS-51-L jelű küldetés indításának 73. másodpercében felrobbant és megsemmisült a Challenger űrsikló. A héttagú személyzetnek esélye sem volt a túlélésre.

A 6 naposra tervezett misszió feladata két műhold pályára állítása, illetve tudományos kísérletek végrehajtása lett volna. A katasztrófa oka az egyik szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéta (SRB) tömítőgyűrűjének átégése volt, ami miatt a külső üzemanyagtartály lángra kapott, majd felrobbant, darabokra szaggatva az egész űrsiklót. Pár technikus a start előtt felhívta a küldetés vezetőinek a figyelmét a tömítőgyűrű hibájára (miszerint 12°C alatt túlzottan rideggé válhat és ezért nem szigetel rendesen), azonban a figyelmeztetést nem vették komolyan. Ronald Reagan amerikai elnök független vizsgálatot rendelt el a baleset körülményeinek kivizsgálására. A testület 4 hónapos munka után megállapította, hogy az összetört űrhajóról szinte egy darabban leváló személyzeti kabinban helyet foglaló űrhajósok nem a robbanáskor haltak meg, hanem a kabin Atlanti-óceánba való 330 km/órás becsapódásakor. Emellett számos egyéb okot is megneveztek, melyek a balesethez hozzájárultak és amelyek a NASA szervezeti kultúrájában, döntéshozatali mechanizmusában és kommunikációs folyamatában gyökereztek. Az űrsikló-program indításai 2,5 évre leálltak, ez idő alatt számos hibás részegységet újra terveztek, és az űrhivatal működésében is változtatásokat eszközöltek.

Az STS-51-L jelű küldetés több szempontból is érdekes volt: első alkalommal indult az űrbe civilként Christa McAuliffe, aki a „Tanár az űrben” pályázat győzteseként kapott helyet az űrsiklón, és talán épp miatta is több millióan követték figyelemmel TV-n keresztül élő közvetítésben a drámai eseményt, de a Kennedy Űrközpontba ellátogató diákcsoport (akiket McAuliffe tanított) is szemtanúja volt a katasztrófának.

A tragédiában elvesztett személyzet tagjai: F. Richard Scobee parancsnok, Michael J. Smith pilóta,  Ronald McNair, Ellison Onizuka, Christa McAuliffe Gregory Jarvis, Judith Resnik küldetés-specialisták.

A héttagú személyzet. Forrás: NASA

Christa McAuliffe súlytalansági gyakorlat közben

A Challenger egy kiállított darabja a Kennedy Űrközpont Látogatóközpontjában. Fotó: Tamási Dávid

„A jövő nem a gyenge szívűeké, hanem a bátraké.” – Ronald Reagan

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye