Frissítés: Tegnap késő éjjel érkezett a hivatalos megerősítés az Űrhaderőtől, hogy teljes sikerrel zárult a küldetés, és a műhold a megfelelő pályára állt.
Eredeti cikk
Végre ismét a magasba emelkedett a SpaceX és a világ jelenleg legerősebb üzemelő rakétája, a Falcon Heavy! A legutóbbi STP-2 küldetés óta eltelt 3 év 4 hónapos szünetben több tényező is szerepet játszott, de leginkább az Amerikai Űrhaderő titkosított műholdjának gyártása késleltette a missziót. Végül pár hónapja már felcsillant a remény, hogy még idén sor kerülhet az Űrhaderő első éles, USSF-44 jelű küldetésének lebonyolítására, amely épp az előbb említett STP-2 indítás sikerének köszönhetően bízta meg a SpaceX-et három műhold felbocsátásával. Több mint kétéves csúszás után végül ma délután útnak indulhatott a negyedik Falcon Heavy.
Az indítást megelőző 1-2 hétben különböző átalakítási munkákra volt szükség az LC-39A indítóálláson, hogy az egyébként Falcon-9-hez kialakított tartószerkezet kompatibilis legyen az óriási rakétával is, majd végül október 28-án először gördült ki a Falcon Heavy, hogy végrehajtsák rajta a statikus hajtóműtesztet. Ekkor még a hasznos teher nem volt felszerelve a rakétára, hanem csak egy ideiglenes fedél a második fokozat tetején, ugyanis az Űrhaderő kérésére ezt csak az ellenőrző teszt után végezhette el a SpaceX. A hétvégét megint az összeszerelő hangárban töltötte a hordozó, ekkor kapta meg a rakományát is, ami egy titkosított műholdból és a TETRA-1 kisméretű demonstrációs űreszközből állt. Tegnap gördült ki másodjára az indítóállásra a jármű, ekkor már a megszokott orrkúppal, alatta a műholdakkal.
A Falcon Heavy tankolása a Falcon-9-hez képest valamivel előbb kezdődött érthető módon, hiszen ezúttal három első és egy második fokozatot kellett feltankolni. A teljes felkészítési művelet rendben zajlott, és a tervezett időben, 14:41-kor elemelkedett az óriásrakéta a történelmi indítóállásról. Sajnos a sűrű köd kissé belerondított a látványba, de a földi és a fedélzeti kameráknak köszönhetően nem maradtunk le a látványos emelkedésről.
Forrás: SpaceX
A Falcon Heavy három vadonatúj első fokozata hamar átszelte a légkör sűrűbb rétegeit, a 27 darab Merlin-1D hajtómű közel 22819 kN tolóerejével gyorsította és juttatta egyre magasabbra a több mint 1400 tonnás monstrumot. Az emelkedés ezen szakaszában a középső első fokozat tolóerejét valemelyst visszavették, a két oldalfokozatra hárult nagyobb szerep, hogy előbbinek több üzemanyaga maradjon az emelkedés későbbi szakaszára.
Jól látható a középső és a két szélső első fokozat tolóereje közti különbség a gázcsóvák hosszúságának köszönhetően. Fotó: John Winkopp
A két oldalfokozat T+2:31-kor vált le a középső egységről, és kezdte meg azonnal a visszatérő manőverhez a 180°-os fordulómanővert. Az egyedül maradt középső fokozat pedig majdnem 4 percen keresztül gyorsította a második fokozatot, egészen 14270 km/órás sebességre és 113 km-es magasságra (összehasonlításképpen egy Falcon-9 első fokozat általában 7500-8000 km/órára gyorsul a leválásig). Erre a sebességre a nagy energiaigényű pálya miatt volt szükség, ugyanis először a SpaceX történetében közvetlenül 36000 km-es geoszinkron pályára kell állítani a hasznos terhet, ez viszont a középső első fokozat „feláldozását” jelenti, mely nem is kísérelt meg irányított visszatérést még drónhajóra sem, egyszerűen nem maradt volna elég üzemanyaga ehhez.
Az oldalfokozatok a kijelölt visszatérési pályán haladtak a Kennedy Űrközpont felé, és T+6:52 illetve 6:59-kor mindkét egység megkezdte a hajtóműves lassítómanővert, miközben 37 km-es magasságban zuhantak a légkör felsőbb rétegein keresztül. Szerencsére a két szárazföldi leszállási zónánál ekkor már tiszta látási viszonyok voltak, így a majdnem szimultán leszállást végrehajtó fokozatok megint elképesztő látványt nyújtottak! Ezzel a SpaceX a 150. és a 151. sikeres első fokozati visszatérést abszolválta. A második fokozat működéséről a küldetés titkos jellege miatt szinte semmit nem tudhatunk, mindössze annyi információ nyilvános, hogy közel hat órás művelet és több hajtóműves pályaemelés során fognak eljutni a hasznos terhek a kijelölt keringési pályára. Természetesen, ha megérkezik a hivatalos megerősítés a leválásról, frissítjük cikkünket!
A két oldalsó első fokozat leszállásának pillanatai. Forrás: SpaceX
Ami tehát az első fokozatokat illeti, a SpaceX ismét tökéletes munkát végzett, és a két oldalsó egység egy újabb Űrhaderő-megbízás, a USSF-52 küldetés keretében hajthat véget küldetést legkorábban 2023 áprilisában. A kicsit közelebbi jövőt tekintve pedig csütörtökön hajnalban máris egy újabb Falcon-9 teljesíthet szolgálatot, ami a Hotbird-13G műholdat állítja majd geostacionárius átviteli pályára.
A mai indítást mi is élőben közvetítettük Youtube-csatornánkon: