1979. december 24. egy különösen fontos dátum az európai űrtörténelemben: karácsony napján indult el az első Ariane-típusú űrrakéta, az Ariane-1. A 43 évvel ezelőtti esemény kimondottan fontos mozzanata volt az önálló európai űr-infrastruktúra kiépítésének, hiszen még egészen a mai napig az Ariane-rakéták nyújták az Európai Únió és az Európai Űrügynökség (ESA) számára a nehéz terhek űrbe juttatását.
Történelmi szempontból is egyedülállónak számított az Ariane-1 fejlesztése és repülése, hiszen ennyi különböző ország részvételével még nem hajtottak végre egy eféle rakétafejlesztési programot. Az új hordozó sikeres bemutatkozásával egyidejűleg az amerikai űrrakéták monopóliumának is véget vetettek, és az öreg kontinens is beszállt az műholdak szállítmányozási versenyébe, ami jó pénzekkel kecsegtetett az akkor megalapított Arianespace vállalatnak.
Az első Ariane-1 start Kourou-ból, a Guyana Űrközpont startközpontból. Kép forrása: ESA
Meglehetősen nagy nyomás nehezedett az európai szakemberekre az első missziót illetően, ugyanis még 1979-ben le szerették volna tudni a bemutatkozó repülést. Először december 15. volt megjelölve startdátumnak, azonban egy órával a T-0 pont előtt egy technikai hiba miatt le kellett állítani a visszaszámlálást. Nem sokkal később a hiba ellenére mégis folytatták a felkészülést, ugyanis attól tartottak a mérnökök, hogy januárra csúszhat a repülés legkorábbi időpontja a halasztással.
A visszaszámlálás egészen a hajtóművek beindításáig tartott, de ennél a pontnál egy téves szenzorérték miatt a fedélzeti számítógép automatikusan beszüntette az indítás folyamatát. Miután a szakemberek megértették a téves adatok okát, egy új startidőpontot tűztek ki, pont szenteste napjára, december 24.-re. A felkészülés ezúttal már gond nélkül zajlott, és az első európai összefogásban megépített rakéta felszállt az esőerdő mélyén elhelyezett indítórámpáról. A start pillanatában hatalmas öröm tört ki küldetésiránytó központban, az Ariane-1 indítását pedig személyesen Valéry Giscard d’Estaing akkori francia elnök felügyelte, valamint ő nyomta meg azt a gombot, amivel beindították a rakéta motorjait.
Az irányítóközpont az indítás pillanataiban. Kép forrása: ESA
A történelmi misszió teljes sikerrel zárult a CAT (Capsule Ariane Technique) tesztműhold pályára állításával. Az 1602 kg tömegű szerkezet az összes repülési paramétert összegyűjtötte, és lesugározta az európai földi állomásokra. Az Ariane utolsó fokozata egy elnyújtott ellipszis pályára helyezte a műholdat, melynek legtávolabbi pontja 35 ezer kilométeres magasságig húzódott – ez nem véletlen, hiszen az Ariane rakétákat a kezdetektől fogva geoszinkron szatellitek felbocsátására használták.
1980-ban, szinte közvetlenül a sikeres repülés után az ESA és a CNES (Francia Nemzeti Űrhivatal) közösen létrehozták az Arianespace vállalatot. Ez volt egyben a világ első kereskedelmi űripari vállalata is, ami műholdak pályára állítását nyújtotta szolgáltatásként.