48 évvel ezelőtt, 1973. május 14-én indult útjára a floridai 39A indítóállásról az USA első űrállomása, a Skylab. Az űrállomás egy Saturn-V rakéta harmadik fokozatából (S-IVB) került kialakításra, és az addig legnagyobb felbocsátott űreszköz volt. Az űrállomás tömege 90 tonna, hossza 36 méter, szélessége a napelemek nélkül 6 méter volt. A Skylab startja volt egyben az utolsó Saturn-V rakétaindítás.
1973 májusa és 1974 februárja között 24 hétig volt lakott, 3 háromfős személyzet által: Skylab-2 (28 napos küldetés), Skylab-3 (56 napos küldetés), Skylab-4 (84 napos küldetés). Az űrállomás fedélzeten több száz tudományos kísérletet hajtottak végre, és 10 űrsétára is sor került.
Bár tervezték az űrállomás további használatát, az űrrepülőgépek megépítésének elhúzódása miatt a NASA 1978-ban feladta az ezirányú terveit. Mivel pályaemelésre már nem volt lehetőség, az űrállomás végül 1979. július 11-én tért vissza a légkörbe kontrollálatlanul, és egyes darabjai Nyugat-Ausztráliára és az Indiai-óceánba estek.
Az űrállomás tágas belseje
A Skylab Föld körüli pályán – felbocsátás után az egyik napelemtábla leszakadt, illetve jól látható a megsérült hővédő burkolatot helyettesítő fólia, amit a Skylab-2 személyzete helyezett fel egy űrséta alkalmával.
A Skylab fedélzetén volt egy zuhanyzó is, azonban az űrhajósok nem szerették, mert összeszerelése és használata rendkívül időigényes és körülményes volt.