50 éve indult a majdnem katasztrófába torkollott Apollo-12 misszió

Kapcsolódó

Egyiptom is elkötelezte magát az kínai-orosz ILRS-projekt mellett

Az afrikai állam nyolcadikként írta alá az együttműködési megállapodást. Tegnap,...

Két Starlink-indítás szerepel a SpaceX heti menüjében

Ismét egy floridai és egy kaliforniai felbocsátást hajt végre...

A nap képe #1309 – KSC ünnepi hangulatban

A Kennedy Űrközpont idei ünnepi dekorációja.

Megérkeztek a Psyche első felvételei, valamint tudományos adatokat is küldött az űrszonda

A bolygónkat október 13-án elhagyó Psyche űrszonda több sikeres...

Tegnap este a hét harmadik kínai küldetésén a harmadik különböző rakéta indult

A Csielung-3 hordozórakéta második útját teljesítette, majdnem egy évvel...

1969. november 14-én indult el az Apollo-program hatodik küldetése, mely a második Holdraszállási misszió volt egyben. Pete Conrad parancsnok, Al Bean holdkomp pilóta és Dick Gordon parancsnoki modul pilóta csak kevéssel maradt le arról, hogy ők legyenek az Apollo-11 első Holdraszálló legénysége. Végül az ő küldetésük sem volt izgalomtól mentes…

A felszállás napján egy front haladt át Cape Canaveral felett, akkoriban azonban még nem tulajdonítottak nagy jelentőséget a vastag felhőzetnek és a viharoknak. A rakéta gond nélkül elhagyta a kilövőoállást, azonban a 36. másodpercben villámcsapás érte az űrhajót. A legénységnek az ún. “Faraday kalitkának” (külső elektromágneses hatásokat kiküszöbölő, leárnyékolt tér) köszönhetően nem esett baja, ám az Apollo-12 műszereit teljesen megbolondította az esemény, gyakorlatilag megszűnt az áramellátás. 16 másodperccel később ráadásul egy újabb villám is a rakétatestbe csapott, mely a navigációs rendszerben és a parancsnoki modul további műszereiben okozott zavart. Szerencsére a Saturn-V hordozórakétának saját navigációs rendszere volt, mely az űrhajó többi egységétől függetlenül működött, így a rakéta változatlanul haladt a kijelölt emelkedési pályán. Azonban mind a legénység, mind a houstoni irányítás tanácstalanul állt a helyzet előtt, és Gerry Griffin repülésigazgatónak másodperceken belül komoly döntést kellett meghoznia: parancsot ad a küldetés azonnali megszakítására, amivel a 3 űrhajóst megmentik, a rakétatest azonban vélhetően teljesen megsemmisül, ami az egész Apollo-program jövőjét befolyásolta volna.
John Aaron mérnöknek azonban ebben a feszült helyzetben egyedüliként eszébe jutott a megoldás, és az azóta elhíresült javaslatot továbbította a legénységnek: “próbáljátok az SCE-t AUX-ra állítani”. Az SCE a Saturn V rakéták kommunikációjáért, a jelátalakításért és adattovábbításért felelős elektronikus alrendszerek egyike volt, ezt kellett normál helyzetből tartalék üzemmódba (AUX) kapcsolni. Ennek hatására helyreálltak az űrhajó műszerei; a küldetést gyakorlatilag egy ember és egy kapcsoló mentette meg a kudarctól. A kifejezés pedig azóta szállóigévé, illetve a találékonyság, ötletesség metaforájává vált mérnöki körökben.
Az Apollo-12 végül minden további gond nélkül elérte a Holdat, és a sikeres leszállás után két Holdsétát tettek az űrhajósok. 10 nappal később, november 24-én sikeres Földet éréssel zárult le a misszió, a legénység 34 kilogrammnyi kőzetmintával tért haza.

Nagy méretű kép
Pete Conrad, Dick Gordon és Al Bean
Forrás: NASA
Nagy méretű kép
Az Apollo-12 startja
Forrás: NASA
Dark mode powered by Night Eye