52 éve állt Mars körüli pályára a Mariner-9 űrszonda

Kapcsolódó

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

A nap képe #1473 – PREFIRE misszió

A PREFIRE misszió orrkúpjai, melyek a NASA sarkvidék kutató...

Ez volt az első olyan ember alkotta űreszköz, ami egy másik bolygó keringési pályáját elérve végzett kutatómunkát.

1971. november 14-e fontos mérföldkő volt nem csak az Egyesült Államok, de az egész világ űrkutatásában: a Mariner-9 űrszonda sikeresen Mars körüli pályára állt, ami egy másik bolygó körüli első keringések megtételét jelentette.

Bár a Vörös bolygó mellett már több űrszonda is elhaladt a Mariner-9 előtt, de azok csak néhány felvételt küldtek vissza a Földre a felszínen található kráterekről, így a tudósok sokáig azt hitték, hogy a Mars úgy nézhet ki, mint a Hold. A Mariner-9 későbbi fotói azonban minden képzeletet felülmúltak.
Az űrszondát 1971. május 30-án indították Cape Canaveral-ből, és 5,5 hónap alatt el is ért a Marshoz. Az USA és a Szovjetunió között természetesen itt is verseny zajlott, hogy melyikük lesz képes először arra a bravúrra, hogy egy másik bolygó körüli pályára állít egy szondát. Ez végül az amerikaiaknak sikerült, mivel a szovjet Marsz-2 és Marsz-3 (melyeket 1971. május 19-én és 28-án indítottak) csak hetekkel a Mariner-9 után álltak pályára.

A sikeres művelet után nem igazán volt szerencséje a tudósoknak, ugyanis több hónapon keresztül heves és összetett porviharok gátolták az űrszondát a felszínről való felvételek készítésében. Végül az 1972. október 27-ig, tehát közel egy évig tartó keringés során összesen 7329 fotót továbbított a Mariner-9, melyek felbecsülhetetlen értékkel bírtak a kutatók számára.

Forrás: NASA

Működése során a szonda a Mars felszínének 85%-át volt képes feltérképezni, alig 1500 km-es magasságból. Ehhez hat fő műszert használt:

  • Ultraibolya spektrométer (UVS)
  • Infravörös interferométer és spektrométer (IRIS)
  • Doppler-jelenség alapján működő mérőműszer
  • S-sávban működő rádióhullám-továbbító, mely akár a Mars takarásában is képes volt kommunikációra
  • Infravörös radiométer (IRR)
  • Továbbfejlesztett képalkotó berendezés, mely a Mariner-6 és 7 elhaladásához képest fele akkora magasságból készített felvételeket, 98 méter/pixeles felbontásban

A Mariner-9-nek köszönhetően a kutatók pontosabb képet kaphattak a Mars atmoszférájáról és felszíni sokszínűségéről is. Az űrszonda fotózta le elsőként a Naprendszer legmagasabb vulkánját, az Olympus Mons-t, ősi folyómedreket, kanyonokat, bizonyítékot talált a marsi szelek felszíni eróziós tevékenységére. Eredményei nagyban hozzájárultak a későbbi Viking-program tervezéséhez és megalkotásához.

Az Olympus Mons-ról készült első felvétel. Forrás: NASA

 

Egy több tíz km széles kanyon szabdalja a Mars felszínét. Forrás: NASA

 

Forrás: NASA
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye