„Houston, itt a Nyugalom bázis. A Sas leszállt.” – Ezek voltak Neil Armstrong, és az egész emberiség első szavai egy másik égitest felszínén, miután 53 évvel ezelőtt, 1969. július 20-án az Apollo-11 holdkompja, a Sas (Eagle) talajt ért a Holdon, 13 perc ereszkedési fázist követően. 13 perc, amit a NASA akkori alkalmazottai valószínűleg sosem felejtettek el…
Armstrong mellett Buzz Aldrin holdkomp pilóta irányította a speciális leszálló egységet és látta el folyamatosan adatokkal a parancsnokot, eközben Michael Collins, parancsnoki modul pilóta a Hold körül keringve is feszült figyelemmel várta a Sas bejelentkezését a remélhetőleg sikeres landolást követően. A rendkívül bonyolult műveletet számos hibajelzés felvillanása és hangjelzése tette még nehezebbé, ráadásul az ereszkedés során a fedélzeti számítógép olyan hibát is jelzett, amit korábban sosem tapasztalt sem a személyzet, sem a földi irányítás. De bízva abban, hogy nem történik katasztrófa, minden alkalommal a leszállási folyamat folytatása mellett döntöttek. A felszíntől mindössze 33 méteres magasságban Armstrongnak át kellett váltani kézi vezérlésre, mert a korábban kijelölt landolási hely túl veszélyes volt a holdkomp leszállásához a rengeteg kisebb-nagyobb kráter és szikla miatt. De a két asztronauta remek helytállásának és döntéseinek köszönhetően 22:17-kor a Sas négy leszállólába először érintette meg a Hold talaját, majd süllyedt a finom regolitba. Ekkor már csak alig 25 másodpercre elég üzemanyag maradt a holdkompban, mielőtt meg kellett volna szakítani a leszállást…
Az ember tehát első alkalommal jutott el a Holdra, és az Egyesült Államok teljesítette John. F. Kennedy elnök ambiciózus tervét, miszerint még a ’60-as évek végéig végrehajtják a Holdraszállást. Ezzel a Szovjetunióval folytatott verseny az elsőségekért az USA-t helyezte nyerő pozícióba, és végül a szovjetek nem is hajtottak végre emberes küldetést égi kísérőnkre. Ami azonban sokkal fontosabb, hogy az emberiség egyik legnagyobb eredményét érte el, és az akkori feszült nemzetközi helyzet közepette mindenki büszke lehetett erre az óriási tettre és kis ideig talán minden rossz gondolatot háttérbe helyeztek. Az Apollo-11 sikerét még öt másik Holdraszállás követte, amit 1972 után máig nem sikerült megismételni. Reméljük, a NASA és a SpaceX együttműködésében néhány év múlva végre mi is részesei lehetünk annak az élménynek, amit az Artemis-III küldetés indulása és a következő Holdraszállás képei nyújthatnak, és szintén reméljük, hogy az Apollo-11 háromtagú személyzetének utolsó élő tagja, Buzz Aldrin is szemtanúja lehet a nagy eseménynek!
Neil Armstrong, Michael Collins és Edwin „Buzz” Aldrin. Forrás: NASA
A küldetés jelvénye. Forrás: NASA