1961. május 5-én indult útnak az első amerikai űrhajós, Alan Shepard. Az évforduló alkalmából újból a korabeli magyar sajtóból szemlézünk.
A Mercury–Redstone–3 misszió, a NASA Mercury-programjának első olyan küldetése volt, amely során embert küldtek a világűrbe. A dátumból látható, hogy alig néhány héttel történt mindez Jurij Gagarin 1961. április 12-ei űrrepülése után, azonban ez az úgynevezett űrugrás nem volt teljesen egyenértékű Gagarin űrrepülésével.
Az 1830 kg-os Mercury űrhajó (Mercury No.7) Redstone rakétával indult útjára a floridai űrközpontból 1 fős személyzetével, a Freedom 7 pedig a hívójele volt. Alan Bartlett Shepard Jr. (1923–1998) 187 km magasra ment fel a Freedom 7-el, ami lényegében egy szuborbitális, ballisztikus repülés volt, amely során elérte az alacsonyabb műholdpályák magasságát. Ezt az úgynevezett űrugrást az különbözteti meg az űrrepüléstől, hogy az ezt végző objektum ballisztikus pályán eléri a világűrt, de nem áll Föld körüli pályára, mert a sebessége nem éri el az első kozmikus sebességet.
15 perc 28 másodpercnyi repülést követően az űrhajó a Bahama-szigetek mellett szállt le az Atlanti-óceánra. Összehasonlításképp: Jurij Gagarin űrrepülése a Vosztok–1-el 108 percig tartott, s ez idő alatt egyszer megkerülte a Földet. Ezért is van az, hogy sokan nem ezt tekintik az amerikaiak első igazi űrrepülésének, hanem John Glennét, aki 1962. február 20-án a harmadik amerikai volt, aki az űrben járt, de az első, aki meg is kerülte a Földet.
Alan Shepard neve egyébként később is előkerül még az űrutazás történetében, ugyanis az Apollo–14 küldetésben eljutott a Holdra is, és 33 órát töltött égi kísérőnk felszínén. Ő volt az Apollo-program legidősebb űrhajósa, az ötödik ember a Holdon, valamint az első ember, aki golfozott a Holdon.
Források
Népszabadság XIX. évfolyam, 107. szám
Űrhajózási lexikon (Szerk.: Almár Iván). Budapest, Akadémiai Kiadó, 1984
Wikipedia