60 éve járt az első macska az űrben

Kapcsolódó

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

Félicette rövid űrutazása nagy lendületet adott a francia kutatóknak, azonban a nagy siker után szomorú sors várt az űrutazó macskára.

Félicette egy kóbor párizsi macska volt, de az egyetlen macska lett, aki az űrben járt. 1963. október 18-án bocsátották fel a francia űrprogram részeként, Félicette egyike volt annak a 14 nőstény macskának, amelyet űrrepülésre képeztek ki. Mindegyikük koponyájába elektródákat ültettek be, így a neurológiai aktivitásukat a repülés során végig meg tudták figyelni a mérnökök. A repülés közben elektromos impulzusokat alkalmaztak az agyra és a lábra, hogy stimulálják a reakciókat, végül a küldetésből származó adatok többsége jó minőségű volt, és Félicette túlélte a repülést, de két hónappal később elaltatták, hogy megvizsgálják az agyát. Félicette a repülés előtt a C 341-es nevet viselte, majd a repülés után a francia média Félix-nek nevezte el. A Centre d’Enseignement et de Recherches de Médecine Aéronautique (CERMA) ezt a nőies Félicette-re módosította, és hivatalos névként vették fel. Franciaországban a macskákkal végzett űrkísérletek előtt a patkányokat és a majmokat részesítették előnyben.

A C 341-es jelölt.

1949. június 14-én az amerikaiak egy szuborbitális rakéta fedélzetén az első emlőst, egy Rhesus majmot, név szerint Albert II-t juttatták az űrbe. 1957. november 3-án a Szovjetunió a Szputnyik-2 fedélzetén a világűrbe bocsátotta Lajkát, a Moszkva utcáin talált kóbor kutyát. Lajka sajnálatos módon már az űrben meghalt, mégis ő volt az első állat, amely kijutott a Föld körüli pályára. A brazil hadsereg ezredese, Manuel dos Santos Lage azt tervezte, hogy 1959. január 1-jén egy Flamengo nevű macskát indít az űrbe, de a repülést a macskával kapcsolatos etikai aggályok miatt törölték. 1961. január 31-én a Project Mercury részeként Ham, a csimpánz lett az első emberszabású, akit szuborbitális repülés során bocsátottak az űrbe, majd november 29-én Enos lett a második csimpánz, akit az űrbe küldtek.
A francia rakétaprogram 1961-ben kezdődött. A Véronique rakéta repüléseit 1959-ben visszaállították, és a Comité des Recherches Spatiales (CRS) üzemeltette azokat. Franciaország szaharai támaszpontjáról 1961. február 22-én az űrbe indított egy Hector nevű patkányt, aminek következtében Franciaország lett a harmadik ország, amely állatokat küldött a világűrbe. Hectornak szintén elektródákat ültettek a koponyájába, így ellenőrizni tudták a neurológiai aktivitását. Két további rakétaindítás történt még patkányokkal a fedélzeten, október 15-én és 18-án. Végül a francia tudósok nagyobb emlősöket akartak használni, így a macskákra esett a választás, mivel már jelentős mennyiségű neurológiai adattal rendelkeztek róluk.

A Véronique rakéta 1963-ban.
Hector a világ első űrpatkánya.

Kiválasztás és kiképzés

1963-ban a CERMA 14 macskát vásárolt egy kisállat-kereskedőtől a teszteléshez, és az egyes állatokat a temperamentumuk alapján választották ki; minden macska nőstény volt, nyugodtabb viselkedésük miatt. A macskákat az indítás előtt nem nevezték el, hogy csökkentsék annak valószínűségét, hogy a tudósok kötődni kezdjenek hozzájuk. Mindegyik macskának állandó elektródát ültettek be az agyába, hogy értékeljék a neurológiai aktivitását. A macskák edzéseinek némelyike hasonló volt az emberek számára végzett képzéshez, ezt a CERMA végezte, és magában foglalta a nagy terhelésű centrifuga használatát és a kabinba zárást. Az állatok körülbelül két hónapig edzettek, ezt a határt az elektródák polarizációjának veszélye szabta meg.

Az egyik macska a kiképzés során.
A macska jelöltek számos próbán estek át. Félicette a sor legvégén látható (alsó kép).

Űrrepülés egy szmoking macskával

Október 17-én hat macskafajtát jelöltek ki az űrrepülésre, végül egy C 341 nevű szmoking macskát (a tuxedo, vagy másik ismert nevén Felix-macska nem más, mint fekete és fehér színű macska. Az elnevezést azért kapták ezek a macskák, mert bundájuk miatt úgy néznek ki, mintha szmokingot hordanának, ennek megfelelője a „tuxedo”) választottak ki a repülésre az indítás napján, plusz egy tartalékost. A 2,5 kilogramm súlyú C 341-et nyugodt viselkedése és megfelelő súlya miatt a hat döntős közül a legjobbnak választották ki. Az elülső bal és jobb hátsó lábára elektródákat rögzítettek a szívműködés monitorozására. Korábban kilenc elektródát ültettek be a koponyájába: kettőt az elülső sinusba, egyet a szomatikus területre, kettőt a ventrális hippokampuszba, kettőt a retikuláris területre és kettőt az asszociációs kéregbe. Két elektródát ragasztottak az egyik mellső lábára, hogy a repülés során elektromos impulzusokkal stimulálják. Két mikrofon, egy a mellkasán és egy a rakéta orrkúpján figyelte az állat légzését. A hordozórakéta a Véronique AGI 47 rakéta volt, amelyet Vernonban készítettek. A Véronique rakéta a német II. világháborús rakétacsoport családjából származik, amelyet 1957-ben a Nemzetközi Geofizikai Évre fejlesztettek ki biológiai kutatás céljából.

1963. október 18-án reggel 8 óra 9 perckor C 341-et felbocsátották az űrbe az algériai Centre interarmées d’essais d’engins spéciaux helyszínről. A küldetés egy szuborbitális repülés volt, és csak 13 percig tartott. A rakéta hajtóműve 42 másodpercig működött emelkedés közben, és a macska 9,5G terhelést tapasztalt. Az orrkúp levált a rakétáról, mielőtt elérte volna a 152 kilométeres magasságot, és a macskát öt perc súlytalanságnak tették ki. Az ejtőernyő bevetése előtt az orrkúp pörgése és vibrációja 7G-s terhelést okozott. Az ejtőernyők 8 perc 55 másodperc múlva nyíltak ki és 13 perccel a rakéta indítása után, egy helikopter érkezett a visszatérő egységhez. C 341-et épségben megtalálták, és a küldetés eredményeként ő lett az első macska, aki elérte a világűrt.

Eredmények

A tervezettnél nagyobb erősségű áramütést adtak C 341-nek. A macska éber volt az emelkedési szakaszban, de a mikrogravitációs fázisban a pulzusa lelassult, és a légzése névlegessé vált. Azonban a turbulens visszatérés hatására megemelkedett a pulzusa, de a gyenge adatok megnehezítették az elemzést. A repülés biológiai adatait eljuttatták a médiához, akik a „Félix, a macska” rajzfilmsorozat után, C 341-et Félix-nek nevezték el. Végül a CERMA a nőies Félicette-re változtatta, és hivatalosnak vette a nevet. Félicette-et két hónappal az indítás után elaltatták, hogy a tudósok boncolást végezhessenek az agyának vizsgálata céljából.

A franciák október 24-én egy újabb macskát küldtek az űrbe. Az indítás nem ment problémamentesen, a rakéta jelét el is veszítették, és a visszatérő egység földet éréskor erősen megsérült, így sajnos a macska elpusztult. A fennmaradó 12 kiképzett macska közül 11 sorsa ismert volt. Az egyik macska egészségi állapota megromlott az elektródaműtét után, ezért a tudósok eltávolították a programból. A macska egyfajta kabala lett, és a Scoubidou nevet adták neki. A többi kilenc macskát a program végén elaltatták. Franciaország folytatta a biológiai kutatást majmokra váltva, a Martine néven ismert majmot 1967. március 7-én, Pierrette-et pedig hat nappal később bocsátották fel, mindketten sikeresen felépültek. Franciaország ezekkel az indításokkal nemzetközi szintű biológiai kutatást zárt le, de később a hetvenes években a Szovjetunióval együtt dolgozott több biológiai kutatásban.

Örökség

A Space.com 2017. november 8-i cikke szerint Félicette részvétele az űrversenyben „… természetesen nem volt önkéntes, de óriási mérföldkő volt Franciaország számára, amely éppen most hozta létre a világ harmadik polgári űrügynökségét (a Szovjetunió és az Egyesült Államok után). Félicette küldetése segített behozni Franciaországot az űrversenybe.” Félicette repülése akkoriban sokkal kevésbé volt népszerű, mint más űrrepülések. Úgy vélik, hogy ez a koponyájába ültetett elektródákkal készült fotóknak és az új állatjogi mozgalomnak köszönhető. Az egykori francia gyarmatok bélyegeket készítettek Félicette repülésének emlékére. Az Université Toulouse III UPS diákcsillagászati klubja Félicette tiszteletére nevezte el csillagászati obszervatóriumát. 2017-ben egy közösségi finanszírozási kampányt indítottak, hogy Félicette bronzszobrát állítsák ki a tudományhoz való hozzájárulásának emlékére. 2019 áprilisában bejelentették, hogy a szobrot Kelet-Franciaországban, a Nemzetközi Űregyetemen helyezik el. A szobrot 2019. december 18-án avatták fel, az Egyetem Űrkutatási Master programjának 25. évfordulós ünnepsége keretében. Az 1,5 méter magas szobor Félicette-et ábrázolja, „ahogy a Föld tetején ül, és az eget nézi, ahová valaha utazott”.

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye