A nők korszaka az űrben 1963. június 16-án kezdődött, amikor is Valentyina Tyereskova szovjet űrhajósnő az űrbe indult a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén.
A Vosztok-6, mint ahogy a nevében is benne van, a hatodik és egyben utolsó emberes űrhajó a Vosztok sorozatban. A Vosztok-program repülései egy határozott fejlődést mutattak. A szovjetek elsődleges célja az első ember világűrbe juttatása volt, majd ennek teljesülése után a minél merészebb teljesítményekkel egyfajta technológiai felsőbbrendűséget is bizonyítani akartak.
Vosztok-1: 1961. április 12. Jurij Gagarin az első ember a világűrben. Az indítás után Föld körüli pályára állt és egy Föld körüli fordulatot tett, ezzel teljesítve a Vosztok-repülések elsődleges célját.
Vosztok-2: 1961. augusztus 6. German Tyitov több mint egy napig (25 órát) töltött a világűrben és összesen 17 Föld körüli fordulatot tett meg.
Vosztok-3; Vosztok-4: 1961. augusztus 11. és 15. Itt már vizsgálták az űrrepülés emberi szervezetre gyakorolt hatását, mindezek mellett a másik fő cél egy szimultán űrrepülés bemutatása volt egy másik, embert szállító űrhajó együttes repülésével. A küldetésre Andrijan Nyikolajevet (Vosztok-3) és Pavel Popovicsot (Vosztok-4) jelölték ki.
Vosztok-6
Fő személyzet: Valentyina Tyereskova
Tartalékos: Irina Szolovjova
Második tartalékos: Valentyina Ponomarjova
Hívójel: Sirály
A kezdet
Valentyina Tyereskova a gyári munkák mellett 1959 óta a jaroszlávli repülőklubba járt ejtőernyőzni (163 ugrást hajtott végre). A szovjet űrhajósok első sikeres repülései után Koroljovnak azaz ötlete támadt, hogy egy női űrhajóst küldjenek a világűrbe. 1962 elején a jelöltek keresése a következő szempontok szerint történt: ejtőernyős, 30 év alatti, legfeljebb 170 cm magas és 70 kg súlyú. A több száz jelölt közül ötöt választottak ki: Zhanna Jorkina, Tatyana Kuznyecova, Valentyina Ponomarjova, Irina Szolovjova és Valentyina Tyereskova. Közvetlenül azután, hogy felvették őket az űrhajós testületbe, sürgős katonai szolgálatot kellett teljesíteniük.
Kezdetben két női személyzet egyidejű repülését tervezték, de 1963 márciusában ezt a tervet elvetették és az öt jelölt közül egyet akartak kiválasztani. A kiválasztásakor az első női űrhajós szerepére a képzés sikeres elvégzése mellett a politikai kérdéseket is figyelembe vették: Tyereskova munkások közül került ki, míg például Ponomarjova és Szolovjova alkalmazottak voltak. Ráadásul Tyereskova édesapja, Vlagyimir a szovjet-finn háborúban halt meg. Az utolsó kiválasztási kritérium a jelölt azon képessége volt, hogy aktív társadalmi tevékenységet folytasson, emberekkel találkozzon, nyilvánosan felszólaljon számos ország- és világkörüli utazáson, minden lehetséges módon demonstrálva a szovjet rendszer előnyeit. Az orvosi vizsgálat eredményei és a női űrhajósjelöltek elméleti felkészültsége szerint Tyereskova az utolsó helyen állt, de az ilyen társadalmi tevékenységekhez szükséges tulajdonságok tekintetében észrevehetően jobb volt a többieknél, ezért az űrrepülésre őt választották ki, Irina Szolovjova és Valentyina Ponomarjova pedig tartalékos maradt.
Tyereskova a Vosztok-6 pilótájának kinevezése idején, 10 évvel fiatalabb volt Gordon Coopernél az első amerikai űrhajós testület legfiatalabbjánál.
A repülés
Tyereskova űrrepülését 1963. június 16-án kezdte meg a Vosztok-6 űrhajó fedélzetén, amely csaknem három napig tartott. Az űrrepülés napján Tyereskova elmondta családjának, hogy ejtőernyős versenyekre indul, később a család a repülésről a rádió híreiből értesült. A Vosztok-6-tal egyidejűleg a Valerij Bikovszkij űrhajós által vezetett Vosztok-5 űrhajó is az űrben tartózkodott, immáron két napja. Ebben a közös űrrepülésben orvosi, műszaki feladatokat hajtottak végre, tanulmányozták az űrrepülések férfiak és nők szervezetére gyakorolt hatását, különös tekintettel arra, hogy ebben az űrrepülésben végre megoldódott az űrhajósok táplálkozási problémája. Az űrhajósok naponta négyszer, különféle természetes termékekből álló étrendet kaptak és világossá vált, hogy az űrhajó személyzete normál esetben változatos földi táplálékot is ehet az űrrepülés során.
Kifejezetten Tyereskova űrrepülésére fejlesztették ki a női testhez igazodó szkafandert, az űrhajó egyes elemeit is megváltoztatták a női test adottságaihoz megfelelően. Az idő nagy részét a rádiókísérletek vették el a kozmonauták rövid- és ultrarövid hullámhosszakon léptek kapcsolatba a Földdel és rádiócserét is folytattak egymással, összehangolva tevékenységüket, összehasonlítva a megfigyeléseik eredményeit. Nagy pillanatnak számított, amikor az első keringés során sikerült elérni, hogy a két űrhajó mindössze 5 km-re legyen egymástól. A Vosztok-6 közel három napig közös repülést végzett a Vosztok-5 űrhajóval, ezalatt több mint 2 millió kilométert tett meg a világűrben.
Az orvostudományok doktora, Jazdovszkij professzor (aki akkoriban a szovjet űrprogram orvosi támogatásáért volt felelős) szerint a nők a menstruációs ciklusuk 14-18. napján rosszabbul tolerálják az űrrepülés szélsőséges megterhelését. Mivel a Tyereskovát pályára állító rakéta felbocsátása egy napot késett, illetve a nyilvánvalóan az űrhajó pályára állítása során fellépő erős pszicho-érzelmi terhelés miatt is az orvosok által előírt repülési megfigyelést nem lehetett végrehajtani. Jazdovszkij azt is megjegyezte, hogy Tyereskova a telemetria és a televíziós vezérlés szerint többnyire kielégítően bírta a repülést, de a földi kommunikációs állomásokkal a kommunikáció túl lassú volt, szinte alig válaszolt, amit a mai napig nem tudni, hogy a berendezés meghibásodása okozta-e, vagy megbénult-e a félelemtől. Mivel erősen korlátozva volt a mozgása, szinte mozdulatlanul ült, egyértelműen vegetatív természetű egészségi állapotváltozásokat mutatott, ami annyit jelent, hogy űrbetegségben szenvedett. A küldetés során azt is tervezték, hogy majd átveszi az űrhajó kézi irányítását, de ez elmaradt, mindezek mellett, fájlalta a jobb sípcsontját is.
Tyereskova számára a repülés során kiderült, hogy a Vosztok űrhajó programját rosszul programozták be, így Jurij Gagarin és Szergej Koroljov a Földről segített neki átprogramozni a Vosztok-6 űrhajót. A Vosztok alkalmazott fedélzeti berendezései azonban nem tették lehetővé a kozmonauta munkájának megváltoztatását, a fedélzeti rendszerek ki- és bekapcsolási sorrendjét mereven rögzítették. Egy lehetséges alternatíva a kézi süllyedési ciklus volt, amelyben az űrhajósnak kézzel kellett volna tájolnia az űrhajót és bekapcsolnia a fékezőrendszert. De ezt a módot csak egyszer használták később a Voszhod-2 repülése során az automatikus orientációs rendszer meghibásodása miatt. Tyereskova több mint negyven évig hallgatott erről az esetről, mivel Koroljov megkérte, hogy senkinek ne beszéljen erről.
Leszállás
Tyereskova 48 Föld körüli fordulatot tett meg és ezalatt naplót vezetett és fényképeket készített a horizontról, amelyeket később a légkör aeroszolrétegeinek kimutatására használtak. A Vosztok-6 visszatérő kabinja biztonságosan landolt az Altaj terület Bajevszkij városában. Bikovszkij és Tyereskova közös sajtótájékoztatóján röviddel a leszállás után az első női űrhajós a nemzetközi sajtónak elmondta, hogy a leszállása ejtőernyővel történt, külön a kabintól (katapultált).
A repülés eredménye
A Vosztok-6 volt az utolsó emberes űrhajó a Vosztok-program keretében. Ezt a repülést a szocializmus vívmányainak népszerűsítésére is használták. Egyrészt bebizonyosodott, hogy a Szovjetunióban a nőknek ugyanolyan lehetőségeik vannak, mint a férfiaknak, másrészt a repülés bebizonyította a szovjet űrtechnológia megbízhatóságát, amely egyben az egész szovjet rendszer megbízhatóságát is hivatott szimbolizálni.
Tyereskova a Szovjetunió 6. számú pilóta-kozmonautája, a világ 10. űrhajósa, és az egyetlen nő a világon, aki egyedül hajtott végre űrrepülést. Szvetlana Szavickaja, mint következő szovjet hölgy repülése az űrbe 19 évvel később, 1982 augusztusában történt meg.
