62 évvel ezelőtt indult a Luna-1

Kapcsolódó

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

Hírösszefoglaló az elmúlt napok történéseiből

Meglepően sok esemény történt vagy érkezett hír tervekről a...

A nap képe #1386 – Enterprise & Discovery

Az Enterprise és a Discovery űrsikló szemtől szemben. A...

Indonéz távközlési műholddal startolt a Falcon-9 hordozó

Kis túlzással a SpaceX igáslova, a Falcon-9-es lassan "nemzetközi"...

62 évvel ezelőtt a mai napon, 1959. január 2-án startolt Bajkonurból a Szovjetunió Luna-programjának negyedik, de az első sikeresen indított űrszondája, a Luna-1.

Egy E-1 típusú szonda a hordozó harmadik fokozatára szerelve (makett)

Az E–1 típusú holdszonda – melyet az OKB-1 tervezőiroda tervezett és épített – lett az első űreszköz, ami elhagyta a Föld gravitációs mezejét (elérte a második kozmikus sebességet) és végül 5995 kilométerrel repült el a Hold mellett.
A Luna-1-nek eredetileg a Hold felszínébe kellett volna becsapódnia, azonban a földi irányítórendszer üzemzavara miatt “csak” elrepülés történt. A 362 kg tömegű szondával 62 órán keresztül tartották a kapcsolatot, az akkumulátorai pedig január 5-én merültek le végleg.
A szonda végül egy 450 napos keringési idejű Nap körüli pályára állt, és lett az első mesterséges bolygó a Naprendszerünkben.

A nagyjából gömb alakú szonda átmérője 90 cm volt, a burkolata alumínium és magnézium ötvözetéből készült. A szonda külső részén egy magnetométer és 6 db rúdantenna volt található, a belsejében pedig a rádióadó, kémiai akkumulátorok, és különböző szenzorok voltak. A szenzorok a kozmikus sugárzást, a külső és belső hőmérsékletet, mikrometeoritokat, töltött részecskéket és az ionizáló sugárzás mértékét vizsgálták. A gömb belsejében nitrogéngáz segítségével biztosították a 20 Celsius-fokos hőmérsékletet.

Dark mode powered by Night Eye