A szuborbitális repülések tesztjeinek befejezése után Szergej Koroljov megkezdte a Föld körüli pályára történő indításokat, majd visszahozatalokat állatokkal. Az űr első meghódítója a körülbelül 2 éves Lajka kutya volt, aki 1957. november 3-án a Föld második mesterséges műholdja, a szovjet Szputnyik-2 fedélzetén kijutott a világűrbe.
1957. november 3-án, egy hónappal az első Szputnyik indítása után, Bajkonurból felbocsátották az R-7 hordozórakétát a Föld első biológiai műholdjával, a Szputnyik-2-vel. Egy kis kabinban kapott helyet egy kutya, Lajka, aki bolygónk első „űrhajósa” lett. A kabin akkor még nem rendelkezett megfelelő hűtési rendszerrel, amely megvédhette volna a légkörbe történő belépéskor fellépő súlyosan káros hatásoktól, ráadásul a műhold hőszigeteléséből is levált néhány helyen a szigetelőanyag. Továbbá egy hiba folytán a hőmérséklet-érzékelő rendszer nem tudott megfelelően működésbe lépni, sajnos négy Föld körüli keringés után a kabin hőmérséklete elérte az elviselhetetlen 40°-ot, ezért a kutya elpusztult a túlmelegedés miatt. Lajkát eredetileg nem tervezték visszahozni, úgy számolták, hogy kb. egy hét keringés után az automata etetőnek mérget kellett volna adagolnia a kutyának a fájdalommentes eutanáziához. Sajnos a Szputnyik 2-t technikailag nem leszállásra tervezték. Koroljov vonakodva indított egy szándékosan halálos küldetést, de az akkori vezetésnek, főként Nyikita Hruscsovnak állandó űrbéli teljesítményekre volt szüksége, és nem fogadta el az elutasításokat. 2370 Föld körüli fordulat után és 162 nappal később a műhold az állattal együtt 1958. április 14-én belépett a Föld légkörébe és elégett. Lajka ugyan nem tért vissza élve, de elmondhatjuk, hogy hősies repülése nyitotta meg az utat az ember számára az űrbe, és bebizonyította hogy egy élőlény túléli a Föld körüli pályára való indítást és a súlytalanságot.
Forrás: Roszkoszmosz
A műholdra egy rádiótelemetriás rendszert telepítettek, amely információkat továbbított a Földre az állat fiziológiai állapotáról a keringés és a repülés minden szakaszában. A kapott adatok alapján következtetést lehetett levonni az ember biztonságos tartózkodásáról az űrben, és 1959-től kezdve Szergej Pavlovics Koroljov főtervező vezetésével megkezdték az emberi űrrepülésre alkalmas űrhajó fejlesztését.
Koroljov nagyon szerette az összes kutyát, akik rakétákat és űrjárműveket teszteltek Bajkonurban és Kapusztyin Jarban. Lajka halála pedig arra késztette a tervezőt, hogy felgyorsítsa a visszatérő űrhajó létrehozását. A Vosztok prototípus űrhajó első repülése kudarccal végződött, Liszicska és Csajka kutyák meghaltak az első szakasz „G” blokkjának felrobbanása miatt. De a következő repülés sikeres volt, a jól ismert Bjelka és Sztrelka páros nemcsak az űrbe repült, hanem épségben haza is tért. Ezt követően Sztrelka egészséges utódoknak adott életet, és az egyik kölyökkutyáját még Kennedy elnök lánya is megkapta.
Bjelka és Sztrelka a landolás után.
Lajka a mai napig tovább él és a neve beleégett az űrkutatás történetébe, tiszteletére képeslapokat és bélyegeket adtak ki, fényképei számos orosz és külföldi űrkutatási könyvben megtalálhatóak és megannyi szobor őrzi a hős kutya emlékét.
Forrás: Pro Kocmoc