8 bolygókutató küldetést hosszabbított meg a NASA

Kapcsolódó

A négyes szám jegyében zajlanak ezen a héten a kínai indítások

Ezúttal egy Kuajcsou-11 állított pályára négy műholdat, csakúgy, mint...

A nap képe #1475 – Perseverance és a Jezero-kráter

A Perseverance marsjáró, és a poros Jezero-kráter.

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Tegnap jelentette be a NASA, hogy összesen 8 különböző bolygókutató küldetést hosszabbítanak meg. Erre azért kerülhet sor, mert a küldetések űreszközei még megfelelő állapotban vannak ahhoz, hogy hosszabb-rövidebb ideig folytassák tevékenységeiket. A legtöbb misszió időtartama 3 évvel, míg az OSIRIS-REx (mely az OSIRIS-APEX új néven folytatódik) 9 évvel nőtt, viszont az InSight marsszonda az év végén befejezi munkáját, hacsak az energiaellátása nem képes biztosítani további időszakra a működést (a gondokról februári cikkünkben írtunk). Az űrhivatal természetesen nem egyedül hozta meg ezeket a döntéseket, hanem különböző akadémiaiai, ipari és NASA-szakértőkből álló bizottság határozott a folytatásokról. Emellett több mint 50 tudományos visszajelzést és két független testület véleményét is figyelembe vették. Az alábbi 8 misszió folytatódhat:

  • OSIRIS-APEX: az űrszonda jelenleg hazafelé tart a Földre a Bennu kisbolygótól, aminek felszínén 2020-ban gyűjtött be 60 g mintát. A küldetés a „Regolith Explorer” (REx) utónévvel kezdődött, azonban a főfelügyelő poszton változás történt, és Dante Lauretta mellett az új, meghosszabbított missziót már Della Giustina fogja irányítani, és a küldetés immár OSIRIS-APophis EXplorer, azaz OSIRIS-APEX néven folytatódik. Az újonnan kitűzött cél az Apophis aszteroida meglátogatása, ami egy kb. 370 m átmérőjű objektum, és a számítások szerint „mindössze” 32000 km-re fogja megközelíteni a Földet 2029-ben. Az űrszonda keringési pályára áll majd az Apophis körül, miután az elhaladt bolygónk közelében, majd gázdinamikai fúvókáival megkísérli felkavarni az aszteroida felszínét, hogy a felverődő port és az alatta található apróbb közeteket meg tudják vizsgálni a szakemberek.
  • MAVEN: a Mars Atmosphere and Volatile Evolution nevű küldetés is új vezetőt kap Dr. Shannon Curry személyében. Ezen misszió célja a Mars atmoszférája és mágneses mezeje közötti kölcsönhatás vizsgálata a legnagyobb napsugárzás idején. A Nap működése ugyanis egy 11 éves ciklusban változik, és hamarosan eléri a maximum értéket, és az ekkor végrehajtott felső légköri vizsgálatoknak köszönhetően jobban megérthetjük, milyen változások mennek végbe a sugárzás növekedésének hatására.
  • InSight: mi is több cikkben foglalkoztunk az űrszonda 2018 óta tartó kutatásaival és az utóbbi időben felmerült problémákkal, így ezekre most nem térnénk ki ebben az írásban. A földi irányítás szakemberei egyelőre csak remélik, hogy nem kell búcsút inteni a szondának év végén, és az eszköz folytathatja szeizmológiai és időjárási kutatásait, de a küldetés meghosszabbítására megadták a lehetőséget a NASA döntéshozói.
  • Lunar Reconnaissance Orbiter (LRO): a küldetés űrszondája folytatni fogja a Hold felszínének geológiai tanulmányozását. Korábban nem vizsgált területeket is meg tud figyelni majd a tervezett keringési pályamódosításnak köszönhetően, többek között a „Permanently Shadowed Regions”, azaz a folyamatosan árnyékos területeket a sarkvidékek környékén, ahol akár vízjeget is találhatnak majd a kutatók.
  • Mars Science Laboratory (MSL): a küldetés főszereplője a Curiosity marsjáró, ami működésének 10 éve alatt már több mint 27 km-t tett meg a Vörös Bolygó felszínén, ez idő alatt főleg a Gale Crater-t tanulmányozta. Immár a negyedik küldetés meghosszabbításra kerül sor esetében, és a közeljövőben magasabb területek felé fogja venni az irányt a rover. Főleg a szulfáttartalmú kőzetrétegeket vizsgálja majd, amik az egykori marsi víz összetételébe engedhetnek betekintést.
  • New Horizons: az űrszonda 2015 júliusában haladt el a Plutó, majd 2019 januárjában a Kuiper-övben található Arrokoth objektum mellett, és jelenleg is tovább folytatja útját a Naprendszer legtávolabbi területei felé. Második alkalommal hosszabbítják meg küldetését, de a szonda továbbra is jó állapotban van, és a következő években több szakterületet érintő megfigyeléseket fog végrehajtani. Részletesebb terveket egy későbbi időpontban fog közölni a NASA.
  • Mars Odyssey: a szonda folytatja a Mars kőzetének és felszín alatti jégrétegének hőtani megfigyeléseit és éghajlati kutatásait. Emellett továbbra is fontos valós idejű rádiójel-átviteli eszközként számít rá a NASA, de az üzemanyagszint csökkenése limitálhatja az űrszonda élettartamát.
  • Mars Reconnaissance Orbiter (MRO): hatodik alkalommal kerül sor a Mars körül keringő űrszonda küldetésének meghosszabbítására. Az egyik legtöbb adatot szolgáltató űreszköz a Vörös Bolygó felszínét, a jégrétegeit, geológiáját, atmoszféráját és éghajlatát is megfigyeli, és a Mars Odyssey-hez hasonlóan adatátviteli funkciót is ellát. A CRISM nevű műszert, ami infravörös és infravörös-közeli fényhullámokat érzékel, azonban teljesen le kell állítania a földi irányításnak, mivel a mélyhűtő berendezés két spektrométere közül az egyik javíthatatlanul meghibásodott.

A NASA bolygókutatásért felelős részlege jelenleg 14 űreszközt működtet a Naprendszerben, 12 saját és 7 nemzetközi küldetés van tervezési vagy kivitelezési szakaszban.

Az OSIRIS-REx űrszonda folytathatja legtovább a munkáját a most bejelentett küldetések közül. Kép forrása: NASA

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye