Array

A BepiColombo első tudományos eredményei a Merkúrról

Kapcsolódó

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

Elstartolt az első Angara-A5 nehéz hordozórakéta az Vosztocsnij Űrközpontból

Ezzel megkezdődtek az Amur indítóállás repülésfejlesztési tesztjei a nehéz...

Az ESA (Európai Űrügynökség) és a JAXA (Japán Űrügynökség) közös űrszondája, a BepiColombo magyar idő szerint október 2-án éjjel 1:34-kor haladt el a Merkúr mellett, végrehajtva Naprendszerünk legbelső bolygója körüli első gravitációs hintamanőverét. A közel 200 km magasságban történő elrepülés során az űrszonda nem csak felvételeket készített a bolygóról, hanem műszerei segítségével különböző méréseket is elvégzett; a Merkúr körüli mágneses és részecske-környezetet vizsgálta, valamint a gyorsulásmérői berendezésével sikerült érzékelni a hatalmas gravitációs vonzást is.

A szonda PHEBUS ultraibolya spektrométere egy órán át gyűjtött adatokat a bolygó megközelítése során, annak rendkívül alacsony sűrűségű légkörében, az exoszférában jelen lévő elemekre összpontosítva, amelyek a napszélből, illetve a bolygó felszínéből származnak. A mérés során a hidrogén és a kalcium egyértelmű jelenlétét regisztrálták. Az elrepülés során a Merkúr gamma- és neutronspektrométere (MGNS) is működött, amely a neutron- és gamma-sugárzást érzékelte. Ezek a kozmikus sugárzás és a Merkúr legfelsőbb felszíni rétegei közötti kölcsönhatás során keletkeznek, és a bolygó felszínének összetételéről szolgáltatnak információt. Ezen adatok részletes elemzése jelenleg még folyamatban van.

A PHEBUS spektrométer első mérési eredményei a Merkúr körül. A kék a kalcium, a sárga a hidrogén jelenlétét mutatja, míg a zöld vonal a BepiColombo Merkúrtól való távolságát ábrázolja. Forrás: ESA

A BepiColombo magnetométere a napszél és a Merkúr körüli mágneses mező adatait rögzítette. Az adatokat hanggá alakították át, hogy az emberi fül számára hallható legyen. Az így kapott hangfelvétel a mágneses mező és a napszél változó intenzitását mutatja be, beleértve azt a pillanatot is, amikor az űreszköz átlépte a magnetoszférát. A felvételt az alábbi videóban hallgathatjátok meg.

Az ISA elnevezésű műszer rögzítette azokat az űrszondára ható gyorsulásokat, amikor az űrszonda a bolygó extrém gravitációs vonzását érzékelte az elrepülés során, továbbá a hőmérsékletváltozásokat is sikerült mérni, amikor az eszköz a bolygó árnyékában haladt el. A műszer továbbá érzékelte a PHEBUS spektrométer mozgását is, amikor a Merkúrnál végzett művelet után visszakattant a helyére. Ezeket az információkat szintén egy hangfájlba konvertálták, amely itt meghallgatható.

A Merkúr a BepiColombo szemszögéből. A képen a szondából kinyúló kar a magnetométer. Forrás: ESA

A mostani gravitációs hintamanőver összességében az első manőver volt a Merkúr körül a tervezett hatból. Az BepiColombo várhatóan 2025 decemberében éri el végső pályáját Naprendszerünk legbelső bolygója körül.

Dark mode powered by Night Eye