Array

A BepiColombo első tudományos eredményei a Merkúrról

Kapcsolódó

Legkorábban csak 2024 végén repülhet újra az európai Vega-C rakéta

Tegnap zárult le a június végi földi hajtóműteszt hibájának...

A nap képe #1246 /Apollo és Artemis/ – Űrhajók

Balra az Apollo-6 küldetés űrhajóját készítik fel, hogy a...

A Perseverance ismét megörökített egy porördögöt

A Marson tevékenykedő Perseverance jókor volt jó helyen, hiszen...

Az évtized végéig hosszabbítják meg a New Horizons küldetést

Az Osiris-APEX mellett így egy újabb űrszonda is még...

A nap képe #1245 /Apollo és Artemis/ – A személyzet

A bal oldali felvételen az Apollo-17 űrhajósai; Ronald Evans,...

Az ESA (Európai Űrügynökség) és a JAXA (Japán Űrügynökség) közös űrszondája, a BepiColombo magyar idő szerint október 2-án éjjel 1:34-kor haladt el a Merkúr mellett, végrehajtva Naprendszerünk legbelső bolygója körüli első gravitációs hintamanőverét. A közel 200 km magasságban történő elrepülés során az űrszonda nem csak felvételeket készített a bolygóról, hanem műszerei segítségével különböző méréseket is elvégzett; a Merkúr körüli mágneses és részecske-környezetet vizsgálta, valamint a gyorsulásmérői berendezésével sikerült érzékelni a hatalmas gravitációs vonzást is.

A szonda PHEBUS ultraibolya spektrométere egy órán át gyűjtött adatokat a bolygó megközelítése során, annak rendkívül alacsony sűrűségű légkörében, az exoszférában jelen lévő elemekre összpontosítva, amelyek a napszélből, illetve a bolygó felszínéből származnak. A mérés során a hidrogén és a kalcium egyértelmű jelenlétét regisztrálták. Az elrepülés során a Merkúr gamma- és neutronspektrométere (MGNS) is működött, amely a neutron- és gamma-sugárzást érzékelte. Ezek a kozmikus sugárzás és a Merkúr legfelsőbb felszíni rétegei közötti kölcsönhatás során keletkeznek, és a bolygó felszínének összetételéről szolgáltatnak információt. Ezen adatok részletes elemzése jelenleg még folyamatban van.

A PHEBUS spektrométer első mérési eredményei a Merkúr körül. A kék a kalcium, a sárga a hidrogén jelenlétét mutatja, míg a zöld vonal a BepiColombo Merkúrtól való távolságát ábrázolja. Forrás: ESA

A BepiColombo magnetométere a napszél és a Merkúr körüli mágneses mező adatait rögzítette. Az adatokat hanggá alakították át, hogy az emberi fül számára hallható legyen. Az így kapott hangfelvétel a mágneses mező és a napszél változó intenzitását mutatja be, beleértve azt a pillanatot is, amikor az űreszköz átlépte a magnetoszférát. A felvételt az alábbi videóban hallgathatjátok meg.

Az ISA elnevezésű műszer rögzítette azokat az űrszondára ható gyorsulásokat, amikor az űrszonda a bolygó extrém gravitációs vonzását érzékelte az elrepülés során, továbbá a hőmérsékletváltozásokat is sikerült mérni, amikor az eszköz a bolygó árnyékában haladt el. A műszer továbbá érzékelte a PHEBUS spektrométer mozgását is, amikor a Merkúrnál végzett művelet után visszakattant a helyére. Ezeket az információkat szintén egy hangfájlba konvertálták, amely itt meghallgatható.

A Merkúr a BepiColombo szemszögéből. A képen a szondából kinyúló kar a magnetométer. Forrás: ESA

A mostani gravitációs hintamanőver összességében az első manőver volt a Merkúr körül a tervezett hatból. Az BepiColombo várhatóan 2025 decemberében éri el végső pályáját Naprendszerünk legbelső bolygója körül.

Dark mode powered by Night Eye