A Crew-4 misszió tudományos kísérletei és tanulmányai

Kapcsolódó

Befejeződött a Luna-25 balesetének kivizsgálása

A kivizsgálás eredményei alapján a balesetet a fedélzeti vezérlőrendszer...

A Szövetségi Kommunikációs Bizottság kiosztotta az első űrszeméttel kapcsolatos büntetést

A Federal Communications Commission, azaz a Szövetségi Kommunikációs Bizottság...

A nap képe #1246 /Apollo és Artemis/ – Saturn-V és SLS

Bal oldalt látható az Apollo-4 misszió 110 méter magas...

A Csang’e-8 küldetés nyersanyag-felhasználási tervei a Hold déli pólusánál

A Kínai Nemzeti Űrhivatal a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson mutatta...

Legkorábban csak 2024 végén repülhet újra az európai Vega-C rakéta

Tegnap zárult le a június végi földi hajtóműteszt hibájának...

A Crew-4 személyzete hamarosan elindul a Nemzetközi Űrállomásra. Az űrhajósok amellett, hogy újabb kísérletekbe és tanulmányokba kezdenek bele, a már folyamatban lévőkre is fókuszálni fognak. Íme néhány részlet az említett kutatásokról.

Replacement retinas – A retinák pótlása/helyettesítése

A Földön több millió ember él valamilyen degeneratív betegséggel, ami a retinát érinti. Egy mesterségesen előállított retina azonban a betegségben szenvedőknek visszaadhatná a látással kapcsolatos egészséget. Az ISS National Lab által támogatott Protein-Based Artificial Retina Manufacturing nevű tanulmány segítségével értékelik a mesterségesen előállított emberi retina kifejlesztésére szolgáló eljárást, ami a bakteriorodopszin nevű, fénnyel aktivált fehérjét használja, amely az emberi szem károsodott fényérzékelő sejtjeinek működését helyettesíti. A folyamat során az implantátumokat egy vékony filmréteg rétegről rétegre történő felhordásával hozzák létre. A súlytalanság javíthatja a filmek minőségét és stabilitását azáltal, hogy korlátozza a részecskék felhalmozódását és lerakódását, ami a Földön viszont bekövetkezne.

Az ún. CubeLab, ami a LambdaVision tanulmányát tartalmazza. Forrás: LambdaVision

The wonders of wireless – A vezeték nélküli kapcsolat csodái

Az idetartozó ESA vizsgálat az ún. Wireless Compose-2, ami a vezeték nélküli hálózatok képességeit demonstrálja a különböző tudományos kísérletek támogatására, valamint a szabad repülésre is képes tárgyak/robotok pontos irányítására és navigálására. Az egyik ilyen robot a mesterséges intelligenciával ellátott CIMON, amivel az ember-gép interakció új lehetőségeit teszteli az ESA (Európai Űrügynökség). A Wireless Compose-2 továbbá magában foglalja a Német Űrügynökség (DLR) kísérletét, melyben az ún. BEAT (Ballistocardiography for Extraterrestrial Applications and long-Term) üzemeltetésére fókuszálnak. A BEAT egy ruhába épített érzékelőkkel figyeli és méri a szív paramétereit, például a vérnyomást. Ez a technológia nagyobb betekintést nyújthat a szív- és érrendszer jellemzőibe, és abba, hogy azok hogyan változnak egy hosszú távú űrmisszió alatt.

Az ún. Smart T-Shirt összetevői, beleértve a beépített érzékelőket, a vezetékeket és egy kommunikációs modult a vezeték nélküli adattovábbításhoz. Forrás: DLR

Student software in space – Diákok által készített szoftverek az űrben

A Kibo Robot Programming Challenge, vagy rövid nevén a Kibo-RPC lehetővé teszi a diákok számára, hogy olyan szoftvereket készítsenek, amelyekkel a Nemzetközi Űrállomáson az Astrobee robotrepülőket irányíthatják. A Japán Űrügynökség (JAXA) által szponzorált program a résztvevőknek gyakorlati tapasztalatokat nyújt a tudomány, a technológia, a mérnöki tudományok és a matematika terén az űrben, és segít inspirálni a felfedezők következő generációját. Érdekesség, hogy a Crew-4 egyik tagja, Cristoforetti előző missziója során már részt vett egy ilyen diákprogramban, ami a SPHERES-VERTIGO nevet viselte.

Samantha Cristoforetti 2014-ben miközben a SPHERES miniatürizált műhold tesztelését végzi, melyhez diákok által írt szoftvert használt. Forrás: NASA

Look Ma, no soil! – Nézd mama, nincs talaj!

Az XROOTS nevű tanulmány hidroponikus (folyadékalapú) és aeroponikus (levegőalapú) technikákat alkalmaz a növények termesztésére talaj vagy más hagyományos termesztőközeg nélkül. Az említett technikák lehetővé tennék a nagyobb léptékű növénytermesztést a jövőbeli űrkutatás számára, továbbá ehhez a vizsgálathoz kifejlesztett rendszerelemek a földi környezetben, például üvegházakban is javíthatják a növénytermesztést. Az fentebbi tanulmányhoz hasonlóan, itt is szolgálhatunk egy kis érdekességgel. Lindgren, a Crew-4 parancsnoka korábbi küldetésén a Veg-01 tanulmány keretin belül kis, bővíthető táptalajt és magvakat tartalmazó egységekkel termesztett római salátát, amit később meg is kóstolt.

Kjell Lindgren kóstolás közben. Forrás: NASA

Medical monitoring – Orvosi megfigyelés

Az űrhajósok egészségi állapotának megfigyelése egyedülálló kihívást jelent az orvosok számára. Ennek legfőbb okai az orvosi eszközök számára nincs elegendő hely az állomáson, továbbá a mintákat nem lehet azonnal visszaküldeni a Földre elemzés céljából. Ezért van szükség az ún. rHEALTH ONE berendezésre, amely egy módosított, kereskedelmi forgalomban kapható eszköz. A készülék áramlási citometriát használ (Flow cytometria), egy olyan módszert, amely lézert használ a sejtek szétválogatására és azonosítására, emellett képes elemezni a sejtszámot és a sejtek jellemzőit. Alkalmazható mikroorganizmusok, biomarkerek (jelzőanyagok) és fehérjék kimutatására, valamint egészségügyi rendellenességek, például vérrák diagnosztizálására. Az eszközzel való demonstráció célja, hogy igazolja a berendezés pontosságát, és az űrkörnyezeteben való használhatóságát.

Az rHEALTH ONE készülék. Forrás: rHEALTH

Dark mode powered by Night Eye