A Kínai Nemzeti Űrhivatal a Nemzetközi Asztronautikai Kongresszuson mutatta be a misszió vázlatát.
A héten tartják Bakuban a 74. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszust, ahol a világ űripari szereplői gyűlnek össze, hogy beszélgetések mellett bemutassák jövőbeli terveiket nagyobb projektekkel kapcsolatban. Természetesen a Kínai Nemzeti Űrhivatal (CNSA) is képviselteti magát, és tegnapi prezentációjukban főleg a Csang’e-8 küldetés részleteit mutatták be, de szóba került az ILRS-projekt is.
A Csang’e-8 tervei
A Kína számára a hatodik holdi leszállást felölelő küldetés a Hold déli pólusnál létrehozott önfenntartó, robotos kutatóállomás kiépítésének utolsó fázisában, annak is utolsó missziójaként valósulna meg, és a jelenlegi tervek szerint 2028-ban indulna. Egy leszállóegységet, egy holdjárót és egy kutatórobotot foglal magába, melyek célja a tudományos felfedezéseken túl a helyi geológiai viszonyok feltérképezése és elemzése, valamint felszíni minták begyűjtése és azok vizsgálata további felhasználási lehetőségek feltárásához. Li Kuo-ping, a CNSA főmérnöke megerősítette, hogy készek nemzetközi együttműködésre is a küldetés bizonyos szintjein, és legfeljebb 200 kg-os „társult” hasznos teherrel beszállni a projektbe. December 31-ig várják a jelentkezéseket, és 2024 áprilisáig döntenek a lehetséges partner(ek)ről.
Vang Csiung, a Csang’e-8 helyettes főtervezője az alap információk után ismertette a küldetés részleteit. Jelenleg három lehetséges leszállási helyszín szerepel a tervekben a Leibnitz Beta régió közelében: az Amundsen-kráter, a Cabeus-kráter és a Shackleton-de Gerlache hegygerinc térsége (utóbbi területen tervez a NASA is leszállni az Artemis-3 keretében). A Csang’e-8 leszállóegysége 10 tudományos eszközt, többek között egy topográfiai kamerát, szeizmométert, multispektrális képalkotó berendezést és egy kis röntgen-távcsövet is visz magával. A rovert 4 eszközzel szerelik fel: egy nagy látószögű kamerával, egy felszínbe behatoló radarral, amit már a Csang’e-3 és 4 küldetéseknél is alkalmaztak, egy infravörös tartományban működő ásványelemző és egy mintatároló berendezéssel.
A küldetés 2028-as időpontja akkor tartható, ha az ezt megelőző Csang’e-7 el tud indulni 2026-ban, ugyanis a két küldetés összefügg egymással, és már a jóval nagyobb szabású ILRS projektet (International Lunar Research Station) alapozzák meg, amit Kína a 2030-as években szeretne megvalósítani. Mindezek előtt azonban még a Csang’e-6 missziónak kell rendben lezajlania, mely a CNSA tervei szerint 2024 első felében indulhat.
Néhány szó az ILRS-ről
A nemzetközi összefogásban megvalósítandó holdbázisról az elmúlt években már egyre több információ derül ki, és a mostani előadáson is elhangzottak újdonságok. A legfontosabb változás a 2021-es tervekhez képest, hogy míg korábban a CZ-9 és CZ-10 hordozórakéták mellett az orosz Angara-5-tel is indultak volna modulok és egyéb eszközök, járművek, a tegnapi prezentációban utóbbi már nem szerepelt – valószínűleg a több éves csúszás miatt -, így Kína a legfrissebb tervek alapján egyedül kell megoldja a kutatóállomás infrastruktúrájának Holdra való szállítását.
További érdekesség, hogy az ILRS működését alapul véve a 2040-es évekre az addig már érettebb technológiát képező megoldásokkal a marsi személyzetes űrutazásokhoz készülnének fel.
Korábbi cikkeink az ILRS-sel kapcsolatban:
– Kínai-orosz holdi kutatóbázis tervek
– Kína teljes mértékben újrahasználható rakétaként fejleszti tovább a Hosszú Menetelés-9-et
– Már 2030 előtt leszállhat az első kínai űrhajós a Hold felszínére
– Venezuela űrhajóst küldhet majd a kínai-orosz holdbázisra