A Csang’e-program – 1. rész

Kapcsolódó

Titokzatos kínai műholddal indult az idei első Hosszú Menetelés-5 rakéta

Ma délután magyar idő szerint 12:30-kor Kína is újabb...

A B1061-es Falcon-9 következő repülése már a huszadik lesz

A cím természetesen optimistán tekint a jövőre, mely akár...

A Nova-C leszállt! Ismét egy amerikai űreszköz a Holdon, 1972 óta először

Múlt éjjel sikeresen landolt a Holdon az Intuitive Machines...

A nap képe #1387 – Neptune – Excelsior

A Space Perspective tesztkapszulája, melyet Neptune - Excelsior névre...

Sajtóközlemény: A 4iG csoport önálló vállalatba szervezi űr- és technológiai portfólióját

A bejegyzés alatt álló 4iG Space and Technology Zrt. az alapítást követően 45 százalékos tulajdont szerez a REMRED Technológiai és Fejlesztő Zrt.-ben A...

A Kínai Űrügynökég (CNSA) jelenleg is gőzerővel haladó Csang’e-programját fogjuk bemutatni mai cikkünkben.

A Csang’e-program hivatalosan angolul Chinese Lunar Exploration Program – CLEP (Kínai Holdkutatási Program), illetve szokták még Chang’e-programként is emlegetni. Magyarul Csang’o-programként is találkoztahtunk vele. A Hold kínai istennőjéről, Csang’e-ről lett elnevezve a projekt. Ouyang Ziyuan kínai geológus és kozmológus az elsők közt hangoztatta, hogy a Holdon nemcsak az ismert, talajban található fémeket lesz érdemes kinyerni (pl. titánium), hanem az ún. hélium-3 nevezetű stabil izotópot is – ez egy tökéletes fűtőanyag a jövőbeli esetleges fúziós reaktoroknak a Hold felszínén. Ziyuan jelenleg a CLEP-program vezető tudósa. Már 1991-ben is voltak ötletek egy esetleg holdprogramra, de hivatalosan csak 2004-ben indult el a projekt. A kutatóprogram négy fázisból áll.

A CLEP és a CNSA logója – a CLEP logón jól látszik két lábnyom, ami az emberes küldetések előkészítését hivatott szimbolizálni.
  • I. fázis: orbitális küldetések keringőegységekkel
    Az orbitális missziók célja a Hold feltérképezése volt – így előkészítették a terepet a jövőbeli leszállóegységeknek, illetve a majdani robotikus kutatóállomásnak. Ezt a fázist a Csang’e-1 és Csang’e-2 szondákkal sikeresen elvégezték, így zöld utat kapott a második fázis.
  • II. fázis: leszállóegységek és roverek
    A CLEP program jelenleg ebben a fázisban van – a Csang’e-3 és Csang’e-4 landerek sikeres leszállásával és a két darab Jütu (Yutu, avagy Jáde Nyúl) rover sikeres működésével jelenleg is felszíni kutatásokat végeznek a Holdon.
  • III. fázis: minta-visszahozatali (sample return) küldetések
    Az első két fázis bebizonyította, hogy Kína képes űrszondát pályára állítani a Hold köré, és akár sima leszállást is végre tud hajtani. A következő, harmadik fázis célja bizonyos mennyiségű minták épségben való visszahozása a Földre. A Csang’e-5 lesz az első ilyen küldetés a Luna-24 1976-os minta-visszahozatala óta.
  • IV. fázis: holdi robotikus kutatóállomások
    Sikeres visszahozatalok után állandó robotikus kutatóállomásokat terveznek a Holdra indítani, ahonnan roverek és egyéb kutatószondák segítségével végeznének tudományos kutatást, illetve előkészítenék a terepet kínai emberes holdmisszióknak.
Küldetés Indítás dátuma Indítójármű Küldetés részletei Állapot
I. fázis
Csang’e-1 2007.
okt. 24.
Long March-3A Keringő űrszonda a Hold körül,
első kínai holdmisszió.
Sikeres
küldetés
Csang’e-2 2010.
okt. 01.
Long March-3C Keringőegység, holdi kutatása
után a 4179 Toutais aszteroidát vizsgálta.
Sikeres
küldetés
II. fázis
Csang’e-3 2013.
dec. 03.
Long March-3B Leszállóegység és rover, az első
kínai sima leszállás a Holdra.
A Jütu-1 is sikert aratott.
Sikeres
küldetés
Csüecsiao 2018.
máj. 20
Long March-4C L2 Lagrange-ponthoz helyezett
holdi adattovábbító-műhold, ami
a Csang’e-4 jeleit továbbította a
Földre a Hold túlsó oldaláról.
Jelenleg
zajlik
Csang’e-4 2018.
dec. 07.
Long March-3B Leszállóegység és Jütu-2 rover –
sima leszállás a Hold túloldalán
először a történelem során.
Jelenleg
zajlik
III. fázis
Csang’e-5
T1
2014.
okt. 23.
Long March-3C A minta-visszahozatali küldetés
előkészítése – a visszatérő kabin
éles tesztjét hajtották végre a Hold megkerülésésével és a Földre
való visszatéréssel.
Sikeres
küldetés
Csang’e-5 2020. negyedik negyedév Long March-5 Keringőegység, leszállóegység és
rover – első minta visszahozatali
küldetés az 1976-ban végrehajtott
Luna-24 óta.
Jelenleg
zajlik
IV. fázis
Csang’e-6 2023-24 Long March-5 Keringőegység, leszállóegység és
rover – második minta-visszahozó
küldetés.
Tervezett
Csang’e-7 2024 Long March-5 Keringőegység, leszállóegység és
rover – nyersanyagok kutatása
a talajban.
Tervezett
Csang’e-8 2027 Long March-5 Ismeretlen küldetésparaméterek,
valószínűleg a holdi építkezés
tesztelése, mellyel az emberes
repüléseket készítenék elő.
Tervezett

A szondákkal a kínai Telemetry, Tracking and Command – TTC rendszer tartja a kapcsolatot, ami négy helyen elhelyezett hatalmas rádióantennákból tevődik össze: 50-méteres antennák Pekingben, illetve 40-méteres antennák Kunmingban, Sanghajban és Ürümcsiben (Urumqi). Így egy 3000-kilométeres VLBI (Very-long-baseline interferometry – nagyon hosszú bázisvonalú interferometria, rádiócsillagászati technológia) rádióteleszkópot alkotva kommunikálnak a szondákkal.

Az eddigi összes Csang’e-programbeli küldetést a Hszicsang Műholdindító Központból (Xichang Satellite Launch Center) indították Long March (Hosszú Menetelés) rakéták használatával. A központ a közép-kínai Szecsuan tartomány déli részén található, 60 kilométerre Hszicsang városától. 1984 óta üzemel az űrközpont – katonai, tudományos és nemzetközi kereskedelmi indításoknak is helyet ad. Innen indították a híres kínai-európai Double Star magnetoszférakutató holdakat – ami az európai-kínai űrkapcsolatok fontos szimbóluma a mai napig. 1996-ban történt egy jelentős baleset, amikor egy Long March-3B hordozórakéta másodpercekkel az indítás után letért a kijelölt pályáról és egy közeli faluba becsapódott az Intelsat 708 műholddal a fedélzetén.

A Csang’e-5 küldetéstől a megnövekedett tömeg miatt már Long March-5 típusú hordozóval fogják a Hold felé elindítani a szondákat a Vencsang Űrközpontból. Ez Kína legújabb űrkikötője – 2014-ben nyitotta meg kapuit. Hajnan szigetére, egy szuborbitális teszttelep helyére építették. Elhelyezkedése két okból is nagyon kedvező – csak 19°-ra van az Egyenlítőtől, így jobban ki tudja használni a Föld tengelyforgási sebességét. Második előny, hogy a többi kínai indítóközponttal ellentétben ezt a Dél-kínai-tenger partjára építették, így az elhasznált rakétafokozatok az Csendes-óceánba zuhannak, nem pedig sűrűn lakott területre. De vajon miért építették a kínaiak az összes űrközpontjukat az ország mélyére? Az 1960-as szovjet-kínai kapcsolatok elhidegülése után már a Szovjetunió is egy potenciális ellenség volt az USA mellett, ezért védelmi célokból építették ezeket a központokat ennyire távol a sebezhető partoktól, illetve az északi határoktól.

Csang’e-1

A Csang’e-1 keringő szonda volt az első kínai küldetés égi kísérőnkhöz. A küldetés műszaki céljai közé tartozott az első holdi tartózkodásra alkalmas keringőegység kifejlesztése, megépítése és pályára állítása, a holdi repülésre kifejlesztett technológia letesztelése, egy holdi kutatómunka elvégzésére alkalmas műszaki egység kifejlesztése és végül a következő holdmissziókhoz pedig tapasztalatgyűjtés. Az elsődleges tudományos célok közé pedig a következők tartoztak: háromdimenziós sztereóképek készítése a Hold felszínéről, bizonyos kémiai elemek mennyiségének és eloszlásának a vizsgálata a felszínen, holdi talajvastagság megmérése és a hélium-3 izotóp előfordulás helyeinek a felkutatása.

A Csang’e-1 startja és művészi ábrázolása a Hold körül.

Az orbitert a DFH-3 Comsat műholdplatformra építették, 2350 kg-ot nyomott indításkor – ennek körülbelül fele üzemanyag és 130 kilogrammnyi tudományos eszköz. Méretei: 2.0 x 1.7 x 2.2 méter, két kihajtható napelemtábla töltötte a szonda akkumulátorait. Nyolc fő tudományos eszközt helyeztek el a szondán:

  • Sztereó kamerarendszer a holdi felszín feltérképezéséhez az elektromágneses spektrum látható tartományában
  • Interferometrikus spektrométer multispektrális képalkotáshoz
  • Lézer alapú távérzékelő-eszköz a Hold topográfiai térképének elkészítéséhez
  • Gamma és röntgen hullámhosszokon működő spektrométer a Holdon található radioaktív elemek felkutatására
  • Mikrohullámú radiométer a holdi talaj (regolit) vastagságának megméréshez
  • Nagy energiájú részecske- és napszéldetektorok a holdközeli tér űridőjárási viszonyainak a méréséhez
Egy Csang’e-1 által készített topográfiai térkép

Az űrszonda 2007. október 24-én indult egy CZ-3B rakétával Hszicsangból. A hordozórakéta végfokozata egy 205 x 21 000 kilométeres elnyújtott pályára állította az űreszközt. Október 31-én egy 13 perces hajtóműindítással a szonda transzlunáris átviteli pályára állt (TLI), 10,9 km/s sebességre való gyorsítás után. November 5-én 22 percnyi lassítás után egy 200 x 8600 km-es ellipszispályára állt a Hold köré. Egy második, négyperces fékezőmanőverrel 213 x 1700 km-es pályát ért el, ezután ismét, egy tízperces manőver 1.59 km/s sebességre lassította a szondát így elérve a 127 perces keringési idővel rendelkező, 200 kilométer magas közel-körpályát a Hold körül. A szonda az egy éves tervezett működési idejét négy hónappal túlteljesítette. A küldetés végén egy végső lassító manőver segítéségel belevezették a Csang’e-1-et a Hold felszínébe, Mare Fecunditatis közelében csapódott be a szonda 2009. március 9-én. Működése során több mint 175 GB-nyi adatot szolgáltatott a tudósoknak, és a történelemben először készített pontos negyfelbontású 3D-s topográfiai képet az egész Holdról, illetve először végezteg passzív mikrohullámú távérzékelési méréseket égi kísérkőnk felszínén.

A Hold topográfiai térképe
Csang’e-1 felkészítés közben közben

Következő részünkben a Csang’e-program következő küldetéseivel és azok érdekességeivel fogunk foglalkozni.

Dark mode powered by Night Eye