A jelenleg legerősebb operatív nehézrakéta ismét tökéletes teljesítményt nyújtva juttatta az űrbe a több mint 9 tonnás monstrumot.
Két napos halasztást követően ma reggel útjára indulhatott az idei harmadik, összességében hetedik Falcon Heavy, melyre az eddigi legnehezebb feladat várt: geotranszfer, tehát geostacionárius átviteli pályára állítani a 9200 kg-os EchoStar-24 (Jupiter-3) távközlési műholdat. Az indításra ezúttal is a Kennedy Űrközpont LC-39A állásáról került sor, a 27 darab Merlin-1D hajtómű 5:04-kor dübörgött fel, fényük pedig szinte nappali világosságot kölcsönzött a floridai éjszakának. Az első (és egyben utolsó) útját teljesítő középső első fokozat mellett a harmadik repülésüket teljesítő oldalfokozatok kaptak szerepet, de a rakéta áramvonalazó raktérborításai is már korábban használt egységek voltak.
Az emelkedés az előírtak szerint ment végbe, a két oldalsó első fokozat T+2:32-kor vált le, és megkezdte a visszatérést a floridai szárazföldi leszálláshoz. Érdekesség, hogy sokáig úgy tűnt a küldetés előtt, hogy első alkalommal láthatunk szimultán visszatérést drónhajókra az Atlanti-óceánon, de végül a SpaceX úgy döntött, hogy az eddigiekben megszokott módon kísérli meg a fokozatok visszahozatalát. A középső első fokozat esetében ilyen megoldásról nem lehetett szó, ugyanis a nehéz rakomány és a szükséges keringési pálya nagy energiaigénye miatt a fokozatnak nem maradt volna elég üzemanyaga a visszatéréshez. Közel 4 perccel az indítás után műveletek sora következett egymás után: a két oldalfokozat befejezte a visszatérés első fázisát jelentő hajtóműves lassítást, ezzel szinte párhuzamosan leállt a középső első fokozat kilenc Merlin rakétamotorja, pár másodperccel ezt követően megtörtént a fokozatszétválás, és végül a második fokozat hajtóműve is beindult, hogy folytassa 14300 km/órás sebességről a további gyorsítást egészen 27000 km/óráig.
A második fokozatra is komoly feladat várt, hiszen összesen háromszor kellett beindulnia a vákuumra optimalizált MVac-1D rakétamotornak, hogy a kijelölt pályamagasságot végül elérje a műhold (a második pályakorrekcióra 26,5 perccel indulás után került sor 75 másodpercig, majd T+3:22:08-kor még egyszer begyújtották a hajtóművet, ez a manőver fél percig tartott).
A küldetés lezárásaként, indítás után majdnem 3,5 órával levált az EchoStar-24 szatellit, mely a következő hetekben fogja „kiegyenlíteni” az elnyújtott ellipszis alakú pályát kör alakúvá, és éri el a végleges 36000 km körüli magasságot. Ha a továbbiakban is minden a terv szerint alakul, ősszel kerülhet sor az óriási műhold beüzemelésére.
A SpaceX számára a mai küldetés az idei 51., összességében a 250. sikert jelentette, a Falcon Heavy pedig továbbra is 100%-os sikerességi rátával büszkélkedhet. A jelenlegi helyzet szerint még kétszer láthatjuk repülni az óriásrakétát a Psyche és a USSF-52 küldetésen.
