Nem egészen két hete számoltunk be a Hubble rekordjáról, miszerint a segítségével sikerült észlelni a valaha látott legtávolabbi csillagot. Tegnap az ESA és a NASA közzétett egy képsorozatot, amely a 32 éve üzemelő űrtávcső újabb rekordját mutatja be.
A felvétel a C/2014 UN271 (Bernardinelli-Bernstein) üstökösről készült, még 2022. január 8-án a Hubble űrteleszkóppal, és az látható rajta, hogy az üstökös magját hogyan különítették el az azt körülvevő hatalmas por- és gázburokból, a kómától.
A bal szélső felvétel az eredetileg készült kép az üstökösről, a középső képet, a kóma modelljét ebből a képből összeállított felszíni fényességprofil illesztésével kapták meg a kutatók. Ez lehetővé tette az üstökös kómájának a kiszűrését, és ezzel sikerült felfedni az üstökös magját, ez látható a jobb szélső felvételen.
A rádiótávcsövek adataival kombinálva a csillagászoknak sikerült hozzávetőlegesen megmérni a mag átmérőjét, ami óriási teljesítmény annak fényében, hogy az üstökös jelenleg nagyjából 4,8 milliárd kilométerre van Földünktől. Bár a mag a becslések szerint akár 135 kilométer átmérőjű is lehet, olyan messze van, hogy a Hubble felbontása nem volt elég annak meghatározásához, így ezt az űrtávcső által mért fényvisszaverő képességéből származtatják.
Az üstököst 2014 októberében fedezték fel, ekkor 29 AU (4,3 milliárd km) távolságra volt a Naptól, majdnem olyan messze, mint a Neptunusz pályája. Ez volt a legnagyobb távolság, ahol eddig üstököst fedeztek fel. Most megmért 135 km-es magátmérőjével ez a legnagyobb ismert Oort-felhőben található üstökös.
A Hubble tehát több mint 3 évtizede tartó működés után is számos új adatot szolgál a kutatók részére, ezzel bizonyítva, hogy a vele végzett tudományos munka felbecsülhetetlen.
A Hubble űrtávcső felvétele a Bernardinelli-Bernstein üstökösről. Balra az eredeti megfigyelés, középen a kóma modellje és jobbra az üstökös magja látható. – Kép forrása: NASA, ESA, Man-To Hui (Macau University of Science and Technology), David Jewitt (UCLA), Alyssa Pagan (STScI)