A James Webb a sziklás világok tanulmányozására készül

Kapcsolódó

Kísérlet céljából fürjtojásokat küldenek az ISS-re

2023 decemberében japán fürjtojásokat küldenek a Nemzetközi Űrállomásra, hogy...

Még egy lépéssel közelebb a ULA a Vulcan első repüléséhez

Múlt éjjel hajtották végre az első hajtóműtesztet az újgenerációs...

A nap képe #1129 – Archimedes hajtómű

A Rocket Lab újgenerációs Neutron hordozójának Archimedes hajtóműve, mely...

Szovjet űrkutyák – 1. rész

Sokan ismerhetjük Lajka történetét vagy akár Belka és Sztrelka...

Tartható a Psyche űrszonda októberi indítása

Az eredeti tervek szerint tavaly augusztusban indult volna a...

A James Webb űrteleszkóp első évre tervezett vizsgálatai között szerepel két exobolygó tanulmányozása, melyre hamarosan sor kerül. Mint azt nemrégiben olvashattátok cikkünkben, befejeződött a JWST finomhangolása, és a különböző műszerek beállítása is. Így nem sokkal az első megfigyelések után idén nyáron megkezdődhet a Webb mélyreható tudományos munkája. Ehhez kapcsolódik az említett két égitest, melyek méretük és összetételük alapján „szuperföldnek” minősített forró exobolygók. Név szerint az 55 Cancri e és az LHS 3844 b. A kutatók az űrobszervatórium nagy pontosságú spektrográfjait ezekre a bolygókra fogják szegezni, hogy megismerjék a galaxis bolygóinak geológiai sokféleségét és a Földhöz hasonló kőzetbolygók evolúcióját.

Az LHS 3844 b és az 55 Cancri e kőzetbolygók összehasonlítása a Földdel és a Neptunusszal. Forrás: NASA, ESA, CSA, Dani Player (STScI)

55 Cancri e

A szuper forró exobolygó kevesebb mint 2,5 millió kilométerre kering a Napunkhoz hasonló csillagától, keringési ideje pedig kevesebb mint 18 óra. A felszíni hőmérsékletnek köszönhetően, a bolygó nappali oldalát feltehetően lávaóceánok borítják. A James Webb közeli infravörös kamerájával (NIRCam) és a közepes infravörös tartományban működő műszerével (MIRI) a bolygó nappali oldalának hőkibocsátási spektrumát fogják tanulmányozni és rögzíteni.

LHS 3844 b

Míg az 55 Cancri e betekintést nyújt a kutatók számára egy lávával borított világ egzotikus geológiájába, addig az LHS 3844 b egyedülálló lehetőséget ad egy exobolygó felszínén található szilárd kőzetek elemzésére. Ez a bolygó szintén rendkívül közel kering csillagához, keringési ideje pedig 11 óra. Mivel azonban csillaga viszonylag kicsi és hűvös, a planéta nem elég forró ahhoz, hogy felszíne olvadt legyen. Továbbá a Spitzer űrtávcső megfigyelései azt mutatják, hogy a bolygónak nagy valószínűséggel nincs jelentős légköre.

A Max Planck Csillagászati Intézet munkatársa Laura Kreidberg és csapata a MIRI segítségével rögzíteni fogja az LHS 3844 b nappali oldalának hőkibocsátási spektrumát, majd összehasonlítja a már ismert kőzetek, például bazalt és gránit spektrumával, hogy meghatározzák a bolygó összetételét.

Továbbiak a témában

A James Webb űrtávcső története

A James Webb űrtávcső felépítése és főbb technikai adatai

A James Webb űrtávcső útja a felbocsátástól az első képekig 1. rész

A James Webb űrtávcső útja a felbocsátástól az első képekig 2. rész

A James Webb űrtávcső tudományos munkája és ehhez használt műszerei

A JWST építése képekben

James Webb űrtávcső hírfolyam (az indítástól a teljes kicsomagolásig)

A JWST megérkezése az L2 pontra

Elkezdték beüzemelni a JWST műszereit

JWST: Az első fény

James Webb űrteleszkóp: Szelfi és első képek

Folytatódott a James Webb űrtávcső beüzemelése

JWST: Alakul a főtükör szegmenseinek a beállítása

James Webb űrteleszkóp: Kész a főtükör beállítása

JWST: Folyamatban a NIRSpec beüzemelése is

JWST: 4-ből 3 műszer már beállítva

Elérte üzemi hőmérsékletét a James Webb űrtávcső MIRI-berendezése

Befejeződött a James Webb űrtávcső műszereinek beállítása és finomhangolása

Dark mode powered by Night Eye