A James Webb űrtávcső segítségével mérték meg egy közeli exobolygó hőmérsékletét

Kapcsolódó

Ismét tudományos adatok érkeznek a Voyager-1 szondától

Újabb jó hírek érkeztek az 1977-ben indított Voyager-1 szondával...

Háromból három: a Falcon-9-es továbbra is csúcsra járatva

A héten már zsinórban harmadik alkalommal emelkedett el egy...

A nap képe #1478 – Buran/MiG-25

A Buran űrrepülőgép egy MiG-25-ös vadászrepülőgép társaságában.

Két frissen végzett űrhajóst nevezett ki az ESA a Nemzetközi Űrállomás féléves küldetéseire

A francia és belga asztronauta kiválasztását tegnap jelentette be...

Ismét 23 Starlink műhold állt Föld körüli pályára

A SpaceX a héten két házon belüli küldetést tervez...

A James Webb Űrtávcső sikeresen megmérte egy, a Földtől 40 fényévre lévő vörös törpe körül keringő exobolygó, a TRAPPIST-1 c hőkibocsátását. A közép-infravörös tartományban történt mérés eredményei azt mutatják, hogy a bolygó nem hasonlít annyira a Vénuszra, mint ahogyan azt korábban feltételezték.

Mérési módszer

A csillagászok a Webb MIRI műszerét (Mid-Infrared Instrument) használták a fényesség meghatározására. A méréshez a másodlagos napfogyatkozás jelenségét használták: amikor a bolygó a csillag mellett van, a csillag által kibocsátott, valamint a bolygó nappali oldala által visszavert fény egyaránt eléri a távcsövet. Ebből következik, hogy a rendszer fényesebbnek tűnik. Amikor a bolygó a csillag mögött van, az elzárja a bolygó által visszavert fényt, és csak a csillag fénye éri el a teleszkópot. Emiatt a rendszer látszólagos fényessége csökken.

Így a két égitest együttes fényességéből kivonható a csillag fényessége, ami alapján kiszámítható, mennyi infravörös fény érkezik a bolygó nappali oldaláról. Ez alapján pedig a nappali hőmérséklet is kiszámítható, és következtetni lehet a légkör jelenlétére és lehetséges összetételére is.

A TRAPPIST-1 rendszer időbeli fényességének változása
Ez a fénygörbe a TRAPPIST-1 rendszer időbeli fényességének változását mutatja, ahogy a TRAPPIST-1 c a csillaga körül kering. – Kép forrása: NASA, ESA, CSA, J. Olmsted (STScI), S. Zieba (MPI-A), L. Kreidberg (MPI-A)

A fenti grafikon négy különálló megfigyelés kombinált adatait mutatja, amelyeket a MIRI F1500W szűrőjével végeztek, ami csak a kb. 13,5-16,7 mikron közötti hullámhosszúságú fényt engedi át a detektorokhoz. A kék négyzetek egyedi fényességmérések, a piros körök az átlagolt méréseket mutatják, hogy könnyebben látható legyen az időbeli változás. A fehér vonal az adatokhoz legjobban illeszkedő fénygörbe. A fényesség csökkenése a másodlagos napfogyatkozás alatt kevesebb, mint 0,05% volt.

A megfigyelésből számított hőmérséklet 76 és 138 °C közötti, tehát a bolygó átlagos nappali hőmérséklete mintegy 107 °C. Ezzel a TRAPPIST-1 c a valaha mért leghűvösebb kőzetbolygó, amelyet másodlagos napfogyatkozás-fotometriával mértek meg.

Jövőbeni megfigyelések

Ez a kutatás a Webb 2304-es általános megfigyelői (GO) programjának részeként készült, amely egyike a Webb első tudományos évének nyolc programjának. Ennek célja a TRAPPIST-1 rendszer teljes körű jellemzése.  A TRAPPIST-1 csillagrendszer lehetőséget biztosít arra, hogy a Föld-méretű bolygók körül lévő légkört tanulmányozzuk. A jövő évben a kutatók egy utóvizsgálatot fognak végezni, hogy megfigyeljék a TRAPPIST-1 b és a TRAPPIST-1 c teljes pályáját. Ez lehetővé teszi majd annak vizsgálatára, hogyan változik a hőmérséklet a két bolygó nappali és éjszakai oldaláról, valamint további adatokat is kaphatunk majd arról, hogy van-e légkörük.

Címlapkép: a TRAPPIST-1 bolygórendszer illusztrációja. – Forrás: NASA/JPL-Caltech
Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye