A Juno ismét elhalad az Io mellett

Kapcsolódó

A nap képe #1437 – F. Story Musgrave űrsétája

A felvételen F. Story Musgrave látható. Az STS-6 keretén...

Az ESA 522 millió eurós szerződéssel segíti az ExoMars küldetést

A kissé hányattatott sorsú ExoMars küldetés újabb lendületet vehet,...

A Rocket Lab egy 14,4 millió dolláros szerződéssel gazdagodott

Nem mindennapi megbízást nyert el a Rocket Lab: a...

A nap képe #1436 – A Szojuz MSz-24 űrhajó belsejében

Loral O’Hara, Oleg Novickij és Marina Vasziljevszkaja a Szojuz...

Közel két hónap után teljesített ismét küldetést a SpaceX az Amerikai Űrhaderő megbízásából

Ezúttal egy űridőjárás-figyelő műholdat juttatott napszinkron pályára a Falcon-9. Kis...

A NASA Juno űrszondája május 16-án, azaz a mai napon ismét elrepül a Jupiter vulkanikus holdja, az Io mellett, majd nem sokkal később a gázóriást is meglátogatja. Az eseményről érdemes megjegyezni, hogy ez lesz az eddigi legközelebbi „találkozás”, mely mintegy 35 500 kilométert jelent.

A JunoCam felvétele az Io-ról 2023. március 1-én. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

A Föld Holdjánál valamivel nagyobb Io folyamatosan ki van téve a különféle erőknek. Nemcsak a Naprendszer legnagyobb bolygójának gravitációja „gyötri” örökösen, hanem ezenfelül még az Europa és a Naprendszer legnagyobb holdja, a Ganymedes is. Ennek eredményeképpen az Io folyamatosan feszül és „préselődik”, ami szorosan összefügg a vulkánjaiból feltörő láva keletkezésével.

Az Io vulkanikus tevékenységét ábrázoló kompozitkép, melyet a 2022. december 14-i (balra) és 2023. március 1-jei elrepülései során gyűjtött adatok felhasználásával készítettek. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/ASI/INAF/JIRAM

„Az Io az általunk ismert legvulkanikusabb égitest a Naprendszerünkben.” – mondta Scott Bolton, a Juno vezető kutatója. „Azáltal, hogy többször is megfigyeljük, szemügyre vehetjük hogyan változnak a vulkánok – milyen gyakran törnek ki, mennyire fényesek és forróak, egy csoporthoz tartoznak-e vagy egyedül vannak, és változik-e a lávafolyam alakja.”

Ez az 51. elrepülés biztosítja az eddigi legközelebbi rápillantást erre a megkínzott holdra. A júliusi és októberi elrepüléseink még közelebb visznek bennünket, hogy aztán ez év decemberében és jövő év februárjában, – amikor 1500 kilométerre repülünk az Io felszínétől – két alkalommal is találkozhassunk vele. A repülések mindegyike látványos képet nyújt majd ennek a csodálatos holdnak a vulkáni tevékenységéről. Az adatok lenyűgözőek lesznek.” – tette hozzá Bolton.

Bár a Juno alapjában véve a Jupiter tanulmányozására készült, számos érzékelőjével rengeteg adatot szolgáltatott már a bolygó holdjairól is. A JunoCam mellett az űrszonda JIRAM (Jovian InfraRed Auroral Mapper), az SRU (Stellar Reference Unit) és MWR (Microwave Radiometer) műszerei az Io vulkánjait, valamint a vulkánkitörések és a Jupiter erős magnetoszférájának és sarki fényének kölcsönhatását is képesek tanulmányozni.

Forrás: NASA
Dark mode powered by Night Eye