A Juno űrszonda meglátogatja a Jupiter jeges holdját

Kapcsolódó

Egy hét szünet után ismét küldetést teljesített a Falcon-9-es

Ritkán fordul elő, hogy több mint egy hétig nem...

A nap képe #1504 – John Casani

John Casani projektvezető 1977-ben egy kis zászlót tart, amelyet...

A Synspective további tíz Electron indításra kötött szerződést

A Peter Beck által állapított Rocket Lab (továbbiakban: RL)...

Ma 41 éve indult az űrbe Sally Ride, az első amerikai űrhajósnő

Az STS-7 jelzésű küldetést a Challenger űrrepülőgéppel hajtották végre,...

A NASA űrszondája egy közeli elrepülést fog végrehajtani az Europa mellett, mellyel várhatóan értékes tudományos információkat, és figyelemre méltó képeket fog szolgáltatni. A Juno szeptember 29-én 358 kilométerre közelíti meg a Jupiter jéggel borított Europa holdjának felszínét, ennek során pedig bizonyos részekről a valaha készült legnagyobb felbontású felvételeket fogja elkészíteni, valamint értékes adatokat fog gyűjteni a hold belsejéről, felszíni összetételéről és ionoszférájáról, valamint a Jupiter magnetoszférájával való kölcsönhatásáról. Ezek az információk hasznára válhatnak a jövőbeli küldetéseknek, mint például az Europa Clipper nevű, 2024-ben indítandó, a jeges hold tanulmányozására irányuló missziónak.

Az Europa a 3100 kilométeres egyenlítői átmérőjével nagyjából megegyezik a Föld égi kísérőjével, mely 3476 kilométer. A tudósok szerint a kilométer vastag jégpáncél alatt sós óceán húzódik, ami kérdéseket vet fel az Európa felszíne alatt található, az élet fenntartására alkalmas körülményekkel kapcsolatban.

Az Europa mintegy 82 000 kilométeres távolságból, melyet a Juno kamerája, a JunoCam készített 2021. október 16-án. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

Az említett közeli elrepülés befolyásolni fogja a Juno pályáját, amivel 43 napról 38 napra csökken a Jupiter körüli keringési ideje. Érdekesség, hogy legutoljára hasonló közelségben a Galileo űrszonda járt, mely 351 kilométerre közelítette meg a holdat 2000. január 3-án. Emellett ez az elrepülés a második találkozás egy Galilei-holddal a Juno meghosszabbított küldetése során. Az űreszköz 2021 júniusában a Ganymedes-t vizsgálta meg, 2023-ban és 2024-ben pedig az Io-t tervezi megközelíteni.

Ez a grafikon az űrszonda Jupiter körüli pályáit ábrázolja. A „PJ” a perijove, vagyis a bolygóhoz viszonyított legközelebbi pont jelölésével – az elsődleges küldetéstől kezdve szürke színnel, a meghosszabbított küldetés 42 pályájáig kék és lila árnyalatokkal. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI

Az adatgyűjtés egy órával a legközelebbi pont elérése előtt kezdődik, amikor az űrszonda 83 397 kilométerre lesz az Europa holdtól. „Az űreszköz és a hold közötti relatív sebesség 23,6 km/mp lesz, tehát elég gyorsan siklunk el” – mondta a JPL munkatársa John Bordi, a Juno küldetésvezető-helyettese.

Az űrszonda teljes műszer- és érzékelőkészletét aktiválni fogják a találkozásához. A JEDI (Jupiter Energetic-Particle Detector Instrument) és annak X-sávú rádióantennája adatokat fog gyűjteni az Europa ionoszférájáról. A JADE (Jovian Auroral Distributions Experiment) és MAG (Magnetometer) műszercsomagok a Juno űrszondán található Waves kísérlet keretén belül a holddal kapcsolatos plazmát fogják mérni, továbbá az Europa és a Jupiter magnetoszférájának kölcsönhatását is vizsgálják majd.

A Juno űrszonda 2016. június 21-én, a Jupitertől 10,9 millió kilométer távolságban készítette ezt a színes képet. Forrás: NASA/JPL

A Juno MWR (Microwave Radiometer) műszere az Europa jeges kérgébe fog belelátni, adatokat szerezve annak összetételéről és hőmérsékletéről. Ez lesz az első alkalom, hogy ilyen adatokat gyűjtenek a hold jeges burkának tanulmányozására. Továbbá a JunoCam is készíteni fog felvételeket a holdról különböző látható spektrumokban. (A látható fényben készült képek felbontása várhatóan pixelenként 1 kilométernél jobb lesz.) A Juno tudományos csapata ezeket összehasonlítja majd a korábbi küldetések felvételeivel, hogy az elmúlt két évtized alatt, az Europa felszíni jellemzőiben bekövetkezett esetleges változásokat kutassák. Ezenfelül a Juno tájékozódását segítő kamera (Stellar Reference Unit) – mely ismert pozíciójú fényes csillagok keresésére lett tervezve – nagy felbontású fekete-fehér fotókkal szolgál majd az Europa felszínéről. Infravörös képekben sem lesz hiány, hiszen a Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM) is megpróbál majd felvételeket rögzíteni az elhaladás alkalmával. Bár a Juno épp az Europa árnyékában lesz, amikor a legközelebb kerül a holdhoz, a Jupiter légköre elég napfényt fog visszaverni ahhoz, hogy az űrszonda látható fényre specializált képalkotói adatokat gyűjthessenek.

Az űrszonda 2022. január 12-én rögzítette ezt a képet a Jupiter déli féltekéjéről. A felvételen az óriásbolygó holdjai, az Io (balra) és az Europa (jobbra) is felfedezhető. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye