A NASA űrszondája egy közeli elrepülést fog végrehajtani az Europa mellett, mellyel várhatóan értékes tudományos információkat, és figyelemre méltó képeket fog szolgáltatni. A Juno szeptember 29-én 358 kilométerre közelíti meg a Jupiter jéggel borított Europa holdjának felszínét, ennek során pedig bizonyos részekről a valaha készült legnagyobb felbontású felvételeket fogja elkészíteni, valamint értékes adatokat fog gyűjteni a hold belsejéről, felszíni összetételéről és ionoszférájáról, valamint a Jupiter magnetoszférájával való kölcsönhatásáról. Ezek az információk hasznára válhatnak a jövőbeli küldetéseknek, mint például az Europa Clipper nevű, 2024-ben indítandó, a jeges hold tanulmányozására irányuló missziónak.
Az Europa a 3100 kilométeres egyenlítői átmérőjével nagyjából megegyezik a Föld égi kísérőjével, mely 3476 kilométer. A tudósok szerint a kilométer vastag jégpáncél alatt sós óceán húzódik, ami kérdéseket vet fel az Európa felszíne alatt található, az élet fenntartására alkalmas körülményekkel kapcsolatban.
Az Europa mintegy 82 000 kilométeres távolságból, melyet a Juno kamerája, a JunoCam készített 2021. október 16-án. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS
Az említett közeli elrepülés befolyásolni fogja a Juno pályáját, amivel 43 napról 38 napra csökken a Jupiter körüli keringési ideje. Érdekesség, hogy legutoljára hasonló közelségben a Galileo űrszonda járt, mely 351 kilométerre közelítette meg a holdat 2000. január 3-án. Emellett ez az elrepülés a második találkozás egy Galilei-holddal a Juno meghosszabbított küldetése során. Az űreszköz 2021 júniusában a Ganymedes-t vizsgálta meg, 2023-ban és 2024-ben pedig az Io-t tervezi megközelíteni.
Ez a grafikon az űrszonda Jupiter körüli pályáit ábrázolja. A „PJ” a perijove, vagyis a bolygóhoz viszonyított legközelebbi pont jelölésével – az elsődleges küldetéstől kezdve szürke színnel, a meghosszabbított küldetés 42 pályájáig kék és lila árnyalatokkal. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI
Az adatgyűjtés egy órával a legközelebbi pont elérése előtt kezdődik, amikor az űrszonda 83 397 kilométerre lesz az Europa holdtól. „Az űreszköz és a hold közötti relatív sebesség 23,6 km/mp lesz, tehát elég gyorsan siklunk el” – mondta a JPL munkatársa John Bordi, a Juno küldetésvezető-helyettese.
Az űrszonda teljes műszer- és érzékelőkészletét aktiválni fogják a találkozásához. A JEDI (Jupiter Energetic-Particle Detector Instrument) és annak X-sávú rádióantennája adatokat fog gyűjteni az Europa ionoszférájáról. A JADE (Jovian Auroral Distributions Experiment) és MAG (Magnetometer) műszercsomagok a Juno űrszondán található Waves kísérlet keretén belül a holddal kapcsolatos plazmát fogják mérni, továbbá az Europa és a Jupiter magnetoszférájának kölcsönhatását is vizsgálják majd.
A Juno űrszonda 2016. június 21-én, a Jupitertől 10,9 millió kilométer távolságban készítette ezt a színes képet. Forrás: NASA/JPL
A Juno MWR (Microwave Radiometer) műszere az Europa jeges kérgébe fog belelátni, adatokat szerezve annak összetételéről és hőmérsékletéről. Ez lesz az első alkalom, hogy ilyen adatokat gyűjtenek a hold jeges burkának tanulmányozására. Továbbá a JunoCam is készíteni fog felvételeket a holdról különböző látható spektrumokban. (A látható fényben készült képek felbontása várhatóan pixelenként 1 kilométernél jobb lesz.) A Juno tudományos csapata ezeket összehasonlítja majd a korábbi küldetések felvételeivel, hogy az elmúlt két évtized alatt, az Europa felszíni jellemzőiben bekövetkezett esetleges változásokat kutassák. Ezenfelül a Juno tájékozódását segítő kamera (Stellar Reference Unit) – mely ismert pozíciójú fényes csillagok keresésére lett tervezve – nagy felbontású fekete-fehér fotókkal szolgál majd az Europa felszínéről. Infravörös képekben sem lesz hiány, hiszen a Jovian Infrared Auroral Mapper (JIRAM) is megpróbál majd felvételeket rögzíteni az elhaladás alkalmával. Bár a Juno épp az Europa árnyékában lesz, amikor a legközelebb kerül a holdhoz, a Jupiter légköre elég napfényt fog visszaverni ahhoz, hogy az űrszonda látható fényre specializált képalkotói adatokat gyűjthessenek.
Az űrszonda 2022. január 12-én rögzítette ezt a képet a Jupiter déli féltekéjéről. A felvételen az óriásbolygó holdjai, az Io (balra) és az Europa (jobbra) is felfedezhető. Forrás: NASA/JPL-Caltech/SwRI/MSSS