A JWST felfedezte első exobolygóját

Kapcsolódó

Jól halad az új kínai holdrakéta hajtóművének tesztprogramja

A Hosszú Menetelés-9 óriásrakéta újrahasználható koncepcióként fog megvalósulni a...

Újabb Falcon-9 teljesítette tizenhetedik repülését

Közel egy hét szünet után hajtott végre a SpaceX...

A nap képe #1300 – Kameravédelem az űrben

A NASA egykori űrhajósa, Jack Fischer osztotta meg az...

Blue Whale-1: Dél-Korea metán meghajtású, félig újrafelhasználható hordozórakétája

A dél-koreai Perigee Space magáncégről egészen idáig még nem...

Földünk az űrből: Sós tavak

Ezúttal Kelet-Afrikában járunk, hála a Sentinel-2 missziónak, mely két...

A James Webb űrteleszkóp továbbra is remek eredményekkel szolgál, olyannyira, hogy megszületett az első olyan jellegű felfedezése, melynek során megerősítette egy exobolygó, azaz egy másik csillag körül keringő bolygó jelenlétét. A hivatalosan LHS 475 b néven besorolt planéta egy 41 fényévre lévő vörös törpecsillag körül kering, mely az Oktáns csillagképben található. Mérete majdnem megegyezik a Földével (annak 99%-a), légköréről azonban végleges következtetéseket még nem tudtak levonni.

A Kevin Stevenson és Jacob Lustig-Yaeger vezette kutatócsoport azután döntött úgy, hogy ezt a célpontot figyelik meg a Webbbel, miután alaposan áttanulmányozták a NASA TESS (Transiting Exoplanet Survey Satellite) űreszközének adatait, melyek a bolygó létezésére utaltak. A JWST a megfigyeléshez a NIRSpec, azaz a közeli infravörös tartományban működő műszerét használta, mellyel viszonylag gyorsan, könnyen és tisztán megörökítette a planétát.

NIRSpec tranzit fénygörbe. Forrás: NASA, ESA, CSA

Az összes működő teleszkóp közül csak a Webb képes a Föld méretű exobolygók légkörének jellemzésére. A kutatócsoport a bolygó légkörének transzmissziós spektrumának elemzésével próbálta felmérni, hogy mi található a bolygó légkörében (ha van). Bár az adatok azt mutatják, hogy Föld méretű terresztrikus (szárazföldi) bolygóról van szó, azt még nem tudják biztosan, hogy van-e légköre. A csapat megjegyezte ezzel kapcsolatban, hogy bár lehetséges, hogy az égitestnek nincs légköre, vannak olyan légköri összetételek, amelyeket nem tudtak kizárni, például a színtiszta szén-dioxid légkör. „Meglepő módon egy 100%-ban szén-dioxid légkör sokkal tömörebb, így nagy kihívást jelent az észlelése.” – mondta Lustig-Yaeger. Így tehát még pontosabb mérésekre van szükség ahhoz, hogy a csapat meg tudja különböztetni a teljesen szén-dioxidból álló légkört annak hiányától. A kutatók idén nyáron újabb megfigyeléseket terveznek, mellyel további spektrumok birtokába kerülhetnek.

NIRSpec transzmissziós spektrum. Forrás: NASA, ESA, CSA

A JWST emellett azt is kimutatta, hogy a bolygó néhány száz fokkal melegebb, mint a Föld, így ha felhőket észlelnek, az arra engedheti következtetni a kutatókat, hogy a planéta inkább a Vénuszra hasonlít, aminek szintén szén-dioxid légköre van. A szakemberek azt is megerősítették, hogy mindössze két napos keringési pályával rendelkezik, mely információ szinte azonnal kiderült a Webb pontos fénygörbéjéből. Bár az LHS 475 b közelebb van a csillagához, mint bármelyik bolygó a Naprendszerben, vörös törpecsillagának hőmérséklete viszont kevesebb mint fele a Napénak, így a kutatók előrejelzései szerint még mindig képes lehet légkört fenntartani.

Illusztráció a LHS 475 b planétáról. Forrás: NASA, ESA, CSA

Dark mode powered by Night Eye