Folytatjuk a kínai emberes űrutazásokról szóló sorozatunkat, ezúttal a Sencsou-1 utáni tesztküldetésekkel, illetve az első emberes úttal (Sencsou-5) foglalkozunk.
A sorozat első részét, amiben a kínai emberes űrprogram kezdeteit, az űrhajót és a hordozót mutattuk be, itt olvashatjátok.
Sencsou–2
A második tesztút 2001. január 9-én startolt Csiucsüanból, a küldetés célja pedig az életfenntartó rendszerek tesztje, és az orbitális pályán való manőverezés kipróbálása volt.
Az űrhajó visszatérő egységében állatok foglaltak helyet (ezáltal tudták tesztelni az életfenntartó renszereket): egy majom, egy kutya, és egy nyúl voltak az utasok.
A sikeres start után az űrhajó egy 197 x 334 km magasságú pályára állt, amit kb. 20 óra után emeltek meg 328 x 333 km magasságra. A hét napig tartó misszió során két további pályamódosításra került még sor.
Az állatok mellett 64 különböző tudományos teher is helyett kapott még: 15 a visszatérő modulban, 12 az orbitális modulban, 37 pedig egy külső tárolón.
Ezek közé tartozott egy mikrogravitációs kristályográfiai kísérlet: hat egér, valamint apró vízi és szárazföldi élőlények, kozmikus sugárzás és részecske-érzékelők, gammasugárzás-érzékelők.
Az űrhajó kommunikációs rendszereit is tesztelték: előre felvett rádióüzeneteket játszott vissza a Sencsou.
A visszatérő modul végül 117 keringés után január 16-án landolt Belső-Mongóliában, azonban a visszatérésről semmilyen képet nem hoztak nyilvánosságra, így hamar megindult a találgatás, hogy a valami probléma lehetett a leszállással. Kína cáfolta ezeket a híreszteléseket, később azonban az első kínai űrhajós, Jang Li-vej megerősítette, hogy a kapszula ejtőernyője nem nyílt ki, így az lassítás nélkül csapódott be a földbe – megölve ezzel utasait, amennyiben azok még életben voltak, habár pontos információk azóta sem érhetőek el…
Érdekesség, hogy az orbitális modul még további 220 napot töltött Föld körüli pályán, miután a légkörbe visszatérve elégett a Csendes-óceán felett.
Sencsou-3
A harmadik személyzet nélküli repülésre több hónapos halasztás után, 2002. március 25-én került sor. A fedélzeten ezúttal egy tesztbábu kapott helyet, ami a leendő űrhajósra váró erőhatásokat mérte.
Ez volt az első Sencsou indítás, ami már működő mentőtoronnyal indult, így egy vészhelyzet esetén biztonságos távolságba repítheti az űrhajót emelkedés közben. A rendszer érdekessége, hogy az az űrhajóból is aktiválható az űrhajósok által.
A Sencsou-3 107 keringést tett meg, és a fedélzeten 44 tudományos teher utazott: ezek nagyrésze föld- és időjárásmegfigyelő szenzorok voltak, de egy kamera is volt a fedélzeten, mely a kapszula ablakából készített képeket.
A landolásra április 1-jén került sor Belső-Mongólia sivatagos területén, és a Sencsou-2-vel ellentétben a kínai média több képet is nyilvánosságra hozott, így a leszállás ezúttal sikeres volt.
Az orbitális modul ezúttal is még hónapokig Föld körüli pályán maradt, és november 12-én égett el visszatérés közben.
Sencsou-4
Az első emberes küldetés előtt még egy utolsó teszt várt az űrhajóra, a Sencsou-4. A rakétát és az űrhajót úgy készítették fel, mintha tajkonauták is utaznának: a kapszulában volt hálózsák, étel és gyógyszerek is. Űrhajósok helyett azonban két tesztbábu utazott, illetve 52 különböző tudományos kísérlet, például 100 db pünközsdi rózsa magja is.
A startra 2002. december 29-én került sor, és a 6 napos repülés alatt több pályamódosítási manőverre is sor került. A pályaadatokból (nagyobb mértékben csökkent az űrhajó pályájának a magassága) a szakértők arra következtettek, hogy ez volt az első alkalom, amikor a Sencsou orbitális moduljának napelemtábláit is kinyitották.
6 napos repülés (és 108 keringés) után 2003. január 5-én landolt a visszatérő kapszula Belső-Mongóliában.
Sencsou-5 – Az első kínai a világűrben
A tesztküldetések után 2003. október 15-én került sor a várva várt napra: Csiucsüanból elindult az első kínai űrhajós a Long March 2F rakétával és a Sencsou-5 űrhajóval. A tajkonauta Jang Li-vej volt, a kínai hadsereg 38 éves alezredese, korábbi tesztpilóta.
A misszió előtt az űrhajósok kiválogatása és tréningje teljes titokban történt, Li-vej személyére is csak egy nappal a start derült fény.
Sem az indításról, sem a landolásról nem volt élő közvetítés, habár mindkét eseményt előre bejelentették. Egyes pletykák szerint a kínai űrhivatal nem szerette volna, ha a világ élőben néz végig egy esetleges katasztrófát.
A start után a Sencsou sikeresen pályára állt, később azonban Li-vej erős rázkódásra panaszkodott T+120 másodperc körül – emiatt több változtatást is eszközöltek a későbbi Long March 2F indításoknál. Az űrhajós első üzenetében a világűrből az mondta, hogy minden simán megy, és jól érzi magát.
A tajkonauta a repülés alatt pelenkát viselt, ugyanis a mellékhelyiség az orbitális modulban található, amit ezen az úton nem használhatott.
Az út alatt Li-vej folyamatosan tájékoztatta az irányítóközpontot az állapotáról, és minden alkalommal azt felelte, hogy minden rendben van, és jól érzi magát. Li-vej egy videós bejelentkezésnél egy kínai, illetve egy ENSZ zászlót is felmutatott. Az űrhajós többször is étkezett, a menüben volt fokhagymás sertéshús, kung pao csirke, rizs és kínai gyógytea is.
A repülés kb. 21 óráig tartott, ezalatt Li-vej 14 alkalommal került meg a Földet. Az út alatt két alkalommal kapott pihenőidőt az űrhajós, mindkétszer 3-3 órát.
A landolásra a tervezett helytől mindössze 4.8 kilométerre került sor Belső-Mongóliában, és Li-vej kiszállása után az irányítóközpont teljes sikernek minősítette a küldetést.
A leszállás után olyan pletykák merültek fel, hogy Li-vej a tervezettnél kicsit keményebben landolt, az alábbi képen is látható, hogy valószínűleg elharapta a száját.
A küldetéssel Kína a harmadik olyan ország lett a Szovjetunió (Oroszország) és az Egyesült Államok után, mely önerőből űrhajóst küldött a világűrbe. Jang Li-vej a történelmi út után nem repült többet, 2008-ban dandártábornokká léptették elő, és természetesen számtalan állami kitüntetést is kapott.
A kínai emberes űrprogram sikeresen teljesítette az első fázist, de természetesen a munka nem állt le. A sorozat következő részében az első kétfős űrrepülésről, és az első űrsétáról lesz szó.