A kínai emberes űrutazások története – 3. rész

Kapcsolódó

Zöld utat kapott a NASA Dragonfly küldetése

Ezzel az utolsó tervezési szakaszba léphet a Szaturnusz Titan...

Lezajlott az Ariane-6 bemutatkozása előtti utolsó földi teszt

A rakéta felső fokozatának tesztjét a Német Űrkutatási Szervezet...

Svédország 38. országként csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Gyorsan sor került egy újabb aláírásra, már ami az...

A nap képe #1441 – Apollo-13 „mentőcsónak”

Az Apollo-13 misszió felvétele a Holdról, melyet a holdkompból...

Folytatjuk a kínai emberes űrutazásokról szóló sorozatunkat, ezúttal az első kétszemélyes utat (Sencsou-6), és az első háromszemélyes repülést és egyben az első kínai űrsétát végrehajtó küldetést (Sencsou-7) mutatjuk be.

Előzmények

A kínai emberes űrutazások története – 1. rész (A kínai űrprogram kezdetei, rakéta és űrhajó bemutatása)

A kínai emberes űrutazások története – 2. rész (Az első emberes kínai űrutazás – Sencsou-5)

Sencsou-6 – 2005. október 12-16.

A Sencsou-5 sikeres útja után a következő lépés egy kétfős személyzettet való repülés volt, amire majdnem pontosat két évet kellett várni. A Sencsou-6 2005. október 12-én startolt el a Csiucsüan Űrközpontból, a szokásos módon egy Long March-2F rakétával. A tajkonauták Fej Csün-lung (parancsnok) és Nie Haj-seng (fedélzeti mérnök) voltak. Az űrhajósokat csak 5 órával az indítás előtt jelentették be, akikek 5 páros közül választottak ki az útra.

A Sencsou-6 startja

A sikeres indítás után az űrhajó egy 211 x 345 km magas pályára állt, amit pár keringés után 332 x 336 kilométeresre módosítottak. Pár órával később kinyitották az orbitális modulba vezető zsilipajtót, amit az első alkalommal használhattak. Az űrhajósok a családtagjaikkal is beszéltek, Fej Csün-lungnak a kislánya a „Happy Birthday”-t énekelte el a születésnapja alkalmából.

A majdnem 5 naposra tervezett repülés alatt számos kísérletet végeztek el, ezekről azonban nincs elérhető pontos információ. Az egyik ismert kísérlet szerint az űrhajó szilárdságát tesztelték: az űrhajósok többször is nagy erővel nyitották ki és zárták be az orbitális modul és a visszatérő egység közötti ajtót.

A küldetés végén, október 16-án előszőr levált az orbitális modul (ez 2006 áprilisáig maradt Föld körüli pályán), majd 1 perccel később Nyugat-Afrika felett megkezdődött a fékezőmanőver. A Sencsou-6 visszatérő kapszulája 21:33-kor (magyar idő szerint) szállt le ejtőernyővel Belső-Mongóliában, alig 1 kilométerre a kijelölt leszállóhelytől. A mentőalakulatok gyorsan a helyszínre értek (állítólag a mentesi műveleteket is sokkal hatékonyabban végezték el, mint a Sencsou-5-nél) és fél órával később már ki is szállt a személyzet. Az űrhajósokat ezután Pekingbe szállították repülővel, ahol két hetes karantén várt rájuk. Pár órával a leszállás után bejelentették, hogy a küldetés teljes siker volt.

Leszállás után a Sencsou-6 űrhajósai

Érdekesség, hogy több vészhelyzeti leszállási zónát is kijelöltek a landolásra, például Csiucsüanban, a Sárga-tengeren, vagy a Kelet-kínai-tengeren is – a kapszulát úgy tervezték, hogy vízre is képes legyen leszállni. Más országokban és kontinenseken is voltak vészhelyzeti leszállóhelyek, például Észak-Amerikában, Afrikában, Ausztráliában. Egy ilyen landolás esetén a kínai diplomácia intézte volna az űrhajósok kimentését a helyi erőkkel, és a kínai diplomatákat fel is készítették ezekre a helyzetekre. A visszatérő kapszula kívülről csak egy speciális kulccsal nyitható, a hírek szerint a nagykövetségek katonai attaséjai rendelkeztek ilyen kulcsokkal.

Sencsou-7 – 2008. szeptember 25-28.

A következő emberes útra 3 évvel később került sor, 2008. szeptember 25-én startolt a Sencsou-7, előszőr három űrhajóssal. A személyzet tagja volt Csaj Cse-kang (parancsnok), Csing Haj-peng (visszatérő egység űrhajós) és Liu Po-ming (orbitális modul űrhajós), mindhárman újoncok. A küldetés feladata az első kínai űrséta végrehajtása volt. A misszió érdekessége, hogy az űrhajósok előszőr használhattak WC-t az orbitális modulban, az előző küldetéseken kizárólag pelenka állt rendelkezésre. A Long March-2F rakéta második fokozatán újabb fejlesztéseket végeztek el az emelkedés közbeni rázkódás kiküszöbölésére, illetve ezúttal a Sencsou orbitális modulján sem voltak napelemek az űrséta miatt. Kapaszkodókat viszont rögzítettek fel a modul külső részére (az orbitális modult használják majd légzslipnek), illetve több új kamerát is elhelyeztek a burkolaton.

A Sencsou-7 űrhajósai indítás előtt

Ez volt az első küldetés, hogy kínai távközlési műholddal is javították az irányítóközpont és az űrhajó közti rádiós kommunikációt. A 2008 áprilisában indított Tianlian I kommunikációs műhold segítségével már a küldetés idejének 62%-a alatt képesek voltak kommunikálni a Sencsouval, korábban a kínai követőhajók és földi rádióantennák csak 12%-nyi „lefedettséget” biztosítottak.

Az űrsétához szükséges volt természetesen egy űrruha kifejlesztése is, ez a Feitian nevet kapta, és az orosz Orlan-M űrruha alapján készítették kínai katonai és űrkutatási szervezetek közreműködéssel. A szkafandert maximum 7 órás űrsétára tervezték, és a hírek szerint 4.4 millió dollárba kerül darabja. A Sencsou-7 küldetésen Csaj Cse-kang lép majd ki az űrhajóból egy Feitian űrruhában, társa Liu Po-ming pedig egy orosz Orlan szkafanderben segíti majd a parancsnokot az orbitális modulból. Érdekesség, hogy a kesztyűket kivéve az űrruhákat nem hozzák vissza, azok az orbitális modulban maradnak (és égnek el később a légkörbe való visszatérés után).

A Sencsou-7 űrhajósai az űrhajóban

A sikeres indítás után az űrhajó probléma nélkül pályára állt, a tervezett 30 perces űrsétára pedig szeptember 27-én kerül sor. 09:43-kor Csaj Cse-kang fejjel előre pozícióban elhagyja az orbitális modul zsilipajtáját és egy köldökzsinórra rögzítve megkezdi a történelmi űrsétát. Cse-kang körberepüli az orbitális modult, és egy tudományos eszközt szerel le az orbitális modul külsejéről. 09:58-kor Liu Po-ming is kihajol a világűrbe: egy kínai zászlót nyújt át Cse-kangnak, így hivatalosan ő is űrsétát hajt végre. Harmadik társuk, Csing Haj-peng eközben a visszatérő modulban tartózkodik végig, és az űrhajó rendszereit ellenőrzi. 10:00-kor mindkét űrhajós visszatér az orbitális modulba és a zsilipajtó bezárásával véget ér az űrséta. A kínai állami televízió természetesen élőben közvetítette az eseményt. A Szovjetunió és az Egyesült Államok után Kína lett a harmadik nemzet, aki űrsétát hajtott végre.

Csaj Cse-kang a kínai zászlóval

Még aznap az USA Stretégiai Parancsnoksága jelentette, hogy a Sencsou-7 űrhajó nagyon közel, 45 km távolságra repült el a Nemzetközi Űrállomástól. A kínaiak nem kommentálták az amerikai megkeresést, és érvényes nemzetközi jog sincsen arra, hogy milyen közel mehet egymáshoz két űreszköz.

Szintén szeptember 27-én egy kisműhold kibocsátására is sor került. A Banxing 1 az orbitális modul külsejére volt felrögzítve, és onnan indították útnak. Távolodás közben fantasztikus felvételeket is készített a Sencsou-7-ről.

A Banxing 1 által készített felvétel a Sencsou-7-ről

A Sencsou-7 űrhajósai leszállás után

A sikeres küldetés után az űrhajósok végül másnap, szeptember 28-án szálltak le Belső-Mongóliában.

Sorozatunk következő részében az első kínai dokkolásról és az első kínai hölgy tajkonauta repüléséről (Sencsou-9) lesz majd szó.

Dark mode powered by Night Eye