Folytatjuk a kínai emberes űrutazásokról szóló sorozatunkat, az utolsó részben az űrállomásokat meglátogató Sencsou-9, Sencsou-10 és Sencsou-11 küldetésekről lesz szó.
Előzmények
A kínai emberes űrutazások története – 1. rész (A kínai űrprogram kezdetei, rakéta és űrhajó bemutatása)
A kínai emberes űrutazások története – 2. rész (Az első emberes kínai űrutazás – Sencsou-5)
A kínai emberes űrutazások története – 3. rész (Az első háromszemélyes űrutazás, az első kínai űrséta)
A Sencsou-8 2008-as űrsétájával és sikeres küldetésével sikeresen befejeztek egy újabb fázist az emberes űrprogramban, ezután a korábbi terveknek megfelelően a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) az első űrállomás megépítésére és feljuttatására koncentrált. Az első űrállomás a Tienkung-1 („Mennyei Palota-1”) lett, ami egy 1 modulból álló, viszonylag egyszerű kialakítású űrállomás volt. A 8,5 tonnás, 10,4 méter hosszú és 3,35 méter széles űrállomásban volt egy műszaki egység, illetve egy lakótér, az energiaellátásért pedig napelemek feleltek. 1 dokkolóporttal rendelkezett, így csak 1 űrhajót volt képes egyszerre fogadni, és rövidtávú személyzetek fogadására tervezték.
A hosszú előkészületek után a Tienkung-1-et 2011. szeptember 19-én indították a Csiucsüan Űrközpontból, egy kissé módosított Hosszú Menetelés-2F rakétával. Mielőtt azonban űrhajósok érkeznének az űrállomásra, egy személyzet nélküli Sencsou űrhajó (Sencsou-8) látogatja meg a Tienkung-1-et 2011. november 2-án. A misszió teljes siker lesz, az űrhajó probléma nélkül, automatikusan dokkol az űrállomásra, ezzel az utolsó nagy feladatot is végrehajtották az első űrállomásra tartó küldetés előtt.
Sencsou-9 – 2012. június 16-29.
Következhetett tehát a Sencsou-9, az első emberes misszió a Tienkung-1-re, ráadásul az első női tajkonautával a fedélzeten. Az űrhajó és a küldetés parancsnoka Csing Haj-peng, akinek ez lesz a második űrutazása a Sencsou-7 után, ezzel az első kínai űrhajós, aki másodszor jár a világűrben. A második űrhajós Liu Vang, újonc űrhajós, a harmadik űrhajós pedig Kínai első női tajkonautája, Liu Jang. Kínai szokásoknak megfelelően a személyzetre ezúttal is csak egy nappal a repülés előtt derült a fény. A küldetés feladata sikeres automata dokkolás az űrállomással, és egy 10 napos űrrepülés végrehajtása.
A Tienkung-1 űrállomás a Sencsou-9 kameraképén
A Sencsou-9 2012. június 16-án sikeresen elstartol Csiucsüanból, és két napos megközelítés után június 18-én probléma nélkül automatikusan dokkol a Tienkung-1-en. Az űrhajósok a dokkolás után kb. 3 óra múlva veszik birtokba az űrállomást, ezzel Kína lett a harmadik ország, aki emberes űrállomást üzemeltet. Az űrhajósok 6 napot töltenek el a fedélzeten, különböző tudományos kísérleteket hajtanak végre, a Tienkung-1 rendszereit tesztelik és ellenőrzik. Június 24-én sikeresen leválnak az űrállomásról, majd június 29-én szállnak le Belső-Mongóliában – arról sajnos semmilyen információt nem találtam, hogy miért csak 5 nap múlva landolt az űrhajó és arról sem, hogy pontosan milyen tudományos munkát végzett a személyzet.
Élet az űrállomáson
A Sencsou-9 űrhajósai a leszállás után, háttérben a visszatérő modullal
Sencsou-10 – 2013. június 11-26.
1 évvel a Sencsou-9 után indult a következő emberes küldetés, a Sencsou-10, ami szintén egy rövid űrutazás volt az űrállomásra. Az űrhajó személyzete: Nie Haj-seng (második űrutazása, a Sencsou-6 fedélzeti mérnöke volt, parancsnok), Csang Hsziaokuang (fedélzeti mérnök, első űrutazása) és Vang Japing (fedélzeti mérnök, a második női kínai űrhajós).
A Sencsou-10 űrhajósai
A Sencsou-10 indítása
Az űrhajósok feladata hasonló volt a Sencsou-9 küldetéshez: automata dokkolás az űrállomásra, tudományos kísérletek végrehajtása és a rendszerek tesztelése. A sikeres start után június 13-án dokkol a Sencsou-10 a Tienkungra, ahol végül 13 napot töltenek el az űrhajósok. Vang Japing egy fizikaórát is tartott diákoknak, amit a kínai állami televízió is élőben közvetített. Június 23-án egy új kísérletre is sor kerül: az űrhajót manuálisan választják le az űrállomásról (az űrhajósok a Sencsou fedélzetén tartózkodnak), és manuálisan dokkolnak vissza. Két nappal később, június 25-én már tényleg távozik a Sencsou, és egy nappal később sikeresen leszáll Belső-Mongóliában, ezzel véget ért Kína ötödik emberes küldetése. A Tienkung-1 űrállomásra nem érkezik több személyzet (végül 2018 áprilisában tér vissza a légkörbe és ég el), a CNSA már a következő, szintén egy modulból álló űrállomás, a Tienkung-2 indítására készül.
Vang Japing fizikaórát tart
A leszállás pillanata
Sencsou-11 2016. október 16. – november 18.
A Tienkung-2 – ami műszakilag szinte teljesen megegyezik elődjével -, 2016. szeptember 15-én indul Csiucsüanból és áll Föld körüli pályára. Az első (és egyben utolsó) személyzet a Sencsou-11, ami az eddigi leghosszabb emberes kínai űrutazás lesz. Az űrhajó személyzete ezúttal két főből áll: Csing Haj-peng parancsnok, akinek ez a harmadik űrutazása) és Csen Tung fedélzeti mérnök (első űrutazása). A Sencsou-11 a szokásos két napos megközelítés után, május 18-án dokkol az űrállomásra, és kezdi meg a tervezett 30 napos küldetést. A misszió feladata ezúttal is az űrállomás rendszereinek a tesztelése (főképp a a Tienkung-2 életfenntartó rendszereinek működése), tudományos kísérletek végrehajtása, illetve tapasztalatszerzés hosszútávú emberes küldetésekre.
A Sencsou-11 személyzete start előtt
A problémáktól mentes fenntartózkodás után az űrhajósok végül november 14-én válnak le az űrállomásról, és november 18-én szállnak le Belső-Mongóliában. A hosszútávú küldetés végrehajtásával egy újabb mérföldkövet sikerült legyőzni a leendő moduláris űrállomás létrehozása előtt, aminek első modulja, a Tienho 2021. április 29-én indult a világűrbe.
Bár több személyzet nem indult a Tienkung-2-re, még 2017. április 20-án a Tiencsou-1 teherszállító hajó érkezik, ami szintén az új űrállomás előtti felkészülés egyik lépcsőfoka volt. A teherhajó sikeresen demonstrálta az üzemanyagáttöltési képességét is, illetve automata újradokkolási műveleteket is elvégeztek vele. Érdekesség, hogy a kb. 13 tonnás teherhajó az addigi legnehezebb kínai űreszköz volt, amit felbocsátottak.
A Tienkung-2 fedélzetén
A Sencsou-11 és a Tienkung-2 összekapcsolódva – a felvétel a BX3 nevezetű kis műhold készítette, amit az űrállomásról bocsátottak ki, hogy fényképeket készítsen az űrállomásról.
A következő emberes kínai űrutazás, a Sencsou-12 várhatóan 2021. június 17-én indul majd a Kínai Űrállomásra, amiről mi is majd hamarosan részletesen beszámolunk itt az oldalon.
A korábbi és jelenlegi űrállomásokról itt olvashattok bővebben, a jövőbeli emberes űrutazások listáját (benne az összes tervezett kínai repüléssel) itt találjátok.
Amennyiben tetszett az írás, illetve amit csinálunk, kérlek segítsd a munkánkat egy megosztással a cikk alján található gomb segítségével! Köszönjük!