Úgy tűnik, a jövőben enyhülhet a hűvös viszony Kína és a nyugati világ űripari kapcsolatában: a napokban ugyanis a CNSA (Kínai Nemzeti Űrügynökség) elfogadta a NASA és más nemzetközi partnerek igényét arra vonatkozóan, hogy saját Holdkutató küldetéseik során a Csüecsiao holdi adatátjátszó műholdat is használják a kommunikációs csatornák megfelelő fenntartásához. A magyarul „Szarka híd” nevű űreszközt 2018. május 21-én indította el a CNSA a Nap-Föld rendszer Lagrange-2 pontjához több céllal is: egyrészt a műhold egyik holland építésű antennája lehetővé teszi a mélyűrből érkező, 1-80 MHz közötti frekvenciájú rádióhullámok vételét, melyek hasznos információkat tartalmazhatnak a korai univerzumról. Másrészt a Csüecsiao fontos szerepet játszott a szintén 2018-ban felbocsátott Csang’-e-4 holdi leszállóegység felé küldött parancsok kiadásánál, illetve az adatok Földre történő továbbításánál. A megfelelő holdi kommunikációs csatorna biztosítása tehát nagy segítséget jelenthet pl. a NASA-nak majd az Artemis-programban, hiszen az amerikai űrhivatal egyelőre nem rendelkezik hasonló űreszközzel, és az is kérdéses, hogy a Lunar Gateway űrállomás mikortól tudja betölteni többek között adattovábbító szerepét.
Az már ismert egy ideje, hogy Kína a Roszkoszmosszal és más ázsiai partnerekkel tervezi saját holdi kutatóbázisát, az International Lunar Research Station-t megépíteni és üzemeltetni, azonban a nyitás a nyugati űrügynökségek és magáncégek felé mindenképp örömteli és biztató a közeljövőt illetően, ami elősegítheti még több holdi misszió tervezését, illetve a már meghirdetett küldetések előkészítésének felgyorsítását.
