Ezzel eldőlt a verseny, hogy ki juttat elsőként sikeresen Föld körüli pályára metán meghajtású rakétát.
A nemzetközi űripar egy újabb jelentős mérföldkőhöz jutott el múlt éjjel: a LandSpace nevű kínai magáncég a világon elsőként sikeresen Föld körüli pályára állított egy metán meghajtású rakétát! A Csucsüe-2 közepes teherbírású hordozó egy tömegszimulátorral a rakterében kezdte meg útját, hiszen tesztrepülés lévén nem kockáztattak meg az indítást nagyobb értékű hasznos teherrel.
A startra magyar idő szerint pontban hajnali 3 órakor került sor a Góbi sivatagban fekvő Csiücsüan Űrközpontból. Ezúttal mindkét rakétafokozat megfelelően működött, és egy 431×461 km-es napszinkron pályára állt, ahogy azt az Amerikai Űrhaderő követési adatai is megerősítették. Legutóbb a második fokozat hajtóműve meghibásodott, így egy ballisztikus pályán tért vissza légkörbe és semmisült meg. Ezúttal viszont meghozta gyümölcsét a több mint fél éves felkészülés a második repülésre, ami sorsdöntő is volt a LandSpace számára: ha ez a rakéta is kudarcot vall, bizonytalanná vált volna a cég jövője.
Azonban mára minden összeállt, és egy tökéletes repülést mutatott be a rakéta! Így a feltörekvő magáncég olyan vetélytársakat előzött meg első metán meghajtású rakétaként, mint a SpaceX, a ULA, a Blue Origin, a Rocket Lab, vagy a Relativity Space. Mindezt alig 8 év leforgása alatt, hiszen a LandSpace-t 2015-ben alapították, és ezután kezdődhetett meg a korábbiaktól eltérő koncepción alapuló rakéta fejlesztése.
A mostani siker azt is jelenti, hogy megkezdődhet a Csucsüe-2 tömeggyártása, és felgyorsulhat az indítások üteme. Emellett pedig érdemes megemlíteni a kínai űripari magánszektor előretörését és a gombaként szaporodó cégek létjogosultságát, akik különböző újításokkal igyekeznek költséghatékonyabbá tenni az űrrepülést, több választási lehetőséget kínálva a megbízóknak.
Miért előnyös a metán, mint üzemanyag alkalmazása?
Amellett, hogy olcsóbb és könnyebb az előállítása, ezáltal a rakéta üzemeltetése, fontos a koromképződés megszünése (bár szénhidrogén, de a tisztább égés miatt nem rakódik le a hajtómű fúvókájában korom). Emellett pedig amiért főleg a SpaceX áttért erre a metalox (cseppfolyósított metánt és oxigént alkalmazó) üzemre, hogy akár a Holdon, akár a Marson majd jóval könnyebben előállítható lesz, mint az RP-1 rakétakerozin. A metánt ezen kívül jóval könnyebb tárolni és kezelni, mint a hidrogént (lásd Artemis-1 küldetés és az SLS rakéta, ahol többször hiúsította meg az indítást a hidrogénszivárgás). A könnyebb kezelhetőség azt is jelenti, hogy egy hajtóművet egy repülés során akár többször újra lehet indítani, ami az egyre elterjedtebb újrahasználható rakéta koncepciónál alapkövetelmény.
A Csücsue-2 paramétereiről ebben a cikkben olvashattok többet!
