Josef Aschbacher főigazgató március 17-én egy online sajtótájékoztató keretein belül jelentette be, hogy az Európai Űrügynökség (ESA) Tanácsának 306. ülésén a tagállamok elfogadták a Szlovák Köztársaság felvételét az ESA társult államai közé. Várhatóan a következő hetekben valósulhatnak meg a tárgyalások és a hivatalos szerződéskötések is, ahol szomszédunkat a Szlovák Űrpolitikáért Felelős Társaság (SSPA) fogja képviselni, mint az ország hivatalos ESA-kapcsolattartó testülete. Ezzel Szlovákia az ESA-tagság felé vezető háromlépcsős út utolsó állomásához érkezett, és szinte teljes mértékben ki tudja venni a részét az űrügynökség programjaiban, valamint a közös döntéshozatali folyamatokban. Szlovákia mellett még Litvánia, Lettország és Szlovénia tartozik az ESA társult államai közé.
Sötétszürkével az ESA teljeskörű tagállamait, világosszürkével pedig az együttműködő és társult államokat jelölték. Forrás: ESA
Az ország először 2010-ben kezdett kooperálni az ESA-val, ebben az évben egy ún. együttműködési megállapodást (Cooperation Agreement) írt alá az akkori szlovák iskolaügyi miniszter. Egészen addig a már előbb említett legalapvetőbb szinten működött az együttműködés, amíg 2015-ben az ország nem vált Együttműködő Állammá (Cooperating State) az ESA szervezetein belül. Ezzel a lépéssel került be Szlovákia igazán az űrügynökség „vérkeringésébe”, és ettől a ponttól vehettek részt az ország delegáltjai, kutatói és űrmérnökei az ESA különböző programjában, konferenciáin, és küldetéseiben. Ekkor lépett be teljeskörűen az ország az ESA által működtetett Copernicus földmegfigyelő programba, valamint az európai Galileo-hálózat üzemeltetéséhez is csatlakozott. A 2015-2020-as időszakban 7,5 millió euró támogatásban részesültek a szlovák űrkutatási programok.
2020 októberében döntötte el a szlovák kormány, hogy 2021-ben társult tagsági mandátumot igényelnek, és még ebben az évben meg is kellett volna ezt kapniuk. A késést valószínűleg pénzügyi aggályok okozták: több szlovák tisztségviselő is megemlítette, hogy pénzügyi terhet is jelenthet az ESA-kooperáció, és akár évente 8 millió eurót is be kell majd fizetni az ESA közös kasszájába, amit az iskolaügyi minisztériumnak külön kell majd előteremtenie. A társult tagság fő célja a teljes ESA-tagságra való adminisztrációs és technológiai felkészítés lesz, amihez a szlovák űripari költség növelésére lesz szükség.
Szlovákia 2015-ös csatlakozása az együttműködő országok közé. A kép bal oldalán Karlheinz Kreuzberget, korábbi ESA kabinetfőnököt, és Juraj Draxlert, Szlovákia akkori iskolaügyi miniszterét láthatjuk. Kép forrása: ESA
Bár a mai Szlovákia csak 1993-ban kezdte írni modern kori történelmét, az űripar már jóval ezelőtt is jelen volt az országban. Az első jelentős űrkutatási mérföldkő a néhai Interkozmosz-program csehszlovák részvétele volt, aminek eredményeképpen 1978-ban Vladimír Remek lett az első nem-amerikai és nem-szovjet űrhajós a történelemben. A Szojuz-28 küldetés alatt meglátogatta a Szaljut-6 űrállomást, a küldetés politikai jellege mellett tudományos kísérletek sorozatát is végrehajtotta.
Az első szlovák űrhajós Ivan Bella volt, aki 1999-ben kilenc napot töltött el az orosz Mir űrállomáson az orosz-francia-szlovák szervezésű Szojuz TM-29 küldetésen. Tudományos programját a Szlovák Tudományos Akadémia állította össze, és Milan Rastislav Štefánik tábornok, diplomata és csillagász után kapta a nevét. Fő kutatási területe a madarak viselkedése és az űrben történő kikelés és növekedés volt, ezért madártojásokat is vitt magával az űrállomásra.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: a Szojuz-28 misszió vízreszállási vészhelyzeti tréningezése, Ivan Bella szlovák űrhajós, a Štefánik-misszió a Mir-en, a Szojuz TM-29 startja, Vladimír Remek szovjet kollégáival a Szaljut-6 fedélzetén, a Szojuz-28 éjszakai indulása. Képek forrása: Spacefacts.de
Az első szlovák műhold az 1U méretű skCUBE műhold volt. A 10 cm-es élhosszúsággal rendelkező kockaműholdat 2017-ben állították pályára egy indiai PSLV rakétával, ámbár a kis műhold előkészítése nem volt egyszerű. Eredetileg a SpaceX Falcon-9 rakétájával szerették volna kiküldeni a világűrbe 2016-ban, de az indítást többször is el kellett halasztani a Vandenberg Űrhaderőbázisról (akkor még légitámaszpont volt), és ebben az évben robbant fel az izraeli Amos-6 telekommunikációs műholdat szállító Falcon az indítóálláson. 2017 elején kapott a szlovák fél egy ajánlatot Indiából, és abban évben nyáron egy indiai PSLV hordozóval sikeresen felbocsátották a szatellitet. A műhold fő kutatási területe az ionoszférában előforduló villámok észlelése volt, és egy kamera is helyet kapott a műholdon.
A második szlovák gyártású űreszköz a már ismert GRBAlpha műhold volt. A műholdat egy magyar-szlovák-japán együttműködés keretében építették meg: az 1U (10x10x10cm) műholdplatformot szlovák cégek bevonásával a Kassai Műszaki Egyetem Repülőmérnöki Karán építették, a gamma-kitörés detektort pedig Budapesten, a ELKH CSFK Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézetben szerelték össze a Hirosima és Nagoja Egyetem szakembereinek részvételével.
Emellett több más nemzetközi projektben is részt vettek szlovák mérnökök, mint például a 67/P Csurjomov-Geraszimenko üstököst meglátogató Rosetta űrszonda küldetése, vagy az európai-kínai kooperációban elkészült Double Star műholdak missziója.
Bal fentről óramutató járásával megegyezően: az skCUBE, a Double Star TC-2 műhold egy Hosszú Menetelés-2C rakéta orrkúpjában, a GRBAlpha műhold, a Szojuz-2 startja 2021-ben, a Rosetta űrszonda felvétele a 67/P Csurjomov-Geraszimenko üstökösről, az skCUBE startja Indiából 2017-ben. Képek forrása: Spacefacts.de