A Lucy űrszonda találkozott első aszteroidájával, melyről megérkezett az első felvétel is

Kapcsolódó

Új teherszállítási és hőpajzs technológiák a NASA támogatásával

Két amerikai kisvállalkozás, név szerint a Canopy Aerospace Inc.,...

A nap képe #1305 – Herbig-Haro 797

A James Webb űrteleszkóp közeli infravörös kamerájának (NIRCam) felvétele...

Ezt nem láttuk jönni: a Jeff Bezos vezette Amazon három indítással bízta meg a SpaceX-et

A Kuiper internetszolgáltató műholdak a Starlink vetélytársaként működnek majd,...

Angola csatlakozott az Artemis Egyezményhez

Immáron 33 nemzetet számlál az Artemis Egyezmény, ugyanis Bulgária...

Az orosz kormányzat jóváhagyta a kínai holdbázis-projektben való együttműködés ratifikálását

Az eddigi szándéknyilatkozat után immár hivatalos szintre emelik az...

A Lucy műveleti csoportja november 1-jén, azaz a tegnapi napon megerősítette, hogy a 2021-ben indított szonda találkozott a legelső, Dinkinesh névre hallgató aszteroidájával. A kapott információk pozitívak voltak, melyek alapján megállapították, hogy a Lucy az elvártaknak megfelelő állapotnak örvend, továbbá arról is biztosították a figyelő közönséget, hogy megkezdődött a látogatás során gyűjtött adatok letöltése is, ami körülbelül egy hetet fog igénybe venni.

A legközelebbi pontja az elrepülésnek 17:54-kor történt, ekkor a Lucy nagyjából 430 km-re volt a Dinkinesh-től. A távolságnak, és a szonda sebességének (4,5 km/s) köszönhetően viszonylag kevés idő maradt a megfigyelésre, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy nem készülhettek értékes felvételek a találkozás során. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint az alábbi, L’LORRI műszer által készített kép, amelynek segítségével kiderült, hogy a Dinkinesh valójában egy kettős aszteroida.

Forrás: NASA

Picit visszaugorván az időben, két órával az előbb említett megközelítés előtt az űrszonda parancsot kapott, hogy ún. találkozási konfigurációba álljon, viszont ennek köszönhetően a Lucy nagy nyereségű antennája nem a Föld felé irányult, így az a találkozás hátralévő részében nem volt képes adatokat szolgáltatni. Nem sokkal ezt követően a L’LORRI (Lucy LOng Range Reconnaissance Imager) megkezdte a 15 percenkénti képkészítést, valamint az L’TES (Thermal Emission Spectrometer) nevű műszer is munkához látott. Utóbbihoz érdemes hozzáfűzni, hogy nem egy olyan kicsi aszteroida megfigyelésére tervezték, mint a Dinkinesh, de a csapatot hajtotta a kíváncsiság, hogy képes-e észlelni az űrsziklát és meg tudja-e mérni a hőmérsékletét a találkozás során.

Egy órával a legközelebbi pont előtt a Lucy aktívan követni kezdte a Dinkinesh-t a fedélzetén található rendszerének segítségével, továbbá a T2Cam (Terminal Tracking Cameras) is hozzálátott a felvételek készítéséhez. Az említett rendszer kialakításának érdekessége, hogy ha szükséges, akkor autonóm módon is képes irányítani az űrszondát, hogy az aszteroida mindig a kamerák látómezejében maradjon. A találkozás egyik elsődleges céljaként ennek tesztelését jelölték meg.

Tíz perccel az esemény előtt a Lucy utasításba kapta, hogy kezdje meg az ún. „legközelebbi elhaladás ideje alatt történő képalkotást” a L’LORRI műszerrel. Ezeken a 15 másodpercenként, három különböző expozíciós idővel készített felvételeken a Dinkinesh több száz pixel átmérőjű lesz, így a csapat eddig példa nélküli képet kaphat az aszteroidáról, amelynek átmérője a becslések szerint kevesebb mint 1 km. Körülbelül hat perccel a „nagy találkozás” előtt munkához látott a színes MVIC (Multi-spectral Visible Imaging Camera), valamint a LEISA (Linear Etalon Imaging Spectral Array) névre keresztelt infravörös spektrométer is, melyek együtt alkotják a L’Ralph műszert. Utóbbi nagyjából 6 percig működött az elhaladást követően, majd abbahagyta az adatfelvételt, ekkorra a Lucy ugyanis már majdnem 2700 km-re volt az aszteroidától.

A szonda csak ezek után kezdte meg a „pitchback” elnevezésű manővert, amelynek során a napelemtábláit a Nap felé fordította, de még továbbra is autonóm módon követte az aszteroidát. A L’LORRI a művelet alkalmával is készített képeket a Dinkinesh-ről, hogy figyelemmel kísérje az űreszköz stabilitását. Amint az űrszonda több mint 13 000 km-re eltávolodott az űrsziklától, befejeződött annak aktív követése is. Két órával a megközelítés után a L’TES műszer is utasítást kapott az adatgyűjtés leállítására. A L’LORRI viszont még négy napig folytatja az aszteroida időszakos megfigyelését, hogy vizsgálja az aszteroida fénygörbéjét.

Dark mode powered by Night Eye