A Mars arab hercegnője, Sarah Al Amiri

Kapcsolódó

Négy darab Peking-3C földmegfigyelő műholdat állított pályára Kína

Az indítást a 90. repülését teljesítő Hosszú Menetelés-2D rakétatípussal...

A nap képe #1474 – A 21. út

A 21. küldetését teljesítő B1062 jelű Falcon-9-es. A fotót...

21 hónap után repültek ismét utasok a New Shepard rakétával

Legutóbb 2022 augusztusában hajtott végre a Blue Origin utasokkal...

Földünk az űrből: Új-Zéland

A Kopernikusz-program Sentinel-2 műholdja 2024. május 7-én készítette az...

A nap képe #1473 – PREFIRE misszió

A PREFIRE misszió orrkúpjai, melyek a NASA sarkvidék kutató...

Egy bájos hölgy mosolyog a kamerába: مرحبا الأمل, azaz Marhabaan Al-Amal! Ez a köszönés – Hello, remény! – már elhangzott 2020 júniusában, amikor az Egyesült Arab Emirátusok Mars-missziója elindult.

Sarah Al Amiri.

Mit láthat Al-Amal, mikor visszatekint az anyabolygóra? Nézheti az Egyesült Arab Emírségeket (azaz EAE, illetve angolul United Arab Emirates, azaz UAE), annak forró sivatagát, azúr tengerpartját, tradicionális arab és extrém modern építészeti csodáit.

Egy időutazással akár az első lépéseket is végigkísérheti. 2009-ben az MBRSC (Mohammed Bin Rashid Space Center, azaz Mohammed Bin Rashid Űrközpont) a DubaiSat-1, 2013-ban pedig a DubaiSat-2 távérzékelő holdakat bocsátotta fel, melyeket a koreai SI-vel közösen fejlesztettek ki. A KhalifaSat (DubaiSat-3) nevű távérzékelő hold már teljes egészében a saját projektjük volt. 2019-ben a Szojuz MSz-15 űrhajó start miatt izgulhattak a kazahsztáni Bajkonur űrközpontban. Aznap egy orosz, egy amerikai és egy Egyesült Arab Emírségeket képviselő űrhajós csatlakozott sikeresen a Zvezda modulhoz. Ez az analóg vezérlésű Szojuz-FG rakéta akkor repült utoljára. De ez volt az utolsó indítás az űrtörténelmi 1-es starthelyéről is. Jurij Gagarin innen indulva hajtotta végre az első emberes űrrepülést 1961. április 12-én. Hazza Ali al-Manszúri egy amerikai (Nick Hague), illetve egy orosz asztronautával (Alekszej Ovcsinin) együtt tért vissza a Földre. 7 napot, 21 órát és 1 percet töltött Föld körüli pályán, 128 alkalommal kerülve meg a bolygónkat.

Sheikh Mohammed bin Rashid al-Maktoum, aki az UAE miniszterelnöke és alelnöke is egyben, maga jelentette be a 2021-es Mars-missziót (Emirates Mars Mission, EMM). Mindössze hét év maradt egy olyan küldetés megtervezésére, amely általában egy évtizedes, vagy akár annál is hosszabb előkészületeket igényel. Az Al-Amal (angolul Hope, magyarul Remény) nevű szonda megvalósításának projektgazdája az EAE Űrügynöksége és a Mohammed Bin Rashid Űrközpont (MBRSC). A fejlesztésében részt vett továbbá a Colorado, a Berkeley és az Arizonai Állami Egyetem is. A projektben körülbelül 150 tudós, mérnök és kutató vett részt. Ami meglepő és szokatlan, hogy a csapatnak pedig 34% -a nő.

Omran Sharaf projektmenedzser úgy nyilatkozott, hogy az ambiciózus tudományos küldetésen kívül az a céljuk, hogy visszatérhessen a régió kulturális és tudományos aranykora. A misszióval üzennek az arab fiataloknak is, hogy a fejlesztésekkel, az ismeretek bővítésével lehetséges egy szebb, a tudományos eredmények által meghatározott jövő felépítése. A Hope szondát a japán Mitsubishi H-IIA F42 hordozórakétával a Tanegashima Űrközpontból indították.

Sarah Al Amiri, az Egyesült Arab Emírségek fejlett tudományokért felelős államminisztere és a Mars misszió projektmenedzser-helyettese jelentette be, hogy a küldetés előkészítése olyan fázisba jutott, hogy az Al-Amal képes arra, hogy sikeresen végezze feladatait a Mars körüli pályán három tudományos műszerével. Elsődleges célja a vörös bolygó légkörének tanulmányozása volt.

A Hope űrszonda megérkezésének bejelentése.

Az elmúlt egy év remek felvételei a bizonyítékai annak, hogy ezek a tervek maradéktalanul megvalósultak. A Hope űrszonda már több, mint egy éve tanulmányozza a Mars légkörét, és rendszeresen küldi a mérési adatait. Az űreszköz legjelentősebb felfedezései között van a bolygó éjszakai oldalán az úgynevezett „diszkrét sarki fény”. Más szondák is észleltek ezt a jelenséget, de egyik sem detektálta annyira egyértelműen, mint a Hope. Sőt, az Al-Amal részletesen fel is térképezte azt.

A küldetés sikerei nemcsak a tudományos eredményekkel szolgáltak, hanem segítettek abban is, hogy az Emírségek űrprogramja a kozmikus elit ligába kerüljön. „Az Egyesült Arab Emírségek ambiciózusan épített ki egy kiemelkedő űrprogramot” – mondja Pascale Ehrenfreund, a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének űrpolitikával és nemzetközi ügyekkel foglalkozó kutatóprofesszora.

Sarah Al Amiri mond beszédet a „Hope” szonda Mars körüli pályára állásának alkalmából tartott rendezvényen, Dubajban.

De hogy lett az UAE egyik legfontosabb embere Amiri, aki az egész program sikerének a mozgatórugója?

A kilencvenes években űrkutatás még csak a világ legnagyobb nemzeteinek kiváltsága volt. Akkoriban valószínűtlennek tűnt, hogy az Egyesült Arab Emírségek egyhamar eljut az űrbe. Amiri pontosan tudja, hogy neki, 1980-as években született emberként az élete teljesen más, mint a szüleié volt, akik a 40-es és 50-es években születtek itt. Az édesapja otthonát áramfejlesztőre kapcsolták, mert áramhiány volt, és a víz, amit ittak, sárgán, rozsdásan folyt a csapból. Orvosok, könyvelők, tanárok és bankárok a női családtagjai. Édesanyja tanárnő volt, aki nagyon szenvedélyesen végezte munkáját.

A 12 éves kislányt pedig lenyűgözte az univerzum, el volt ragadtatva a csillagoktól, a Naprendszertől, a bolygóktól. Nagy, fekete szemekkel csodálkozott az Androméda-galaxis képére. Ám megtudta, hogy az 2,5 millió fényévre van a Földtől (ez szinte felfoghatatlan távolság egy fiatal lánykának), ezért úgy döntött, hogy inkább számítógépes programozást fog tanulni a főiskolán. Fontosabbnak tartotta azokat a módszereket, amelyekkel a tudósok felfedezik ezeket az objektumokat – legyen szó távcsövekről, űrhajókról, rádiófelvételekről. A Sharjah-i Amerikai Egyetemre járt, ahol alap- és mesterdiplomát szerzett számítástechnikából, a másik érdeklődési köréből. Roppant kíváncsi volt, hogyan működnek a számítógépek? Hogyan épültek fel, hogyan tervezték őket, hogyan működik a hardver a szoftverrel?

A TIIuae (Technology Innovation Institute) látogatása közben.

2009-ben megtörtént a csoda, amire igazán senki sem számított: az Emírségek űrprogramjának első zöld hajtásai megjelentek. Felébredtek Amiri gyerekkori álmai is. Besétált egy állásinterjúra a dubaji Mohammed Bin Rashid Űrközpontba, ahová 22 évesen fel is vették, mint szoftvermérnököt.

Ez a karrier eddig nagyon emlékeztet az egyik NASA-woman sorsához. Az Apollo-programban szereplő Margaret Hamilton szintén szoftverfejlesztő mérnök volt. Ő volt az, aki kezdőként megkapta megfejtésre azt a programot, amelyet senki sem értett. A feladata elmondása szerint olyan trükkös programozás volt, amiben minden megjegyzését görögül és latinul dokumentáltak. De Margaret megértette, és sikeresen futtatta is. Sőt, a válaszokat is kinyomtatta latinul és görögül. Ezen a projekten végzett nagyszerű munkája tette őt jelöltté a NASA-nál az Apollo repülési szoftverek vezető fejlesztőjének pozíciójára.

Margaret Hamilton az általa kézzel írt kód mellett áll, amely 1969-ben eljuttatta az emberiséget a Holdra.

Sarah a fentebb említett Dubai Sat-1-en, az első emirátusi földmegfigyelő műhold kifejlesztésében vett részt első projektjeként. Gyorsan feljebb lépett a ranglétrán. 2017-ben nevezték ki a fejlett technológiáért felelős államminiszterré, augusztusban pedig az űrügynökség elnöke lett.

Amiri azonban tisztában van azzal, hogy milyen kihívásokkal kell szembenézniük a nőknek a tudomány területén való előrelépéshez, még egy ilyen támogató országban is, mint az övék. Fejlett technológiáért felelős államtitkárként segített összeállítani egy olyan csapatot, amely kizárólag a természettudományok területén dolgozó nőkre fókuszált. Azt vallja, hogy mi, az Emirátusok nagyra értékeli a növekedést, de emellett mélyreható változásokra van szükség. A Mars Misszió arra ösztönözi ezt a nemzetet, hogy a jövőbe tekintsen, és az égre nézzen.

Az International Day for Women and Girls in Science eseményen.

Sarah Al Amiri 2020 júliusában Japánba utazott. A karantén ideje alatt a Twittert görgette. Innen értesült, hogy országának kormánya átszervezi néhány magas rangú hivatalát. Így szerzett tudomást arról, hogy ő lesz az Egyesült Arab Emírségek Űrügynökségének (UAESA) elnöke. A pozíció a NASA adminisztrátorának felel meg. Amiri már tagja volt az Egyesült Arab Emírségek miniszterelnöki hivatalának, és tudományos államtitkárként is tevékenykedett. Mégis úgy nyilatkozott később, hogy a hír megdöbbentette. Hatalmas megtiszteltetés ez, és még nagyobb az ezzel járó felelősség. Az Egyesült Arab Emírségek egy olyan ország, ahol a nők a kormányzati, és az üzleti élet legfelsőbb szintjein is kiemelkedő szerepet töltenek be.

A Mars-küldetés sikerei nemcsak a tudományhoz járultak hozzá, hanem segítettek abban is, hogy az Emírségek űrprogramja a kozmikus elit ligába kerüljön. Nagyon ambiciózusan kifejlesztve egy kiemelkedő űrprogramot – mondja Pascale Ehrenfreund, a George Washington Egyetem Űrpolitikai Intézetének űrpolitikával és nemzetközi ügyekkel foglalkozó kutatóprofesszora is.

Sarah sikeres karrierje a számítástechnikai és űrkutatási feladatoktól kezdve egészen az Egyesült Arab Emírségek kormányának fejlett technológiáért felelős államtitkárává válásáig példaértékű. A Mars „arab hercegnőjét” a BBC a 2020-as év 100 leginspirálóbb és legbefolyásosabb nője közé sorolta.

Ami az Egyesült Arab Emírségek űrbéli ambícióit illeti, az UAE tervei még vakmerőbbek lettek. Az ország következő, 2028-ban indítandó nagyszabású küldetésének célja a Vénusz. Tervben van egy hét különböző kisbolygó megkerülését célzó misszió, melynek során az utolsó aszteroidára le is szállnak. Utóbbival az Egyesült Arab Emírségek a negyedik ország lesz a világon, amely ilyen akrobatikus manővert hajt végre. 2117-ig tervezik felépíteni a Marson az úgynevezett „Science City”-t, azaz a Tudományos várost. Omran Sharaf kihangsúlyozta a vörös bolygón létrehozandó kolónia iránti elkötelezettségét is.

Lehet, hogy az ország most teszi meg első, korai lépéseit az űrbe, de Amiri vezetésével magabiztosan és sikeresen, biztosan véghez is viszi azokat. A fekete, ma is csillogó szemek elrévednek a távoli galaxisok felé, de már nem rémülnek meg azok távolságától, hanem meghódításukon gondolkozik.

Sarah, a Mars „arab hercegnője”

Kocsis ERzsó

Coolstarz

Planetology.hu

Ads Blocker Image Powered by Code Help Pro

Kérjük engedélyezd a reklámokat

Így tudod a Spacejunkie csapatát támogatni, hogy minél több friss hírt hozhassunk Nektek az űrutazás, űrkutatás világából!
Dark mode powered by Night Eye