A Mars Odyssey űrszondájának adatait felhasználó új tanulmány adhat választ arra, miért lehet a marsi fagy egy része az emberi szemnek láthatatlan. A több mint 20 éve a Mars körül keringő űrszonda tavalyi felvételeit tanulmányozva a tudósok egy érdekes jelenségre figyeltek fel. Amikor a felszínt az emberi szem által érzékelhető fény segítségével vizsgálták, kísérteties, kékesfehér reggeli fagyot láttak, amelyet a felkelő Nap világított meg. Azonban mikor az űrszonda hőre érzékeny kameráját (THEMIS) használták, a fagy olyan területeken is megjelent, ahol az előbbi esetben nem volt látható. A tudósok biztosak voltak benne, hogy a felfedezett, eddig nem észlelt fagy egy éjszaka alatt alakult ki. Ez a fagy egyébként nagyrészt szén-dioxidból áll, ami lényegében szárazjég, és ami inkább fagyként, mint vízjégként jelenik meg.
A Mars felszínén a fagy kékesfehéren jelenik az Odyssey THEMIS (Thermal Emission Imaging System) kameráján keresztül. Forrás: NASA/JPL-Caltech/ASU
Mivel a Mars ritka légkörrel rendelkezik, a Nap gyorsan felmelegíti az éjszaka folyamán felhalmozódó fagyot. A szárazjég ahelyett, hogy elolvadna, perceken belül elpárolog a légkörbe. A Journal of Geophysical Research: Planets című folyóiratban a szerzők meglepő választ javasoltak: ez nem más mint ún. „piszkos jég”. A szárazjég finom porszemcsékkel keveredik, ezek a szemcsék pedig a jelenséget a látható fényben eltakarják, de az infravörös felvételeken nem.
Ezek a sötét csíkok, vagy „lejtőcsíkok” a Marson lezúduló porlavinákból származnak. A felvételt a Mars Reconnaissance Orbiter HiRISE kamerája örökítette meg 2017. december 26-án. Forrás: NASA/JPL-Caltech/UArizona
A tudósok úgy gondolják, hogy a „piszkos fagy” elmélet magyarázatot adhat a Mars felszínén előforduló sötét csíkokra is, amelyek akár több mint 1000 méter hosszan is húzódhatnak a marsi lejtőkön. Ezek a csíkok a jelenlegi tudás szerint porlavinákból származnak, amelyek lassan alakítják a bolygó hegyoldalait. A lejtőcsíkok vizsgálata során megállapították, hogy általában olyan helyeken jelennek meg, ahol az említett reggeli fagy jelen van. A kutatók szerint a csíkokat az okozta, hogy a párolgó szárazjég éppen elég nyomást fejtett ki ahhoz, hogy a porszemcsék fellazuljanak, és lavinát indítsanak el.