Évente az erős szelek több mint egymilliárd tonnányi ásványi port szállítanak a Föld sivatagjaiból és más száraz régiókból a légkörön keresztül. Bár a tudósok tudják, hogy a por hatással van a környezetre és az éghajlatra, nem rendelkeznek elegendő adattal ahhoz, hogy részletesen meghatározzák ezen hatások milyenségét, illetve azt, hogy milyenné válhatnak a jövőben.
Utóbbiakra adhat választ az a műszer, mely a tervek szerint június végén indul a Nemzetközi Űrállomásra a SpaceX következő CRS küldetése során. Az Earth Surface Mineral Dust Source Investigation (EMIT) korszerű képalkotó spektrométere, amelyet a Jet Propulsion Laboratory (JPL) fejlesztett ki, egy év alatt több mint egymilliárd porforrás-összetétellel kapcsolatos mérést fog elvégezni a Föld körül. Ennek köszönhetően olyan ismeret birtokába jutnak a tudósok, mellyel jobban megérthetik a por Földre gyakorolt hatásait.
Az Arab-félsziget felett kavargó por 2018 júliusában. A felvételt a Suomi NPP műhold készítette. Forrás: NASA
A Föld száraz régióiból származó ásványi por összetételét fogja azonosítani
A sivatagi régiók termelik a legtöbb ásványi port, amely a légkörbe kerül. Ezek a területek ráadásul nagyrészt távoliak, ami megnehezíti a tudósok számára, hogy kézzel gyűjtsenek talaj- és pormintákat ezeken a hatalmas területeken.
Az űrállomásról az EMIT fel fogja térképezni a világ ásványi porforrással kapcsolatos régióit. A képalkotó spektrométer először fog információt szolgáltatni mind a porforrások színéről, mind annak összetételéről. Ezek az adatok segítenek a tudósoknak megérteni, hogy az egyes régiókban milyen típusú porok dominálnak, valamint hozzájárulnak ahhoz az ismerethez, hogy a por milyen hatással bír az éghajlatra és a Föld rendszerére.
Tisztázni fogja, hogy az ásványi por melegíti vagy hűti-e a bolygót
Jelenleg a tudósok nem tudják, hogy az ásványi por összességében melegítő vagy hűtő hatással van-e a bolygóra. Ennek oka, hogy a légkörben lévő porszemcsék különböző tulajdonságokkal rendelkeznek. Példaként egyes részecskék lehetnek sötétvörösek, míg mások fehérek. A szín azért fontos ebből a szempontból, mert az határozza meg, hogy a por elnyeli-e a Nap energiáját, mint a sötét színű ásványi anyagok, vagy visszaveri azt, mint a világos színű ásványi anyagok. Ha a por nagyobb része nyeli el a Nap energiáját, mint amennyi visszaveri, akkor felmelegíti a bolygót, és fordítva.
Az EMIT részletes képet fog adni arról, hogy milyen arányban oszlanak meg a sötét és a világos ásványok. Ezen információk birtokában a tudósok meghatározhatják azt, hogy az említett por összességében, valamint regionális és helyi szinten melegíti vagy hűti-e a Földet.
A NASA és a JPL munkatársai felügyelik az EMIT tudományos műszer, köztük a teleszkóp és a képalkotó spektrométer rezgésvizsgálatát. Forrás: NASA/JPL-Caltech
Segít a tudósoknak megérteni, hogy a por hogyan befolyásolja a különböző földi folyamatokat
Az ásványi porszemcsék színe attól függően változik, hogy milyen anyagokból állnak. A sötétvörös ásványi por például a vastól kapja a színét. Ez azért fontos, mert a porszemcsék összetétele dönti el, hogy milyen kölcsönhatás érvényesül a Föld számos természetes folyamatával. Ez az ásványi por például szerepet játszik a felhőképződésben és a légkör kémiájában is. Amikor a por az óceánba vagy az erdőkbe kerül, tápanyagot szolgáltathat a növekedéshez, akár a trágya. Ha hóra vagy jégre hull, a por felgyorsítja az olvadást, ami több víz lefolyásához vezet. Az emberek számára pedig az ásványi por belélegezve egészségügyi kockázatot is jelenthet.
Az EMIT 10 fontos porfajtáról fog információt gyűjteni, köztük vasoxidokat, agyagokat és karbonátokat tartalmazó porokról. Ezekkel az adatokkal a tudósok pontosan fel tudják majd mérni, hogy az ásványi por milyen hatással van a különböző ökoszisztémákra és folyamatokra.
Adatai javítani fogják az éghajlati modellek pontosságát
Jelenleg az adatok hiányának köszönhetően a kutatók az ásványi port az éghajlati modellekben sárgának definiálják. Emiatt a por éghajlatra gyakorolt hatásait nem megfelelően reprezentáltak a számítógépes modellekben. Az EMIT által gyűjtött szín- és összetétel információk ezen várhatóan javítani fognak.
Segít megjósolni, hogy a jövőbeli éghajlati forgatókönyvek hogyan befolyásolják a légkörünkben lévő por típusát és mennyiségét
A globális felmelegedés hatására a száraz régiók még szárazabbá válhatnak, ami valószínűleg nagyobb (és porosabb) sivatagokat eredményezhet. Hogy ez milyen méreteket ölthet, az több tényezőtől függ, többek között attól, hogy mennyivel emelkedik a hőmérséklet, hogyan változik a földhasználat, és hogyan alakulnak a csapadékhullással kapcsolatos tendenciák.
Az EMIT globális porforrás-összetételi adatainak a modellekbe és előrejelzésekbe való beépítésével a tudósok jobban megérthetik, hogyan változhat a por mennyisége és összetétele a száraz régiókban. Továbbá abba is jobban beleláthatnak majd, hogy ezek a változások milyen hatással lesznek az éghajlatra a jövőben.